Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-13 / 58. szám

Nyíregyháza, 1923. március 13 * Kedd XLIV. évfolyam. 4 51. szám, SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talafan szám 139. Postaohatlua 2955t. Káalratokat nam «duók ylssas . Eláfliatéal árak halyban «a viáákan: I m héra 409 K. Na«yarfávra 1100 K. Itatiactvtesltknek és tanitókaak 20»/« eagadmény. Alapította JÓBA ELEK Fösiarkaszti: Dr. 3. SZABÓ LÁSZLÓ­Falaidé siarkaast«: VBRT8E K. ANDOR. A MANSZ debreceni fiókjának évi közgyűlése. Tormay Cecfl beszéde a j*vő feladatairól, Magyarország újjáépítéséről. Debrecen, március 12. Saját tudósí­tónktól­A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­ségének debreceni fiókja vasárnap délelőtt tartotta meg második évi közgyűlését a Városháza, közgyűlési termében, melyre a központ képviseletében Tormay Cecil or­szágos elnöknő és 'Gregersen Lujza az Országos Protestáns Nőszövetség elnöke érkeztek le Debrecenbe. Az előkelő kö­zönség zsúfolásig megtöltötte a termet. — Fráter Erzsébet helyi elnök megnyitó be­széde után Tormay Cecil emelkedett szólásra, aki költői képekben gazdag, ma­gyar lélekkel telt beszédében válósággal lebilincselte a jelenvoltakat. Önök megtalálták már az utat a ma­gyar munkásasszonyok lelkéhez, — kezdi mély hatást keltett "beszédének egyik gon­dolatkörét. A magukra hagyott magyar munkásasszonyokkal évszázadokon kérész tűt elkövetett benőket önök jóvátették. — Ami évekkel ezelőtt csak álom volt, az ma már itt e helyen is valósággá vált. — a4 szövőtelep ad ma a magyar munkásasz­szonynak kenyeret s el sem jön még a nyár, amikor már 100 szövőtelep fogja hir detni a magyar munka diadalát. Egy év leforgása alatt ezerre akarjuk fejleszteni csonka országunk szövőtelepeinek szá­mát. Hogy ez mit jelent Magyarország gaz­dasági életére, elegendőnek tartom meg­érni i Leni azt a tényt, hogy a legutóbbi 9 hónap alatt 14 milliárd koronát tett ki textilipari behozatali számlánk s egy év múlva az 1000 szövőszékkel 3—4 milliárd koronával fogja a magyar asszony mun­kája csökkenteni a behozatali terheket. Reánk nehezedik a jóvátétel kérdése éppúgy, mint az egykor hatalmas szövet­ségesünkre, Németországra is. A franciák pelegázoltak a német bányákba s kard­jukat vetették a gépek kerekei közé, me­lyek most recsegve-ropogva törnek össze. Internacionáléról beszéltek nékünk. Ez­zel a jelszóval tettek tönkre bennünket. De ha van internacionalizmus, akkor kérdem, miért nem emelik fel tiltakozó szavukat a francia, belga és angol munkások a magyar és német munkások érdekében ? Miért nem tiltakoznak az erőszakosságok ellen az inter­nacionalizmus nevében ? Nem számithatunk senkire és semmire ebbén a küzdelemben, csak a saját elszánásunk menthet meg ben­nünket. A szeretet övezze körül a társadalom különböző rétegeit. A háborút a férfiak vivták meg, a romok eltakarítása a nők feladata lett, a jövő pe­dig a magyar ifjúságé. A numerus claususí elsősorban mi, magyar asszonyok fogjuk megvédeni. Nem támadás az, hanem védelem A magyar anyák védekezése, hogy azt a ke­vés helyet, melyet a csonka ország adhat, a saját fiaik számára megtarthassák. Sokan szemünkre vetik, hogy a magyar asszony nem ünnepel. Utolsó ünnepünk akkor volt, amikor Horthy Miklós, Magyarország kormányzója bevonult a fővárosba, legközelebbi ünne­pünket mi magyar asszonyok csak Kassán Pozsonyban és Kolozsvárott tarthatjuk meg. Addig nem ünnepelhetünk, csak dolgozunk. Március 15. ünnepe közeledik. En­nek a tavasznak illatát éreztem meg alj­kor, amidőn a vonat idehozott. De nem kell elfeledni azt sem, hogy március 15. után főtt március 21-ike, Kun Bélának a napja, amikor a magyar felért a Kálvá­ria hegyére s ahonnan még mindig nem szállott alá. Az 1923. év a Petőfi Sándor, a Ma­dách Imre éve. Egy évszázaddal ezelőtt született az öreg Andrássy Gyula gróf s a nagy Bólyay Farkas is. Eljöttek most, a mikor szükség van Petőfi honszerelmére, az öreg Andrássy Gyula politikai éleslá­tására, Bolyay tudományosságára s Ma­dách filozófiai mély gondolataira. Ezek szellemével együtt csendüljön meg lel­künkben az 1923. évben: Isten áldd meg a magyart!! Tormay Cecil szavait kitörő lelkese­dés fogadta, majd különböző üdvözletek tolmácsolása s a tisztikar kiegészítése után elnök zárszavai után a Hymnus el­éneklésével ért végett a közgyűlés. Ezentúl fizetési meghagyást kap minden adóról az állam polgára Életbelépett az uj adózási rendszerre vonatkozó törvény, mely még a személyi motozást is medengedi az adóügyi hatóságnak, vagy az előljáró közegnek. Az uj adózási rendszerre vonatkozó törvény kormányzói szentesitéssel ellátva megjelent és igy életbelépett. Az uj tör­vény princípiuma az, nogy méltányos és igazságos alapra helyezze az adóztatást és számoljon a polgárság teherbíró képessé­gével. Egyelőre azonban inkább csak a formákban van változás. Újítások e téren a következők: Ezentúl a végrehajtónak karhatalom igénybevételével is joga van ahhoz, hogy gyanú esetén a renitenskedő adózót megmotozza. Azután az uj törvény a késedelmi ka­matot 5-ről 8 százalékra emeli fel, a ha­lasztás megadására a pénzügyigazgatóság­ra ruházza a jogot, a közszemlére kité­telt teljesen megszünteti s a kirovások­ról fizetési meghagyást küld az adózónak. S végül elrendeli,'hogy. ezentúl minden adót egy könyvre fizessenek. • Az u-j törvény jogot ad a személyi mo­tozásokra is. Ezelőtt lehetett valaki millio­mos, ha a vagyonát zsebében hordozta, n em tudtak behajtani rajta egy fillér adót sem. Ezután benéznek a »belső zsebbe« is. Ottó király magyar nevelése. Budapest, március 12. Saját tudósi­tónktól . í A királyi család L'equitóból San Se­bastianoba költözött át, mivel el kellett hagyniok régi tartózkodási helyüket. San Sebastianoban a legszerényebb pojgári viszonyok között élnek. A királyné udvar­hölgyet sem tart, Mária Teréziának nincs komornája. Ottó király mindössze 14 éves de rendkívül okos, érdekes, gondolko­dó gyermek ,sokat tűnődik. Nevelésében azonban távol tartanak tőle mindent, ami lelkében keserűséget kelthetne. Magyai­nevelését Solymos bencés tanár végzi. — Nemcsak magyar nyelvtani, történelmi és földrajzi ismeretre tanítják, hanem napon­ként külön magyar társalgási órákat is vesz Ottó. Apponyí Albert gróf 14 napot töltött San Sebastianoban. Megjegyzi és hangsúlyozza azonban, hogy látogatása s emmiféle politikai gondolattal nem volt összefüggésben. Telmányi Emil hangversenye. Telmányi Emil, az elsőként emlegetett magyar hegedűművész szombaton este tar­totta hangversenyét a Korona nagytermében. A közönség zsúfolásig megtöltötte a termet és mindvégig figyelemmel hallgatta a nagy művész előadását, akinek fenséges nyugalma úrrá lett a hallgatóságon is. Amit játszik s ahogyan játsza, az már nem is hegedülés, hanem a technika realizmusának láncaiból fölszabadult transzcendentális muzsika. Hely­szűke nem engedi, hogy bővebben foglalkoz­zunk Telmányi hangversenyével, csak annyit jegyzünk meg, hogy a 'közönség mindvégig lelkesen ünnepelte a kiváló magyar művészt, aki nem is fukarkodott a ráadásokkal. Sport. Budapest, márc. 12. Saját tudósítónktól. Délmagyarország—Nyugatmagyarország 2—1. Az őszi eldöntetlen mérkőzés megis­métlése. Lausanne. Vasárnap játszotta le az ötö­dik mérkőzést a svájci és magyar válogatott csapat, mely a magyar csapat 6—1 gólarányu győzelmével végződött. A gólokat Molnár Orth és Hírzer rúgták, mindnyájan kettőt­kettőt. A svájciak egyetlen gólját Ebegglen balösszekötő rúgta. A mérkőzés a magyar majd a svájci himnusz megnyitó hangjai után kezdődött. A mérkőzést 12000 ember nézte végig. Este a magyar csapat tiszteletére 200 teritékes bankett volt. Tőzsde. Budapest, márc. 12. Saját tudósítónktól. Zürichi nyitás: Budapest 0.1725, Berlin 0.0260, Newyork 535.5, London 2523, Páris 3245, Milánó 2570, Prága 1595, Belgrád 565, Bukarest 250, Varsó 0.0120, Bécs 0.007425, osztrák bélyegzett 0.007475, Szófia 310. 'Értékpapírok: Ganz—Danubius — É2.900.000, Villamossági 365000, Hoffer 24500, Rima 18900, Lipták 5975, Beocsini 283000, Kohó 82000, Viktória 53000, Tröszt 23750. Ara 20 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents