Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-20 / 64. szám

J&jtaggEÉK, 19§3. máreius 20 A kormány és a tisztviselők. A minisztrelnök beszédéből megismrtük a kormány álláspontját, a köztisztviselői válságban. Mert senki sem tagadhatja, hogy a köztisztvislők ügye nálunk éppn ugy válsággá sulyosodott, mint a többi államban, amelyek elvesztvén a háborút, az antant diktálta békék koldusai lettek. Országunknak két harmadrésze lator gondolkodású ellenségek birtokába került: a megmaradt egyharmad rész központi 'igazgatásának méretei nemcsak, hogy nem kisebbedtek, hanem még nőttek is a menekült tisztviselőkkel. Ezeket a hazafiság és humanizmus nevében el kellett helyeznie a kormánynak, holott minden józan ember előre láthatta az ebből származó bajokat. El kellett következ ni a napnak, amikor nem volt szabad tovább is érzelmi szempontok szerint intézni megnyomorított hazánk kormányzását, mert ebben az irányban kitartani annyi lett volna, mint tudatosan haladni az özönvíz felé. A nemzettel szemben felelősséget érző kormánynak kötelessége felismerni az úgynevezett tizenkettedik órák elérkezését: kimondani bátran, hogy, mi a baj es mi az orvosság. Igy kellett az országnak is beletörődni a B. listába, ujabban pedig abba, hogy — miután állami helyzetünk megfelelően nem javul — a közalkalmazottak soráiban husz 'százalékos ritkítás vitessék keresztül, mint a segélyek fölemelésének el nem engedhető feltétele. Hogy mit kell érteni állami helyzetünk javulása alatt, ennek szinte határozott megjelölését találjuk a miniszterelnök beszédében: »Amig a reparáció Dainokles kardja a fejünk fölött lebeg, addig csak foldozhatunk, csak pepecselhetünk, de eredményes munkát nem végezhetünk. « Bethlen grófnak a szavaiban benne van az egész magyar nyomorúság. Amig nem tudjuk, hogy keli e Csonkamagyarországnak eddigi irtózatos áldozatai után még jóvátételi címen is fizetnie, vagy nem kell addig nyomorúságunk nem ér véget. Ha az antant jobbb belátásra jut és a reparációt elengedi, akkor remélhetjük hogy az állam helyzete javulván, a megfelelő mlétányosságot továbbra is tanúsíthatja . Hogy mindez ilyen egyenesen és őszintén elénk lett tárva, ezért ne lázudozon senki. Többet tesz nemzete érdekében az olyan kormánytérfiu, aki fordulópont ra állva ki meri mondani az igazat és cselekszik, mint aki szépiti a dolgokat és tétováz . mmmmmmmmmmmmmmmum l Glück Jenő g butcrásMiházáhasB Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sr. alatt jg mélyen leizálütott árun vsaérolhat jjg modern háló, ebédlő «tb. beren- rar 434-S8 dezést és különféle bútorokat. ^ ÍH1HKIIHIIIHHSI s Drakula halála első izgalmas kalandor képe V4rosi Szinház Mozgónak A Turáni Kör Petőfi-ünnepe. Nyíregyháza, március 18. A Nyirvidék tudósítójától. A Turáni Kör lelkes tábora vasárnap délután 5 órakor a városháza nagytermében ünnepelte a nemzeti gondolat riadószavu költőjének, a szabadságeszme apostolának és mártírjának emlékét. Az ünnepség előtt nem volt szélesebb rétegeket érintő propaganda, a városháza nagytermében kevésszámú, de közös eszmények erejével szorosan egybeforradó közönség hallgatta meg az elnöklő dr. Nevery Jánost, Dávid Géza szavalómüvészt, dr. Bernáth Zoltán ügyvédet, az ünnep szónokát. Dr. Névery János meleg szavakkal üdvözölte a Debrecenből idefáradó művészt, Dávid Gézát, majd lelkesen fogadott megnyitó beszédet mondott. Ma nem méltatni kell Petőfit, — mondotta többek között — nem gyönyörködni kell költészetében, hanem cselekedni kell, élni kell az ő mártiréletéf. Dr. Névery megnyitóját forró éljen fogadta s fokozódott a lelkes hangulat, mikor Dávid Géza, a Nyiregyházán mindig szeretettel fogadott előadó művész gyújtó hévvel, művészi interpretálással szólaltatta meg Petőfi Élet vagy halál c. költeményét. Újra lelkes taps zug fel, majd dr. Bernáth Zoltán mond ellenállhatatlan logikával fejtegető lendületes ünnepi beszédet. Petőfi költészetéből vett villámfénnyel ható érvekkel szállt szembe egyrészt a Petőfit szlávnak hazudó külfölddel másrészt azt ti'izíe ki előadásának céljául, hogy ugyancsak félreérthetetlen szemelvények segítségével cáfolja azt a felfogást, amely Petőfit az anyanyelvüséget valló ideologia, a kommunizmus igazolására akarja elorozni. Beigazolta, hogy Petőfinek minden csepp vére, érzése magyar és elsősorban magyar volt. Perfidia — mondotta, hogy hosszú dicsőséges munkálkodásának egy részletét ragadják ki és néhány szó és gondolatfoszlányból ítélik meg a költőt. Hol van Petőfi azok tói, akik anyagi javakból származtatnak minden szellemi, erkölcsi jelenséget, az a Petőfi, aki szerint, ha nincs semmije sem a hazában, ő egészen hazáé. Összeomlik a nemzetköziség vádja Petőfivel szemben, aki a szerelem édes boldogságában is a haza sorsán tépelődik. Soviniszta volt ő teljes szivében stúláradó büszkeséggel öleli keblére a dicső dajdanIkort s kis fiáról azt mondja, hogy a hazának akarja felnevelni. Meggyőzően száll szembe a szónok azokkal a vádakkal is amelyek szerint Petőfi az intentagadóké s világszabadságideálja a matérialista, pacifista világszabadság. Az ő lobogója a nemzeti zászló, ezt varrogatja hitvese a harcok idején. Petőfi megcsonkíttatásunkor a külföldön leghatalmasabb, egyetlen szószólónk, egyetlen, akitől a külföld nem zárkózott el. Most is ő az, aki egyedül védi a magyart. Itt él közöttünk, iaz ő hangját zúgják a Tisza hullámai, a tavaszi szél, a kis falucska harangja. Ott lobog lelke a csillagok között, amelyeket ugy imádott, a Tejút csillagai között,"a Hadak utján Csabával várva az uj honfoglalást. Dr. "Bernáth Zoltán őszinte magyar hevületből, Petőfi költészetének mély átértéséből fakadó beszédét meghatottan, büszke öntudatra lobbanó lélekkel hallgatták a jelenlévők és ujjongó taps adott visszhangot a szónok szavaira. — Utána Dávid Géza megrázó fortissimóval adta elő az Egy gondolat bánt engemet cimü rapszódiát, majd Névery dr. köszönő szavaiért véget a bensőséges szép ünnep. Ima, 1923 március idusán. A K°ssuth-főgimnáziumban pilyadijat nyert költemény. Uram, K

l kísérted Véres csatákon győzelmes néped 5 küldet csodákat veszendő hadra, Nézz le fiadra. Kihűlt szivemnek Gyengülő mécsét; borús szemenmek Utolsó lángját, foszlott reményét Csak te szítod még. Oh add, ne legyek kihűltén rideg, Adj nekem hitet, Adj nekem hitet. Hisz békességünk Bús századokon alig volt nékünk. Sötét multunkból vad, véres árnyak K

lsértve járnak, Rémképek éjén. Tágranyilt szemök lángoló mélyén Mint örült réme ifz hajszol, kerget bús multunk képe,. Megálljatok, Ti Bús ősapáknak csüggeteg árnyi, Nagy ítélettel ne ítéljetek Fialok felett. Fiatok hisz még És e hitemben nem rendíthet meg Sem föld, sem nagy ég; Hogy könnyeinkből egyszer, végre majd EgIV uj remény hajt S e remény-bimbó virággá lesz És körülövez Szent, drága szirma És mindenikre az lesz felírva : Szabadság ! Ezt csengi, bongja ezüstös kelyhe S szent csoda-költőnk szavának nyoma Visszhangzik benne, mint bősz harsona Küörve végre A magas égre Eskünk im fenn szól. Uram halljad meg. Im felesküszünk A fényes égre, áldott nevedre. Hogy nem csüggedünk. Nem teszünk többé tántorgók, bénák, Sebünk begyógyul S szabaditóul Fényes zászlókhal elindulunk. S a drága föld Vigan dübörg, Hol győztes léptünk nyomról-nyomra hág És felkacag A bérc, patak, Ha porba rántjuk Kelet trónusát. Uram. K

l kisérted Véres csatákon győzelmes néped S küldél csOaákat veszendő hadra, Küldjél reményt is Árva fiadra. S hogy reményt adál Kegyes, jó Atyám Elárvult népünk bús márciusán Így köszönöm meg csókot lehellve Áldó kezedre. Guttmann Béla. Drakula hala Jézus Krisztus Uj színes film! élete, kinszenvedésa és halála a Diadal Mozgóban. Női énekkar és harmonium kísérettel. Kedden és szerdán.