Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-18 / 39. szám
1 923. február 18. JSÍYÍRYIDÉK, Kiszakított lapok multunk küzdelmes napjaiból. ii. A nemzet leigázása után nyomor színhelyévé lett az ország. Selmec vidékén 1848 előtt jó kedvvel diolgozó bányásznép lakott; ugyanott 1861. ulán látott az ember egy sivatagot, hol ajig egy élőlény nyel találkozhatott és látott " düledező épületeket. Mindezt az okozta, hogy a kárpátaiji tót munkást a Tiszánál lakó termelőtől elszakították az anyagi kapcsot kettőbe vágták. Friss légkör töltötte be az 1861-iki par lamentet. Az erdélyi püspök is felszólalt a főrendiházban, bár meghívója nem volt. De érezte lelke mélyén, hogy Magyarhonnak panaszai Erdély panaszai is, Magyarhon sérelmei Erdély sérelmei is, Magyartion kívánságai s követelései, Erdély kívánságai s követelései is: tehát együttesen követelhetik közös bajok orvoslását. Az országgyűlés haladéktalan kiegészítését sürgette a trón, a kormány és a nemzet érdekéből. Hazafias beszéde állásába került a püspöknek. Kiment Olaszországba és Rómában várta be a bécsi urak hatalmi állásának letörését. A kiegyezés az ő részére Is meghozta a szabadságot, hazajött s mint kalocsai érsek halt meg. Betekintettünk a szellemi hagyaték lapjaira. Ugy érezzük, liogy nagyon "Sok Hasonlatosság van a mai és az akkori állapotok között. Különbség annyi, hogy —49 után egy ország, —19 után pedig egész Európa nyugalma lett feldúlva. — Ezek a szellemi hagyatékok növelik erőnket, bátorságunkat. Ez a mi érték valutánk, mi börzére nem vihető, csak hágai befolyásolhatásban nemzetközi szék elé, melyből lássák: kinek részén az igazság. A mi fegyverünk honajapitásunk óta tündöklő, melyre vérfolt nem rozsdásodott. A mi elődeink egyesegyedül népjólét megalapo 7á sáért küzdöttek. Hogy tervük nem vált valóra, nem rajtuk mult, hane a nemes' igyekezet külső jogtipróin. A nemzetiségi képviselők megnyilatkozásaiból a megértés melege sugárzik ki Valamennyien a bűnökért az osztrák absolutismust teszik felelőssé. Vajon a most megismétlődött sebekért kiket vonhatnak felelősségre? A seb mélyebb, a sebb fájóbb, a seb üszkösségre hajlóbb mint valaha. A Szenvedők türelme csaknem emberfeletti... Gróf Teleky László parlamenti beszédében, mikor Deák Ferenccel együtt vivott harcot a nemzet felszabadításáért mondotta volt: — Felszólalásunk egész szelleme olyan legyen, hogy abból kilássék. mely szerint senkinek se lehessen kétsége a fölött, hogy mi népek szabadsága és függetlensége elleneseivé s nemietek jogaiba ütköző politika hordozóivá nem Ibiink Hol állunk ma ettől a nagy hittételtől, mely evangéliumi sarkigazságként nehezedik a kicsinyes és önző kisántánti politikára. Erős várunk nekünk nemzeti történelmünk. (Teleki a —61-iki országgyűlés tartama alatt lett öngyilkossá. A vezér nélkül maradi párt élére Tisza Kálmánt választotta a közbizalom. A m. tud. akadémia ugyanazon év május 27-én rendezett gyászünnepén Lukács Móricz mondott felette emlékbeszédet.) Bökényi Sámuel. tányosság szerint is akkor, amikor csonka hazánkban egyik legdrágább a nyíregyházi villany s mikor mi, fogyasztók gyakran fizettünk emelést a múltra nézve is. Minden áramfogyflsztónak saját érdeke hogy árammérő óráikat hiteles Vatt mérővel ellenőriztesse s igy szükség esetén követelésével a bíróság előtt szerezzen elégtételeNem állja meg helyét az igazgató urnák az a kijelentése, hogy a számláló sietése végett beszedett többletet vissza nem téritik, hiszen a mult évben több fogyasztónak a nagy százalékos eltéréseket javára irták. Máskülönben városunk képviseleti gyűlésén a villamos óra működését bővebben fogjuk tárgyalni. B. S. Nfaijastörzsü rózsát, Bokor rózsát, Díszfát, Oiszcsfcrjéf, Szőlővesszőt, Akác csemetét, Gleditschia csemetéi és mindenféle más faiskolai cikket bármilyen nagy mennyiségben szállit Unghváry • József faiskolája, Cseléd. Réízletes n a«y " m 929-2 Vi Részletes nagy árjegyzéket ingyen és bérmentve küld, Igaza van-e a villamos társulatnak? »A villamosvilágitás árammérő órái és a nagyközönség« cimü február hó 16-iki cikkünkre »egy fogyasztó« aláírásával az alábbi feleletet kaptuk, amit közérdekű tartalma miatt a következőkben közlünk: A villanygyári igazgató ur kötelességszerüleg cikkében védelmezi az általa képviselt társaság érdekeit, amit állásánál fogva rossz néven sem lehet tőle venni. De éppen ezen okból folyólag álláspontját a nagyközönség sem elfogulatlannak, sem tárgyilagosnak nem tekintheti. Az árammérő órák hibái miatt sokan egy elfogulatlan szákemberhez fordultak, mert feltűnőnek találták számláik hirtelen és megokolatlan emelkedését, hiszen a mai nagy drágaságban úgyszólván min^ denki csökkenti ugy a villanyégők számát, mint az égők erősségét és csodálkozást keltett, hogy az árammérő sok helyen nem tartott lépést a gyakorlatban keresztülvitt takarékossággal. Feltűnést okozott az a körülmény is, hogy a legtöbb helyen az óra akkor kezdett sietni, amikor 1922. április—augusztus hónapok között a társulat revizora az árammérő órákat újból beállította. Ezért vált szükségessé a villamos társulat óráinak »kivülálló, idegen egyén« által való megvizsgáltatása. Az illető egyérr szakképzett ezen a téren, az általa eszközölt vizsgálatok, hallomásunk szerint, hiteles pontos műszerrel eszközöltettek. Az általa eszközölt 40—50 árammérő óra vizsgálatnak pedig az a váratlan eredménye volt, hogy az óra sehol sem késett, hanem mindenütt sietett és a fogyasztott áramnál többet mutatott, a törvényes eltérési százalékon felül is 1—124 százalékig terjedő eltéréssel ; ami gyakorlatilag havonta körülbelül átlagban legkevesebb 80U korona jogalapnélküli többletfizetést jelent háztartásonként. Absolute pontos árammérő tényleg kevés van, de az éltérésnek 3—4 százaléknál többnek lennie inem volna szabad. Különös, hogy az igazgató ur csak a késést tudja a beérkezett adatokból megállapítani, — ami áí^társulat kárára szolgált — s a sietést pedig — amely a fogyasztó zsebét érinti — nem ! S még különösebb, hogy a késés okát az óra lassúságában s nem a takarékosabb fogyasztásban kereste, ellenben a sietés okát a többletfogyasztásban vélte megtalálni. Sajnos az előzmények után nem merünk túlságosan bízni a társulat revizoraiban, hiszen éppen az ezen urak által elkövetett hibák és tévedések helyesbítése volna a fontos. Bírónak a fogyasztó és a társulat között a társulat alkalmazottját el nem fogadhatjuk, sőt még elfogulatlan szakértőnek sem. Tudomásul vesszük, hogy a villamos társulat hajlandó a sietésből előálló anyagi felelőséget vállalni, de hiszen ez kötelessége ís s kötelessége a múltra nézve is, mert akár tévedés, akár tudatlanság, akár a társulat rossz szerkezetű órája a hibás : ennek anyagi jellegű következményeit egyedül a társulatnak kell levonni, ennek kell fizetnie az ezen hiba folytán a fogyasztónak okozott minden kárt és költséget is, igy a szükségessé vált tárgyilagos szakértő költségeit is. Ezeket a jövőre nézve is csa"k akkor kerülheti el a társulat, ha az összes árammérő órákat haladék nélkül pontosan beállítja s a rossz órákat jókkal kicseréli, a múltért s a jogosulatlanul felkezelt többletfizetésért azonban feltétlenül felelnie kell nemcsak jog, de mélA Jótékony Leányegyfet gárdája előadja S Gyurkovícs Murik c. vípjífjSkit Nyíregyháza, február 17. Saját tudósítónktól. A Nyiregyliázi Jótékony Leányegyiet hölgyei minden évben ujabb attrakcióval lépnek a publikum elé. Célkitűzésük mindig ugyanaz: előkészíteni, anyagi eszközök előteremtésével biztosítani a város szegény gyermekeinek sóstói üdülését. Eszközeik azonban évről-évre mások, mert a Leányegylet vezetősége fiatalos agilitással, gazdag találékonysággal évről-évre meglepetéssel szolgál a publikumnak. Az idén bravúros feladatot oldottak meg a Leány egylet tagjai: október 26-án és 27-én előadják Herczeg Ferenc vígjátékát, A Gyurkovics leányokat. A vígjátékban a legszebb nyíregyházi lányok debütálnak, akiket legközelebb mutatunk be olvasóinknak. A műkedvelő gárdát Mikó Bertalan szervezte és ő rendezi taientumosan a színjátékot is. A szenzációs színpadi estre Ferenci boltja árusítja a jegveket . 1 ;,„• ' :' ÉP. A cipészek bálja A nyíregyházi cipész és cipőfelsőrész készítő mesterek holnap esti táncmulatsága iránt óriási az érdeklődés. A lezajlott farsangi szezon ugy látszik nem hűtötte le eléggé a mulatni vágyó kedélyeket, még egy kis utókurára van szükség. Nos ez az utókura minden kellemes oldatával együtt kipróbálható. Minden épkézláb ember ott jegyen. A cipőjét ne féltse senki, mert akinek a sok tánctól szétmegy a cipője azt a mesterek ingyen kijavítják. Elsőrangú Művészestély«Koroná ban Xtf^t^ Király Ernő egyetlen dalesstólye. Buda—Miskolczi színházak igazgatója és Sebestyén Mihály, a Magyar Színház v. tsgja, azonkívül a Miskolczi Nemzeti Színház *éhán> jeles művésze. Jegyek elővételben a Székely, Gyé'ri és Morvái férfi ruha üzletében, Vay Adám-utca 5.