Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-18 / 39. szám

i JSÍYífüfíDÉK 1923. február 18. A zsir ára elérte az 1000 koronát A sertéshús 500 korona. — A húsárak ujabb emelkedése Nyíregyháza, február 17. A Nyirvi­dék tudósítójától. Nyíregyházán újra érezteti a drága­ság a maga fokozódó súlyát. A magyar ko­rona régóta egy színvonalon van, a buza ára sem emelkedik számottevően az arany ára pedig az utóbbi napokban 1000 koronával csökkent, a drágaság mégsem áll meg őrült iramában s a dolgozók élete mindinkább elviselhetetlenné lesz. Nyo­masztó súllyal nehezedik a idírágaság az el­sőrendű élelmicikkek terén. A húsfélék áremelkedéséről csak nemrégen számol­tunk be s tegnap előtt csütörtökön újra összeült az Árvizsgáló Bizottság és ismétel ten emelt az árakon egyet. A Bizottság ezen az ülésen a marhahús iránvárát 420 K-ban, a borjúhúsét 480-ban, a sertéshús kilogrammját 500 koronában, a friss sza­lonna és a háj kilóját 850 koronában, a zsírét és füstölt, paprikás szalonnáét ke­rek 1000 koronában állapította meg. Ezzel a zsir elérte a buzaparitást. Tiz kiló zsir áráért egy mázsa búzát vehe­tünk. Ez a békebeli 20 koronás búzaárak­hoz viszonyítva akkor két koronát tett vol na ki. A legszomorúbb azonban az, hogy ma a legszegényebb néposztály van rá­szorulva arra, hogy a hentesnél vásárolja a zsírt. A tehetősebbek sertést öltek és el vannak látva zsírral, szalonnával. Máskor télen aránylag olcsóbb a zsir, most az évad nem befolyásolja a vadul vágtató árakat. A József kir. herceg Sanatorium­Egylet héttői hangversenye közbe­jött akadályok miatt elmaradt. Ipartestületi közMnfek. RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉST tart az Ipartestület e hó 18-án délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében, remélhetőleg olyan látogatottsággal, Jiogy már a vasárnapi köz­gyűlés is határozatképes taglétszámú lesz. Az előljárósági évi jelentés számol be a mult esztendei működésről és a testületnek tevékenységéről. A mult esztendő eléggé mozgalmas volt, mert a helyiségkérdést rész­ben és ideiglenesen sikerült rendezni, habár a mai állapot is olyan, amely mellett sikeres működés ki nem fejthető. Az alapszabályok értelmében lejárt mandátumu elnöki tisztség betöltése és a röviddel ezt, lemondás folytán megüresedett szék betöltése is mozgalmassá tette a testületi életet. Ezekhez járultak a különféle adóknak, különösein az év vége felé történt életbeléptetése körüli mozgalmak valamint az egész esztendőn végigvonult ál­talános drágulást követő bérmozgalmak elin­tézése is, amelyek úgyszólván, permanenciár ban tartották a Testületet, annak működését. Az 1923. évi költségvetés megállapítása szintén fontos tárgya lesz a közgyűlésnek. A tagok máris élénk érdeklődést tanúsítanak e tárgy iránt, amelynek helyes megoldása te­szi sarokpontját, az 1923-as évi működésnek. Az elmúlt idők mostoha viszonyai, az uj ipar­törvény ujabb rendelkezéseinek, az admi­nisztráció majdnem teljes felújítását meg­kívánó volta, a segéd és mestervizsgák meg­tartása és lefolytatásával kapcsollatos teendők és az elavult nyomtatványok, könyvek, nyil­vántartási lapok, stb-ik irodai anyagok, tete­mes felemelését kivánják a terheknek, ugy, hogy ha a "költségvetés megállapitásánál nem gyakorolná a közgyűlés a kellő előrelátást, meddővé válnék minden törekvés, amely a testületi életet, a Testület reprezentáló képes­ségét előbbre kívánná vininii. Hihető azonban hogy amiként az e tárgyban, az elnökség és elöljáróság tudta nélkül, a testületi helyisé­gen kívül megtartott értekezleten is, sikerült meggyőzni a megjelenteket, hogy az eddig mulasztottakat csak fokozott akaraterővel és áldozatkészséggel lehet pótolni, azonképen a közgyűlés is belátja, hogy a fejlődésnek is további alapfeltétele, az akaraterőnek és ál­dozatkészségnek növelése. El sem is képzelhető az másként, mint csak ugy, hogy az Ipari társadalom főként és elsősorban, a saját és törvényes érdek­képviseletét kell, hogy megerősítse, hogy azután megfelelő erővel tudjon fellépni ott, ahol ilyenre szükség van. A szegődtetési és szabaditási dijak emelése is elkerülhetetlen, mert az elöl­járóság felfogása szerint, ezek a dijak a tandij jellegével is bírnak. A békében leg­alább egy kiváló ipari szakmunkás napi­dijával voltak ezek a dijak egyenlők, azoknak ma is ezen a nívón kell állaniok. Belátja azt minden szülő, aki ipari pá­lyára szánja gyermekét. De belátják ezt a tagok is, akiket a szegődtetési és Szaba­diitási dijak fizetése alól ugy Taván men­tesíteni az elöljáróság, hogv ezeket a di­jakat a tanuló szülei fizessék. Előljárósági tagok választása teszi a tárgysorozat következő fontos pontját. Az alapszabályok szerint, most már automa­tikusan megüresedő 12 tagsági hely be­töltéséről lesz szó, amelyet szavazás utján intéz el a közgyűlés. Betöltésre kerül a póttagok helye is. • mrmtr mi Mi wii iii.i "í m m • — •iwen" — Gyárlátogatások- A felső ker is­kola, hogy növendékeivel a gyakorlati életet is megismertesse, sorba látogatja Nyíregy­háza és környéke, sajnos nem nagy szá­mü ipartelepeit. A mult héten a cukorka­gyárban voltak. Gibor József lekötelező szívességgel mutatta be a telepet, "különö­sen érdekes volt a a csokoládékészités, me lyet most vezettek be s már is igen szép eredményt érnek el. Tegnap a villamos telepen voltak, hol Komáromy Károly igazgató fogadta őket s tartott igen érde­kes előadást. Részletesen kitért a két leg­fontosabb nyersanyagra, a szénre és a vízre. Bemutatta az eljárásokat, amellyel a hazai rossz minőségű szenet is felhasz­nálhatják. Majd a gépházba mentek, hol két csoportra oszlottak. Az egyiket az igaz­gató, a másikat Lex Antal, a vállalat ki­váló főgépésze kalauzolta. A növendékek a legrészletesebb kioktatást nyerték a kü­lönböző gépekről s íeltünő volt az a rend, fegyelem, tisztaság, ami a telepen található, mely feltétlenül Komáromy Ká­roly igazgatónak az érdeme. HÍREK. KIS NAPTÁR: Február 18. Vasárnap. Kath. Invocabit. Prot. Konrád. PetöfUüiirvep az állami tanítóképző Vay Ádám-utcai gyakorló iskolájá­ban. (D. e. 10 órakor.) Apolló-Mozgó: A nagyváros hiénái­(Fél 4, negyed 6, negyed '8 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó : Az igazság, Zola Emil regénye (La Veríté) után. (3, 5, 7 és 9 órakor.) Városi Szinház-Mozgó ' Sergius Panin­(Ohnet regény). A kevlaari bucsu (Heine legendája.) (3, 5, 7, és 9 órakor.) A cipész és cipőfelsörészkészitő mes­terek táncmulatsága a Koronában­(Este 8 órakor.) Modern Kabaré. (7 és 9 órakor.) Köd és napsugár harcol előttünk a február végi napokon. Hi\­deg, sötét köd bitorolja a kerteket, mezőkeA A télnek elismerjük jogát a fázatásra, a 'ke­gyetlen próbára tevésre, de minél ridegebb volt zsarnoki bilincse, amtál égetőbb vággyal, annál türelmetlenebbül várakozunk a tavasz­ra. Hatalmas theái rumban élünk és lessük Ia nagy küzdelmet a fényes Szigfrid harcát Brunhildával, a napsugárét a köddel. Órá­kon át ólmos szürke a város, lehorgasztott fejjel rójuk az utat, szivünkben hallgat a nótafa, szomorúak vagyunk. Egyszerre mint­ha diadalindulót zendítenének rézkürtök, Szigfrid dárdája áttör a ködön, aranyos sugár hull le -a városra. Fellélegzünk, szivünkben dalok zendülnek, kallelujáznak a tavasz kö­zelének. Hiáb a károg fekete varjú, hasztalan zümmög az északi szél, jöhetnek a ködös­reggelek, mi halljuk, hogy robog a föld a közeledő tavaszisten lépésétől: szenvedők, átkozódók, nyomor mormotái csituljatok', jön, jön március, haldoklik a zsarnokság, hal­doklik a tél... — Esküvő. Simonyi Erzsébet és dr. Ivólya Nándor ma esküditek örök hűséget egymásnak. — Eljegyzés. Schvartz Annuskát Nyír egyházáról eljegyezte Rónai Andor a ga­bona és Árukereskedelmi rt. cégvezetője Budapest. — A Népbank r. t. igazgatósága Fenyvesi Kálmán cégvezető pénztárost al­igazgatóvá és Lefbovits Ignác főkönyvelőt cégvezető főkönyvelővé nevezte ki. — A Zsidó Kultur Egyesület. Vasár­nap délután 4 órakor a zsidó iskola he­lyiségében tartja ez idei első szavaló és felolvasó délutánját. Érdeklődőket szíve­sen lát a rendezőség. — Kerületi gazdagyüíés Debrecenben! A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara már­cius hó végére kerületi gazdagy ülésen a kamara kerületéhez tartozó nyolc tiszán­túli megyének mezőgazdasági bizottságait gazdasági egyesületeit és miniden agrár jellegű érdekképviseleti vagy szövetkezeti alakulatait kívánja a kamara egybegyűj­teni, hogy így kerületének minden gazdia­szervezetével a szorosabb kapcsolatokat és rendszeres összemüködést megteremtse A debreceni mezőgazdasági kamara fél­évi fennállása óta oly kiterjedt munkássá­got fejt ki, a mezőgazdaság összes élet vonatkozásai terén a gazdáknak és a me­zőgazdasági munkásoknak javára, hogy e kerületi gazdagy ül és elő a tiszántúli gaz­datársadalom érthetően nagy érdeklődés­sel tekint. — Bán Erz?i és Di?nz! Os zkár hang­versenye a Koronában február 22-én, csü­törtökön. Jegyek az Uj ságb oltban kapha­tók. ' " \

Next

/
Thumbnails
Contents