Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-25 / 45. szám

1993. február 25 Nyakleves és pokolgép. Azt a elmet is adhattam volna pár sor írásomnak, hogy »Fejétői büdösödiik a hal. Mert aki szomorú közállapotainkat behatóiul analizálja, kénytelen-kelletlen arra a diagnózisra fog jutni, hogy az a pof, ami a legközelebbi napokban a nem­nemzetgyűlés folyósóján nemzetgyűlési képviselők között leméretett, ugyanazon betegségnek tünete, mint az a pokolgép, amit felelőtlen fenegyerekek k és zi Igeitek és küldöztek a politikusok nyakára. A baj ugyanaz, csak a megnyilvánu­lás, a tünet változik aszerint, amint a betegségben leledző társadalom különbö­ző rétegeinek mentalitása, szenvedélye és harcmodora különbözik. A forradalom lezajlása ó'a egyebet sem teszünk, mint vizet prédikálunk "és bort iszunk. Mindenki telve van a kon­szolidáció, a társadalmi béke, a megnyug­vás, a teremtő munka hangos kívánságá­val, predikátásával és az élet, a rideg élet egyebet se mutat nálunk, mint féke­vesztett szenvedélyeket, visszavonást, átkozott gyűlölködést, pofozkodást, bom­ba és pokolgép merényielet. Az a magas testület, amelynek irányt­mulató munkájától, bölcsességétől, hig­gadtságától, hazafiságától egy magas koncepciójú nemzetmentési, megváltó uj intézményeket, okos példaadást várnánk, már t. i. a nemzetgyűlés maga jár elől a rettenetes példával: hogyan keli napon­ként tépni hegedő-félben levő sebeket, hogyan kell szítani a visszavonást, ho­gyan kel! sülyeszteni a tekintélyeket, ho­gyan kell posványba hempergetni a tör­vényhozó testület méltóságát, szóval ho­gyan kel! mesterségesen kitenyészteni az anarkiát. A hang, ami odafenn divatba jött, kö­zönséges korcsmai hang, a harcmodor, a mint az elvek harcát vívják, pofozkodás­ban és becsületsértő, rágalmazó kifejezé­sek naponkénti áradatában kulminál, a munka, amit végeznek egymás szennyesé nek teregetésében találja legfőbb élveze­tét. »Fejétől büdösödik a hat. Csoda-e, ha a ragadós példa nyomán azt hiszik azok, akik szivrepesve várják egy ujabb felfordulás zavaros vizét, cso­da-e, ha a szélsőséges felfogások szenvedé­lyétől izzó fenegyerekei arra a meggyőző­désre jutnak, hogy most már megint minden szabad és a maguk mód­ja, a maguk harcmodora sze­rint a bombák és pokolgépek elhelyezésé­vel igyekeznek kivenni részüket az épü­letes munkából, amely a nemzet ujabb megpróbáltatásához, a teljes destrukció­hoz vezet. Itt nincs különbség baloldali, vagy jobboldali kilengés közölt. Minden ki­lengés, minden szélsőség bűnös és itt rendel kell teremteni. Rendet, amely aj apja. minden társa­dalmi békének, minden nemzeti munká­nak, minden fejlődésnek, főként pedig nálunk minden" gyógyulásnak. Nyugalom nélkül nincs gyógyulási! A bomlasztó kór benn van a testben. Maga a fej mutatja legjobban a kóros tü­neteket. Ki 'kell operálni és meg k«ll rend­szabályosni. Ha majd a parlament felölt) újból a iUgnitásnak, a méltóságnak tiszteletre méltó köntösét és példát ad á higgadtság­ról, bölcsességről, a saját tekintélyéről és felemelkedik arra a nivóra, amit egy nem­zetgyűléstől joggal el kell várni, akkor beszélhetünk a konszolidáció első lépésé­ről, a gyógyulás első fázisáról, addig azonban minden szó üres "kiáltás a pusz­tában. Mert ne felejtsük: az a bizonyos nyakleves és az a bizonyos pokolgép egyazon betegségnek jellemző tünetei. Dr. Sasi Szabó LasaJő. . Maradok hűséges adósa". Nincsen okosabb dolog és jövedelme zőbb valami, mint adósnak marad si. Ezt hihetőleg az okosok nagyon jói tudják és épen ezért, ahol csak lehet, igen hatá­sosan alkalmazzák is. Nem fizel senki, vagy csak kevesen. Ujabban hallani, hogy az adósok szívesen beperel lelik magukat, mm irtóznak egy cseppet sem a birói el­járástól, mert sokkal többet jövedelmez az adósság kí nem fizetett összege, mint amennyibe a perköltség és akár minden­féle szakértői eljárással és /elftlbiráláttál is fűszerezett per kerül. A számítás igen szimpla. Ha az 1922-es esztendőt vészük alapul akkor azt látjuk, hogy az év elejétől az év végéig az árak cc.a az ötszörösre emelked­tek fel, mig bármely adósság, a maga ere­deti összegében fizetendő vissza, ha azt a birói eljárások során is ítélik meg a hi­telezőnek. A per »substrátuma rend­szerint respektált valami, ahhoz szoktak igazodni a különfél? költségek is. Hogy a tőkeösszeggel egyező l egyen a perköltség, egy esztendei időtartam alatt rí lkán kö­vetkezik be . Ezt tudván, fényes dolog adósnak maradni. Az 1922. év elején fe mállóit tő­keösszeg az év végére, cca az ötödrész ér­tékére szállott alá. Ez annyit jelent, hogy ha meg is kell fizetnem az év végén, az év elején fennállott tőkeösszeget, azon bel­ső értékeltolódásban, négyszáz százalé­kot kerestem. Ez ál! akkor, ba nem kell Sz uzsorakamatláb alatti és megítélni szo­kott kamatot sem fizetnem, tehát ha pe­ren kívül tartozom. Ha kamatot is kell i'i­zetnem, akkor tényleg, talán valami hat százalékot kell az eredeti tőkeösszeg után számítanom. No. most, ha perben vagyok adós, vagyis alperes, akkor esetleg arra kell számi tanom, hogy a tőkeösszegei meg közelítő perköltség, az előbb e mii telt négyszáz százalékos nyereségbőt szintén leszámítandó lesz. V//. summa summá­m-in, n< ni igen tehet ki többe! a tokeösz­szegge.l, vagyis tehát, ha egy esztendő alatt mégis befejezést nyer a per, akkor is nyertem háromszáz százalékot, csak azért, mert voltam szíves megtagadni a tőketartozás kiegyenlítését és álltam a pernek elébe Tessék mak nekem. Igen ám, de hol van az megírva, hogy egy ilyen per, egy esztendő alatt feltétle­nül befejezést is nyer? Bizony sehol!! Ha nem nyer befejezést, akkor mindig na­gyobb a nyereségem mindaddig, amíg a koronaromlás tart. Stabil koronánál a nyereség szünetel. Tehát érdek a koro­naromlás. Amit itt leirtani, azt talán mindenki tudja már, csak még nem mondta itt el. Elmondtam tehát én, ha táján feleslege­sen is. Ámde szálljunk magunkba. Lehet-e ezt az állapotot jónak, az or­szág érdekében állónak, a lakosság józan felfogásával összeegyeztethetőnek tartani ? Szabad-e ezt az állapotot egészségesnek, törvényes védelemben részesülőnek minő­síteni? Nem-e kell ilyen viszonyokat a leg­sürgősebben megszűntei ni, a Jegdrákóibb szigorral büntetni? Avagy nem-e kell olyan jogszolgáltatást alkotni, amely mellett a belső értékek maradandók le­gyenek, hogy értékes munkák, munkaener giák, ne legyenek potom fillérekkel ki­egyenlíthetők, csak azért, mert nem min­denki szalad' bírósághoz, meri belátja, hogy nincs segítség, amely "jogos és való­ságos belső értéket tevő járandósághoz segítsen?!! Van ennek az éremnek egy oldala, a mely az igazságtalan vagyonszerzés útját mutatja. Mert igaztalan vagyonszerző ut végiggondolni és igazat <íd­az, amely másnak valóságos kárán igyek­szik az ezúton járót gyarapítani. Ez az igazságtalanság is megszüntetendő. — Az első fecske azonban már jelentkezett a láthatáron. Még csak halvány hír szól erről, az Építőmesterek Közlönyében, amely azt mondja, hogy ez az első fecske: a kúria valorizációs határozata. »Ennél a kérdés­nél alapelvül kell, hogy szolgáljon, hogy az esedékesség napjától, a kifizetésig el­telt idő alatt, a korona értékváltozásában beállott eltérés honorá'tassék.« Régen volt.. . Ilyen értelemben Írtam a Ny ir vidék­ben. Ékkor egy képviselőjelöltté lelt ur hozzászólandó cikkemhez, amely azon­ban nem látott napvilágot, »A tőke első feljajdulása címmel igyekezet! volna kri­tizálni a tőlem Írottakat. És íme alig me­rünk hinni benne, a m. kir. kúria is kezd effelé az álláspont felé közeledni és meg­szüntetni igyekszik az eddigi ferde és ká­ros állapotot ez az igazság. Mert ha én eladtam valakinek 100 má zsa búzát, az nekem mindig száz mázsa búzával tartozik, akárhogyan is hívják a száz mázsa búzát, készpénzben. Ha én valakinek egy heti munkál végeztem, ez, ha ki nem fizette, ezzel az egy heti mun­kámnak értékével tartozik, akárhogyan nevezik is korona értékben ezt a munkát. Ugy érzem, ez az igazság. Ha igy lesz, akkor (ehetnek »hűséges adósok. Pisszor János. Göre Gábor biró uram a Városi Színház Mozgóban szombaton és vasárnap T szteletiel értesítem nagy­' Pg 'l^a * rabeotilt rendelőimet és a közönséget, hogy uri és nöi Qipés^müiielyemet a régi helyiségembe Széchenyi-tár 6. nzém alá (a Nyirvin-palotftvil szemben) helyez'em el, th >1 modern berendezésemmel uyy uj mánkat mint javitisokat a leg­pre< iiebben és mérsékelt áron készítem, —A n. b. közönség Clmnnilr IAtco( rendelése t kérve, marad ara jimOíllld JUZ5CI 10H-5 mély tisz'elettel: uri- és női cipészmester. Az Apolló hétfő-keddi amerikai műsora: és a Chaplin-burleszk a hét szenzációja! Tompa Mihálynak ismeretlen sirverse. Nagyjaink hátramaradt irásai mindig' drága kincsei irodalmunknak. Tompának is maradt ránk nem egy verse írása, gyászbeszéde, amit csak később fedez­tek fel, vagy leltek meg, egyes lelkes iroda­lom búvárok. A tiszta véletlennek köszönhető, hogy si­került ennek a finom hangú, melancholikus lelkű költőnek egyik sirversét megtalálnom. Gáván voltam egy ismerősömnél, ott hozódott fel Tompa verse. Érdeklődtem a dolog után, s megtudtam, hogy az Ó-temető­ben Gáván, van egy vasráccsal körülkerített sírhant. A sírhant tetején áll egy kőoszlop... azon vari egy teljes szövegű sírvers, három versszakban. Tompa, már mint pap irta e sírverset. Akkor második állomáshelyén, Keleméren lakott. Szabolcsban sokat járt Tompa. Gyakran megfordult Tiszaberceleri, Gáván. Laskodon a Jármy-csakídnál nevelősködött is. A vers

Next

/
Thumbnails
Contents