Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-25 / 45. szám

1933. február 25. J^YÍRVrOÉK, teljes szövegében, ugy ahogy van, a következőképen szól : Virág voltál, — amelynek ád A szép tavasz diszt 5 ill&íot, Kellem s szelídségben valál Dicsőített s megáldatott. A dus kincset nem leírva, mely Gyöngéded élted megszakadt, Mint megtörik a gyenge szál A tulteljes virág alatt. Ez az első verszaka a sirversnek. Tele van szépséggel, gyönyörű hasonlatokkal, bánatos melancholiával, megkapó színezéssel. A másik oldalon, a jobb oldalon van a folytatás és igy szól : Pihenj angyal s szelid leány, Arcád hamar megliervada, Lelked fényes és tiszta volt Mint a menny gyöngéd harmata. A földön megszerette azt Az ég, amelytől származott, S korán-korán vísszavevé Mint napsugár a harmatot. Teljesen Tompa-izü versszak! Rimei, verstechnikája kifogástalan, olyan az egész versszak, mint egy őszirózsa illat, vagy mint egy Szinnyei Merse kép. Pihenj angyal, szelíd leány, Könny s bánat áll szobrod felett Mely a mély gyászt öltött szülök Fájdalmából emeltetett. Bus könnyeiktől hantodon A sírvirág kisarjadott, Ah. csak te hervadsz odalenn : Halvány IjliOm, halvány halott. Ez a versszak a baloldalon van. Ez a versszak látszik még a legszebben a kőoszr lopon. Betűin^ még most is akad egy-egy helyén aranyzománc. A legutolsó helyen, hátul a név van, a keltezés és még egy pár sor a következőképpen : Soidos Borbála emlékezetének bánatos szülői 1851-ben. Született junius 3-ikán 1837-ben. Meghalt január 3-ikán 1850-ben. Égi virág e föld rideg és szomorú vala Neked — itt még van egy pár sor, de már az idő elr koptatta. Talán sikerül azt az egy—két szót kiböngésznem ! Akkor majd közlöm ! Tompa ezt a verset a Soldos-család felkérésére irta — kivel mindig szoros barátságot tartott fenn. Mikor a kis Soldos Borbála meghalt, még csak 13 éves volt. Tompa nagyon s/erette a kisleánykát s mikor meghalt, szinte megrendült s mély bánatában,, másrészt a szülők iránti szeretetből és tiszteletből készítette el a verse\t s küldte el azonnal. Soldos e verset aztán rávésette a sírkőre s ugy helyezte el, s egyben be is kerittette ! Mindezt néhai Baráth Imre ref. lelkész, akkori gávai pap mondotta el, fiának, a jelenlegi ref. lelkésznek, gávai papnak, ifj. Baráth Imrének. Ifj. Baráth Imre aztán volt szives ezeket az idevonatkozó részeket nekem elmondani, amiért itt is, ezen a helyen mondok neki ismételten köszönetet. Különben Gáván (Szabolcs m.) még most is él, egy-két 90—92 esztendős aggastyán, akik határozottan emlékeznek Tompára »a szépszavu, versfaragó református tiszteletesre !« Ifj. Radványi Sándor. A Frankfurtiak! a Diadal Mozgóban február 28, március 1, 2. Az Ipartestületben az elmúlt esztendő uj életrekelés éve volt Nyíregyháza, február 24. A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi Ipartestület vasárnap délelőtt tartja évi közgyűlését, amelyen az Ipartestület mult évi működéséről biztató képet rajzol Pisssszer János elnök. Az elnöki beszámoló áttekint a gazdasági élet jelenségein, majd rámutat, hogy az ipartestületben az elmúlt év az uj életrekelés esztendeje volt. A jelentés e részben a következőket mondja : Ádáz gazdasági harc. Lepergett az IDŐ rokkáján ismét egy esztendő, amelyet az úgynevezett »békeévek« negyedikének szeretnénk nevezni. Szeretnők nevezni, mert valójában a legkegyetlenebb háborús esztendők sorába lehetne bátran sorozni az elmúlt esztendőt is. A legádázabb gazdasági háború folyt az elmúlt évben, olyan, amely méreteiben, az iparra gyakorolt hatásában, jóval felülmulta az előzőket. Ezt a gazdasági háborút elleneink nem a ínyilt fegyverekkel harcolják meg velünk, mert hiszen a fegyverekkel szemben fegyverrel még mindig tudott küzdeni a mar gyar, hanem alattomos módon, gazdasági erejüknek fölényével igyekeznek bennünket leteperni, hogy azután végleg lesujtatván, játékszerként bánhassanak el velünk, ha önként oda hajtanok bakóink bárdja alá, nemzetünk büszke és hajthatatlan fejét Hogy ez a küzdelem minő, nem kell bővebben kifejtenünk. Átéltük, átszenvedtük mindannyiain, ismerjük annak minden részletét. Elég, ha reá mutatunk a gazdasági életet legjobban jellemző fokmérőre, a magyar fizető-eszközre, a magyar koronaértékre. Ez amig az 1921-es évben, az akkori pénzügyminiszternek, Hegedűs Lóránt dr.-nak nyakas sszékely-magyar akaraterejével a 2.85 schvei" zi centime-ig is felemeltetett és igy békeidei értékének harmincötöd részén állott, az 1922-es esztendőben lesülyedt legmélyebb pontján 0.175 schveizi centime-ig is, ami a békeidei értéknek épen hatszázadrészét tette. És az előbb mondott számok, a magyar százkoronásra értendők, a még egy évtizeddel ezelőtt nagy értékek ellenértékét tett »százkoronásra ! !« Ez a két szám, a harmincötöd és a hatszázad mutatja a beteg gazdasági életnek azt a lázas folyamatát, amelyen az végig menni kényszerült és amely betegségből, nagy és heves küzdelem és a gazdasági életet megjavítani törekvő vezérek kitartó munkája és amint szomorúan láttuk, egy virágzó élet kettéroppanása ellenére sem tud kigyógyulni: A pénzügyminiszter segítségére kell sietnünk. Ebben a rettenetes küzdelemben van nekünk mégis egy biztató reményünk^ Tagtárfsaink is tudják, hogy Hazánk mafpénzügyminisztere, éppen itt, városunknak falai között tett fogadalmat arra, hogy ennek az országnak gazdasági hajóján, a kormánykereket addig ellnem hagyja, amig ez a hajó össze nem roppanik. Nekünk tehát addig mindig van reményünk arra, hogy gazdasági életünk meg küzd a feltornyosuló hullámokkal szemben, amig a kormányosunkat ott látjuk a hajó kor mánykerekénél. Félő azonban, hogy a kormányos fizikuma nem bírja a hullámcsapásokat ugy leküzdeni, mint ahogyan még a hajcjtest talán ellenáll azoknak. Epen ezért segitsé gére kell sietnünk, törekvésében,nemes muriT kájában támogatnunk kell, mert vajjom mi lesz akkor, hogyha megfelelő segitség nélkül kidül a vasmarokkal tartott kormánykerék mellől és nemzetünk gazdasági életének ez a sokat hányatott hajója elvesztené kormányosát, aki fanatikus hittel bi/.ik abban, hogy révbe viszi a sokat szenvedett, megtépázott, vitorláitól, árbocaitól, szenétől, vasától, sőt rakományának legnagyobb részétől, testének kétharmadától megfosztott hajónkat. Megroppanna reményűink, hitünket vesztenők, ha otthagyná a kormánykereket. Hogy ez be ne következzék, fokozott munkánkra van szükség, hogy fokozottabbá tehessük azt az áldozatot is, amely Hazánk és annak gazdasági élete, ennek szerves részét tevő iparunk fennmaradásához múlhatatlanul szükséges. Tegyünk meg mindent, ami megteendő, hogy a koronájától megfosztott törzs ismét ágakat hajthasson, hogy arról gyümölcsöt szedhessünk, ha ismét ránk virrad a zimankós tél után az életet fakasztó, a gyümölcsöt keltő a magyar nemzetre oly várva-várt, az isteni kikelet ! Az ipartestületi élet fellendül. Lehetetlen elfogódoítaknak nem lennünk ha nemzetünk sorsára gondolunk. De ha a mi szűkebb körünket tekintjük, a mi Ipartestületünknek életét, mintha ebben a szűk körben már felcsillanna az életnek kicsi mécsese ?! Gondoljunk az elmúlt esztendőre ! Füthetetlen, piszkos, levert falu hivatalos helyiségben voltunk az 1922. év elején. Összezsúfolva a városi közellátási hivatallaK Bútorzatunk a mai tanácskozóterem egyik sarkában összerakva, nagy halomba. KönyI veink, irataink, hozzáférhetetlen szekrényekben. Por, az ellátatlanok sürü sorainak felvonulásától sáros padlózat, a kétféle hivatalt látogatók floytonos zaklatása, a tárgyalások látogatók folytonos zaklatása, a tárgyalások végzésének lehetetlensége jellemezte az elmúlt év első harmadának munkáját^ Megujult helyiségben. És mégis, dr. Bencs Kálmán polgármesternek jóindulata megszabadította egymástól a két hivatalt, a közellátási hivatal kiköltözött és régi testületi helyiségeink volt előszobáját megkaptuk jegyzői hivatal céljára. A tagok áldozatkészsége és ügybuzgalma folytán kijavíttattak a rozzant helyiségnek falai, bevezettük a villamosvilágitást, két helyiségünket kifestettük, a rozzant és az ellenséges megszállás alatt sokat hányt-vetett és töredezett bútorzatunkat, a lehetőségig kijavíttattuk, a »zöld asztalt« bevonattuk posztóval, mindent kitakaríttattunk, hiányzó felszerelési tárgyain kat némileg pótoltuk és ma, ha valaki belép a testületi helyiségekbe, igaz, hogy szűkeknek találja azokat, a célnak ugyan semmiben sem megfelelőnek, de a romok nyomán uj élet fakadását látja, szűk keretekben, de mégis biztató jeleként annak, hogy lesz még ebben a Testületben élet, amely alátámaszthatja az ipar fejlesztésével járó törekvést, az avval szorosan egybekapcsolt munkakedvet. Mi bízunk abban, hogy amiként ez a mi szük családi körünk kezdi a maga kicsi keretei között az élet fejlődő csiráinak gyenge hajtásait bontogatni, ugy rövid idő múlva elkövetkezik Hazánkra is, a jobb kor hajnalhasadása. Adja Isten, hogy ugy legyen ! ! Apoll ÓM ozgó R sivatag királya Lyon, a csodaoroszlán főszereplésével és 2

eredeti amerikai burleszk 3 felvonásban. Szombaton és vasárnap az Apollóban. Sx Göre G a szezon legszórakoztatóbb szkeccse szombaton ismét a Városi Szinház Mozgóban 5, 7 és 9 órai kezdettel.