Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-24 / 44. szám

i JSÍYífüfíDÉK 1923. február 24. Két ezredrész alatt. Egy ízben, erős kilengés után sülyedt a magyar koronaérték a 0.20 centimeos érték alá. — Most másodszor olvashattuk ezt és sajnos, nem sok a remény arra, hogy ez az értékelés tartósan megjavuljon. Mitől is javulhatna? Van egyetlen ember ebben a kicsi országban, aki a javításra komolyan törekednék, illetve ugy, hogy ennek a törekvésnek nyomán valóságos javulás be is kő vétkezhessék? Bizony mondom, nincs senki!! Szóbeszéd közben már felvetettem többek előtt, hogy el tudnának-e képzelni a dunaparti országházban tanácskozó olyan parlamentet, amely megszavazna olyan költségvetést, melynél a kiadás oldala a bevételi oldallal egyező lenne,? — Feltételezhető ez nálunk? Én, tamáskodom ebben. Már pedig addig koronajav,, lásról, koronajavitásról, drágaság csökkenésről, a gazdasági életnek energikus nekilendüléséről, még álmodoznunk is állig lehet. A pénzügyminiszter nagykanizsai beszédében ismételten utalt az államháztartás egyensúlyának szükséges helyreállítására. — Istenem, hányszor hallottuk, hányszor olvastuk, óhajtottuk ezt és mennyiszer vágytunk utána!! De ugy-e, amikor az egyensúly helyreállítása - felé csak egyetlen lépés is megki sérel te te tt, a mikor olyan törvényjavaslatok láttak napvilágot, amelyek ezt a célt, ha nem is megközelítették, de efelé irányultak is, akkor nagygazdán, kisgazdán, iparoson kereskedőn és lateineren k resztül sivított az a hideg szellő, amely a legtökéletesebben visszazökkentette a javításnak, az államháztartás egyensúlya helyreállttásiSliak minden kicsi mozzanatát. Amit megszavaztak, akkor, amikor megszavazták már régen elkésett. A száguldó idő már régen túlhaladt azokon. Hát még a végrehajtás, a törvényeknek az életbe átültetése, mennyi, de mennyi időt rabolt el, mennyire kitolta az egyensúly valóságos helyreálltát. Valljuk meg őszintén az igazat. Kár itt kertelni. Jobb az őszinte igaz szó, mint a sok szónoklat. Mi, magyarok semmit sem szándékozunk komolyan tenni, nem szándékozunk áldozatokat hozni, hogy gazdasági él elünket helyes mederbe tereljük. Ha igy nyilatkozunk, akkor ezt egyenes beszédnek mondhatjuk. De ekkor nem is lesz szükség tribunokra, akik féltégi ával csapdosott mellel kiabáljanak, hogy ők igy — meg — ugy másképen csinálnának mindent. A korona leszállott ötszázadrész értéke alá. Nem sokkal, de egy kicsivel. Ez azt jelenti, hogy mindennek az ára, magyar papírkoronában, ötszázszor akkora kellene, hogy legyen, mint amennyi volt a békében, no meg egy kicsivel többel, mert hiszen a drágulás békében is állandó folyamat volt. Ha azonban összehasonlítást teszünk az árak és a koronaértékelés között, akkor nemcsak ötszázszoros, hanem még ezerszeres áremelkedéseket is látunk. Tekintsük végig az összes vásárolható portékákat, sehogysem vágnak áraik, a koronaértékeléssel. De tekintsük végig a munkabéreket, akkor ugyanezt látjuk, de negatív irányban. Az a differencia, amely az áruár és a munkabérek és fizetések közölt, a positiv és negativ eltávolodás differenciájából származik, az tőkehaszon ott, a hol ilyenről komolyan is lehet beszélni. Keletkezik sok helyütt hatósági jóváhagyásból is, mert ma a békeidőtől eltérő sokkal magasabb regie és haszonráta van engedélyezve, maximálva és eltűrve, mint amennyit a békében a verseny megengedett. Szó sincs róla, van ennek magyarázata is. A forgalom kisebb volta mellett a megélhetés biztosítása ez. Ámde nem mindenütt, sőt mondhatni, kevés helyütt. Igen jó mondást hallottam. Ma sok I ember olyan érzékeny, mintha minden részén tyúkszem volna. Akárhol érinted rögtön feljajdul. Bármit mondasz neki, mindjárt ellenségének tekint. Pedig talán mi »lányok, így magunk között« beszélhetnénk őszintén is. Nem , kellene mindjárt sértődöttnek és tul szemérmetesnek lenünk. Ezért hát megval]hatjuk, hogy az adófizetés, a teherviselés, az mindenkinek fáj, mint a legérzékenyebb tyúkszeme és minél nagyobb a jövedelme, annál nagyobbat panaszkodik az elviselhetetlen adóterheken. Ha kalkulálni kell, ha arról van szó, hogy megélhetésünket biztosítsuk, akkor meg roppant rosszul esnék, ha alacsonyabban kellene kalkulálni. — Még akkor is, ha tudjuk, hogy ennek nyomán virágzóbb gazdasági élet fakadna. Mindkét irányban sietünk rontani a koronát. Nálunk már még 0.20-nál is alacsonyabbra becsüljük szegényt sok tekintetben. És mégis sopánkodnak az emberek, sóhajtanak, hogy bizony jobb volna, ha békeárak volnának!! Istenem, de jó is volt akkor!! Ugyan kérem!! Hisz Ausztriában is élnek még az emberek!! pissizer JánosKedden rendkivülí közgyűlést tart a vármegye törvényhatósági bizottsága Nyiregyháza, február 23. A Nyirvidék tudósítójától. Dr. Kállay Miklós főispán Szabolcsvármegye törvényhatóságának rendkívüli közgyűlését február hó 27-ére, kedden délelőtt 10 órára hívta össze. Mikeez Istalispán a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának közlése mellett megküldötte a közgyűlés meghívóit a törvényhatósági bizottság tagjainak. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozata 419 tárgyból áll s ezek közül elsősorban a következő fontos közgyűlési tárgyak kerülnek feldolgozásra. M. kir. miniszterelnök ur leirata gr. Bánffy Miklós külügyminiszter ur felmentéséről, Daruváry Géza igazságügyi miniszter urnák a külügyminisztérium vezetésével történt megbízatásáról. A ni. kir. kereskedelemügyi miniszter ur leirata a kisvárdaí általános ipartestület alapszabályainak módosítása tárgyában. Pest-PilisSolt-Ki skunvármegye közönségének a törvényhatóságok átcsoportosítása elleni tiltakozás tárgyában hozott s 'hasonló állásfoglalást céljából megküldött határozata. 'Biharvármegye közönségének a gyulafehérvári koronázás elleni tiltakozás tárgyában hozott s hasonló állásfoglalás céljából megküldölt határozata. Békésvármegye közönségének a bírósági alkalmazottak javadalmazásának rendkívüli rendezése tárgyában a nemzetgyűléshez intézett s pártolás végett megküldött felirata. Szeged szab. kir. város közönségének október 6-ának nemzeti üneppé leendő nyilvánítása tárgyában hozott s hasonló állásfoglalás végett megküldött határozata. Szeged sz. kir. közönségének a kutató bizottságokkal szemben követendő eljárás tárgyában hozott s hasonló állásfoglalás céljából megküldött határozata. Csanádvármegye törvényhatósági bizottságának a buzaadót fizetők virilis jogosultságát meghatározó 1922. évi XXII. t. c. 13. szakaszának módosítására vonatkozó átirata. Győr sz .kir. város törvényhatóságának a közigazgatási hatóságok portómentes levelezésének visszaállítása ügyébeni átirata. Kecskemét város törvényha sági bizottságának az ország közrendjének fokozottabb biztosítását célzó törvényjavaslat törvényre emelése érdekében állásfoglalás végett megküldött átirata.— Győr sz. kir. város törvényhatóságának a lakóházak óvása érdekében a lakásrendelet módosítása iránt állásfoglalás végett megküldött átirata. Mosonvármegye közönségének a dijnokok és szolgák vasúti kedvezményének visszaadása tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett és hasonló állásfoglalás céljából megküldött felirata. Alispáni jelentés Olchváry Pál járási főszolgabírónak a lakásügyek kerületi miniszteri biztosává történt kinevezéséről. Alispáni előterjesztés a vármegyei tüzrendészeli szabályrendelet modósitása tárgyában. Alispáni előterjesztés a közutakon közlekedő jármüveknek jelzőtáblákkal leendő ellátásárvól alkotott szabályrendelet életbeléptetésére vonatkozólag. A vármegye alispánjának előterjesztése a Szatmár és Ungvármegyei központi választmányokba Sza bolcsvármegye részéről kiküldendo tagok választása iránt. — A vármegye alispánjának előterjesztése az egyenesadófelszólamlási bizottságokban üresedésben levő tagsági helyek betöltése iránt. A vármegye alispánja bejelenti, hogy a belügyminiszter ur elutasította a törvényhatósági bizottságot a penészleki kerületnek szabolcsvármegyei központi választmány hatáskörébe utalása iránti kérelmével. A vármegye alispánjának előterjesztése a dr. Meskó László arcképének a Nyíregyházi Kaszinó Egyesület számára való átengedése iránt. A vármegyei Virillsek 1923. évre érvényes névjegyzékének bemutatása stb. Két fejű seiyemszőrü bárány Válón. Válról (Fehérmegye) jelentik. Február 16-án Vál községben Dréher Jenő budapesti sörgyáros uradalmában történt. A fenti uradalom számadója, amikor az emlékezetes nap reggelén a juhakolba ment, csodálkozva látta hogy az újszülött báránykák között egy két fejű, két szájú, két orrú és négy szemű kis seiyemszőrü bárány béget. A derék számadó aki hatvan éve már gondviselője a birkanemzetségnek, amikor a kis csodaszülöttet meglátta, keresztet vetett magára és bizony kibuggyant a lelkéből a sóhaj — minden jólélek dicséri az Urat — mert holmi boszorkány félét sejtett az újszülöttben,. Csakhamar hire lett a váli csodának. Az öreg asszonyok azonnal megégetést javasoltak, mert rossz lelket sejtettek az újszülöttben. De olyan szépen tudott bégetni a ki§ kétSraiaioii Sulit Báli Szenzációs