Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-24 / 44. szám

1928. február 24. S'aMMMWHHMHi l^mmmmmmmmmmmm asa 8 smmt fejű állat, hogy megesett a szivük rajta és megkegyelmeztek neki. A számadó büszkén etetgeti szopókával és reméli és felnevelheti. A környék lakossága nagy tömegekben keresi fel a furcsaságot, melyet az élelmes számadó pénzért mutogat. Az Öreg számadónak különben tervei vannak a kis csodaszülöt tel. Hiszi, hogy fel tudja nevelni, amikor majd eladja jó pénzért és az árából elpipázigathat élete végéig. adózási képességével, hanem lelkületével is — és viszont. íme egy község, mely a most folyó költséges községi iskola, kövesut, telefon, furott kut épitése mellett egymást megértve tud a haza és kegyelet oltárán önként is áldozatot hozni! Dr. Pap Károly egyetemi tanár nyilatkozik a Nyirvidéknek Sxabolcskáról Ismeretes, hogy Szabolcsba Mihály, a ma élő poéták egyik legnagyobbja, ki jelenleg Temesváron, oláh megszállott területen működik, meglátogatta a Kisfaludy Társaságot, ott egy pár hataimas gondolatokat tartalmazó szép versét olvasta fel, azután egy délutánra lerándult álmainak bölcsőjébe : Debrecenbe is, s a debreceni Csokonai Kör Petőfi-ünnepségén, Petőfi nemzete c. és még egy pár, hazafias érzésekben gazdag költeményét olvasta fel óriási hatást keltve. A lelkes közönség percekig ünnepelte az őszülő költőt és szeretetének minden melegével halmozta el Szabolcskát. Mivel az idő rövidsége alatt, nem volt alkalmam Szaboicskával személyesen beszélni, miután csak egy nap volt Debrecenben s azon idő alatt minden perce le volí foglalva dr. Pap Károlyt, a kiváló irodalom profeszr szórt kértem meg, mint Szabolcska egyik benső bizalmasát, mondjon el egyet-mást a Nyirvidéknek

t mit mondott Szabolcska Mihály az ottani életéről, — ha csak vázlatosan is !... Dr. Pap Károly, a Debreceni Tisza István Tudomány Egyetem Bölcsészeti karának tudós irodalom történettanára, a kiváló esztétikus, a Csokonai Kör agilis elnöke készséggel tett eleget kérésemnetk s a következőket mondta — a Nyirvidék olvasóinak — Szabolcskáról . — Szabolcska Mihály a kiváló költő pap részletesen elbeszélte nekem a demarkáción tuli életét. Kiragadok egy pár szeletei; a részletekből, ime : — jelenleg Ő a bánáti magyar ság kulturális és irodalmi életének vezére, Eleinte nagyon rosszul bántak vele. Vagy 8— 9 pap társával véresre is verték az oláhok 1 Egy-két sebhely most is látszik a homlokán. Azonban az utóbbi időben nagy tisztelettel közelednek feléje, sőt szeretetük jelével is elhalmozzák az oláhok. Különösen egy oláh költő nagy hódolója Szabolcskának. Ugy néz rá — úgymond Szabolcska — mintha csodálatának sohse lenne határa ! Egy pár rendjellel is kitüntették a nagy magyar poétát, amit Szabolcska nem szívesen ugyan, de a hatalom kényszerének engedve, elfogadott... — Mondhatni, az utóbbi időben, szinte dédelge| tik Szabolcskát az oláhok ! Arra a kérdésemre, hogy mit mond Sza- bolcska az ottani helyzetről, dr. Pap Károly, : a mélytudásu professzor a következőket mondotta : — Szabolcska Mihály azt mondja, hogy minden tekintetben enyhül a helyzet! Ugy tetszik neki az Idők forgásában a magyar feltámadás hatalmas gondolata izzik, s az a várva-várt Idő, — amit mindnyájan ugy várunk, nem soká késik 1 Egyszer eljön, szintté észrevétlen s a magyar feltámadás gondolata, az irredentizmus testet ölt... Mienk lész Erdély és felszabadul az egész Magyarország ! — Most rnár nagy türelemmel vannak a protestáns egyházak és iskolákkal szemben is és nagy tiszteletben tartják az autonómiát. — A fölszabadulást egész bizonyosra veszik. El kell jönni a nagy napnak — úgymond Szabolcska, — csak itthon várjunk, szeressük egymást, legyünk türelemmel és csak dolgozzunk, dolgozzunk és dolgozzunk! — Különben, most már az oláhok mind ösmerik és ugy néznek rá, mint valami földön tuli hatalmas és fönséges lényre ! Ezeket mondotta Szabolcska, a nagy magyar poéta s én ugy hiszem, nem hiába mond ta, mert el kell jönni a magyar feltámadásnak ez igy nem maradhat soká — fejezte be beszédét dr. Pap Károly, a tudós professzor. Megilletődötten hallgattam kedves professzoromnak intimitásait Szabolcskáról, örömteli lélekkel távoztam, hogy a mondotta*kat megörökítve, papina vessem Szabolcs ma ! gyarjának, hadd olvassák a Nyírségen, nincs j még veszve szép Erdélyország, s az oláh uralom se örök, hisz ezt egyik legnagyobb magyar poéta, az édesszavu dalnok, Szabolcska Mihály mondja, a nagy költő, kinek lelkéből ezer és ezer elfojtott magyar kiált az Igazságos Istenhez országot-világot bejáró szálló dalokban. Szabolcs magyarja ! Nézz az égre és hálálkodjál ... az óhajtott nagy virradás csak fakadásra vár... (Debrecen.) ifj. Radványi Sándor. Hősök emiékét megörökítő szobormű Bökönyben Csak akarni kell . . . Nyíregyháza, február 23. A Nyirvidék tudósitójától. Ragyogó példaképét adta a háborúban és hadifogságban elhalt hősök iránt érzett kegyelet megnyilvánulásának a napokban Bököny község képviselőtestülete és lakossága. Amint az ismeretes, egy a belügyminiszr terium által kizárólagos joggal felruházott »Hősök Emlékét Megörökitő Országos Bizottság« alakult, mely célul tűzte ki minden községben egy művészi kivitelű emlékműnek felállítását. Bököny község képviselőtestülete f. hó 17-én abból a célból ült össze, hogy a kiküldött által bemutatott tervekből válasszon és a költségek fedezéséről gondoskodjék. »Egy diszes szoborműnek minél előbb állni kell« volt az egyhangú határozat, de nem kényszeradózásból, hanem a lelkületre és hazafias érzelmekre apellálva. Közadakozásból fedezendőnek mondották ki a félmilliónyi költséget. És nyomban a 'jelenlévő 14 tag majdnem felét jegyezte is, mely köztudomásúvá válván, két nap alatt jegyezve volt az összeg. De további adományok önként folyton jegyeztetnek, mert mindenki ki akarja venni részét, hogy minél szebb és maradandóbb legyen. A szobor valóban állni is fog, julius hó 1-én fényes ünnepség keretében lesz leleplezve ! Az elöljáróság és képviselőtestület ugy látszik tisztában van a lakosságnak nemcsak Csak érezni és akarni kell!., Apolló M

ozgó A sivatag királya Lyon, a csodaoroszlán főszereplésével 4s 2

eredeti amerikai burleszk 3 felvonásban. Szombaton és vasárnap az Apollóban. 3x 1 Rajnai köztársaság terve az »j háború magvát veti el. A legnagyobb amerikai lap, a iN|evvyork Herald Írja ezeket: A párisi sajtó, minden valószínűség szerint a kormány sugalmazása alapján arról beszél, hogy a Rajnamenll tartományokat «i kefl szakítani Németország többi részétől. — Ez a terv nem uj, egyrészt Poincarenak, másrészt Fochnak régi ötlete és a legutolsó hirek arról számolnak be, hogy a terv mögött ott áll a maga kemény falankszával a francia acél-tröszt. A francia militaristák nagyon szeretnék, ha a Rajna menti térületekből egy külön német államot lehetne kihasítani, mert ez az uj köztársaság annyit jelentene, hogy megbontották a német egységet, tönkretették a Német Államot. Az acélérdekeltségek azért szeretnék ennek a tervnek a megvalósulását, mert remélik, hogy a Ruhr, a Saar vidék és Lor raine egyesítésével olyan érdekkombinációt tudnak majd létesíteni, amelyen keresztül Európa jövő gazdasági helyzetét szabadon drágíthatják. Hogy ebbe a németek aztán belemennek-e csak ugy szó nélkül, az más kérdés. Ellenben az is bizonyos, hogy a franc-iák mégis meg fogják próbálni a Rajnai Köztársaság megcsinálását. Abban a pillanatban, amint err« a tervre komolyan ráfekszenek, megindul az Uj háború. Tiszta önérdekből és önvédelmi szándékból vezetve, az Egyesült Államok nem nézhetik szó nélkül, hogy Franciaország igy igyekezzék Németországot féldarabolni. Ez az ország nem tiltakozhaítik csak enyhe szóval. Az Egyesült Államoknak kötettssége, hogy rendelkezésére álío minden erősei tiltakozzék egy oly csapas ellen, amely azonna* képes tönkrezuzni a vflag békéjét. A franciáknak ez a terve egy uj európai háborút jelent s ezekbe az európai háborúkba beleavatkozni sokkal kevesebbe kerül a konfliktus megkezdése előtt, mint utána. Qöre Gábor biró uram a Városi Szinház Mozgóban szombaton és vasárnap a világhíres üotschildcsaládnak szenzációs pályafutását mutatja be a üiadal üio&gó február 28-án, március l-án, 2-án. Frankfurtia Mit mond Szabolcska Mihály erdélyi életéről?