Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-12 / 8. szám

2 JÍYÍKSÍIDÉK 1923. január 12 6000 IC felül 7000 K felül 8000 K felül 9000 K felül 7000 K-ig 125 K 8000 K-ig 160 K 9000 K-íg 220 K 10000 K-ig 275 Ií fizetésüeknél: Havi 5000 K feíül 8000 K-ig 20 K 8000 K felül 1000 K-iig 50 K 10000 IC felül 12000 K-ig 80 IC 12000 IC felül 14000 K-ig 120 K 14000 IC felül 16000 K-ig 180 IC 16000 IC leiül 18000 IC-ig 240 IC 18000 IC leiül 20000 K-ig 320 IC 20000 K felül 24000 K-íg 400 IC 24000 IC felül 28000 K-íg 500 K 28000 IC felül 32000 K-ig 65ü IC 32000 IC felül 36000 K-ig 850 IC 36000 IC felül 40000 IC-ig 1100 R 50000 IC felül 60000 K-íg 2300 IC 100000 IC felül 110000 Iv-ig 6600 IC Fentiekbői kitűnik, hogy. a he Len kint 1500 koronát, illetve havonrkint 5000 korona tmeg nem haladó fizetés, vagy munkabér nem esik kereseti adó alá. A darabszámra dolgozóknál, nemkülönben az akkord munkánál a havonként kifizetett összes illetményt egy hónapra já ró illetményeknek kell tekinteni s az adó tételek szerint kell kiszámítani és levonni. Mivel a kereseti adó alapját képezi nemcsak a készpénzben adott fizetés, munkabér, hanem az összeis természetbeni járandóság ( működési, drágaság! pótlék, tiszteletdíj, lakpénz, természetbeni lakás, olcsóbb áron adott liszt, fa, szén, ruha stb.) ennélfogva ezeknek ellenértékei a városi — község — efó'ljáróság által meg állapított arányban szintén hozzászámittatnak a kereseti adóalaphoz. A magánalkalmazottak kereseti adóját átalányösszegben kell megállapítani azon munkaadóval szemben, akinek legfeljebb öt alkalmazottja van (ide nem ért ve a tanoncokat és napszámosokat) és ezek közül egyik sem végez irodai munkát, aki megfelelő iskola képzettség hiiánvánái vagy a foglalkozás természeténél fogva nem tudja ellátni a kereseti adó lerovásával kapcsolatos írásbeli teendőket, az őstermelőknél, azoknál, akik vállalatokban időnként valamely munka elvégzésére adóköteles bérmunkásokat (tehát nem napszámosokatf!) alkalmaznak. Átalányban lehet megállapítani a kereset; adót: a segédeknél. A törvény további rendelkezéseit is közöljük. Hz Ipartestület székházáaak ügye. A' nyíregyházi Ipartestület székházának ügyével a tegnapi számunkban foglalkoztunk és közöltük az Ipartestület elnökének és jegyzőjének a város képviselőtestületéhez intézett kérelmét, amelyben az uj székház létesítése érdekében életrevaló tervet ajánlanak elfogadásra. A kérelmet Pisszer János ipartestületi elnök vezetésével vasárnap küldöttség nyújtotta át Dr. Bencs Kálmán polgármesternek, aki előtt az elnök kifejtette a kérelemben foglaltakat és azt, hogy az iparosság néhány tagjának közreműködésével néhány év előtt a vá ros vagyonában olyan gyarapodást segítettek elő a Vadász-féle ház megvételével és a város részére való átengedésével, amely körülmény a benyújtott kérvény elbírálásánál is méltányosan lenne figyelembe veendő. A polgármester a küldöttséget a legszívesebben fogadta és kijelentette, hogy a kérvényben fektetett megoldásra maga sem gondolt, régen érzi azonban már, hogy az Ipartestülentek a Városházában átengedett helyiségekre magának a városnak is sürgős szüksége van és így az Ipartestület elhelyezése minél előbb megoldandó. A felvetett tervet a maga részéről szimpatikusnak tartja, de ígéretet nem tehetett, minthogy e kérdés megoldása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Megígérte azonban, hogy a kérdés támogatásához a maga részéről teljes erővel járul hozzá áUi i Alí Az elcsatolt kisebbségek sérelmeit a brüsszeli nemzetközi konferencián fogják tárgyalni. Budapest, január 11. A megszállott területek magyar kisebbségének ügye a trianoni béke áftal teremtett Magyarország legfontosabb kérdése, tekintettel, arra, hogy Magyarország jelenlegi lakói számának felével egyenlő azon magyarok száma, akik az eícsatolássai kiestek közülünk. A magyar hivatalos és társadalmi tényezők a rengeteg hozzájuk érkezett panaszok alapján karöltve tesznek meg minden elképzelhetőt arra, hogy megkönnyítsék életlehetőségeit az elcsatoltaknak. Köztudomású, hogy uj szomszédaink nak ug\- kulturális, mint gazdasági irányban az a legfőbb törekvésük, hogy a hoz zájuk kényszeritett magyarságot előbb lezüllesszék, azután teljesen megsemmisítsék. Ezért el is követnek mindent és a legnagyobb invanciót tanúsítják eszközeik megválasztásánál. A magyar külügyminisztérium igyekszik védelmüket diplomáciai uton biztosítani, a különböző társadalmi egyesületek pedig nemzetközi kongresszusokon mutatnak rá az elcsatoltak elnyomására. Minden ilyen ut Genl felé vezet, ahol a nemzetek Szövetsége volna hivatott őre a : kisebbség jogainak, t, szövetség azonban hihetetlen lassú a jogvédelem felügyeletében. ugy, hogy a íegagilisabb külőnmüködés vált szükségessé, amik eredménye a Magyar Külügyi Társaságnak eddig folytatott akciója és részvétele a különböző nemzetközi konferenciákon. A legújabb ilyen Brüsszelben lesz most, amiért érdekesnek tartottuk megkérdezni dr. Póka-Pivny Bélát, a Magyar Külügyi Társaság igazgatóját a brüsszeli konferenciára készített anyag dolgában és , akő arrőt a következőket mondotta munkaáfrsunknak: — A Népszövetségi Ligák február havában tartanak ismét nemzetközi kisebbségi konferenciát, melyen Magyarországot Paikert Alajos 'igazgatótársammal együtt fogjuk képviselni. E konferencia mint ilyen a negyedik lesz, mely a kisebbségek jogi sérelmével foglalkozik és remélhetőleg oly sikerrel fejezi be ülésszakát, mint amilyen eredményt az edd;gieken produkált. — Feladatuk kettős lesz: egyrészt ismertetnünk kell újra és újra folytonosan a megszállott magyarság kétségbeejtő hely zetét. Ha szükséges, nemcsak okmányokkal, de tanuk felvonultatásával- is. Másrészt javaslatokat teszünk arra, hogy az elcsatolt magyarság miként volna megvédhető a nagy zaklatások ellen és erre jelentős készültségünk van. — A konferencián a régi 17 nemzet képviselőin kívül jelen lesz egy ujabban csatlakozott ottomán delegáció is. melyíyel mi a legszívélyesebb viszonyban vagyunk és támogatásukra feltétlenül számíthatunk. A törököket sem diplomáciát trükkök yezérltk az ilyen nemzetekre kiterjedő yeszedeímesen nagy kérdéseknél, hanem az egyedüli igazság! — Mi a javaslatainkat a Magyar Külügyi Tarsásag részérői elnökünknek Appo nyi Albert grófnak jóváhagyásával a legközelebbi napokban elküldjük, míg magunk e hő yégén kelünk útra. Útközben meglátogatjuk a genfi Népszövetséget, nép jogi missziónk ügyében és ha még ülésezik addig, a lausannei nemzetközi konferenciát is. DXOBSESESSl Január 18-án tisztújító közgyűlés lesz a városházán. Kik p ilyáztak a városnál betöltésre kerülő állásokra. Nyíregyháza, január 11. A Nyirvidék tudósítójától. A városnál betöltésre kerülő tisztviselői állások sorsa a jövő hét csütörtökén dől el. Mikecz István alispán ugyanis január 18-án. csütörtökön délelőtt 10 órára tűzte ki az időközi választások megtartását. A pályázatok határideje még december hó folyamán lejárt, de a mult hóban a választás időpontját elhalasztották. Most végre megszűnik a tisztviselők körében előállt bizonytalanság, a várva-várt választás egy hét múlva megtörténik. A tegnapi nap folyamán érdeklődtünk hogy kik és mely tisztviselői állásra adtak be pályázatot. A pályázók a benyújtás sorrendjében a következők : Dr. Hartos János a városi orvosi állásra, Szedlák Géza az utbiztosi, Tóth László az első, második,, illetve harmadik aljegyzői állásra, Sepsy István (Keresztespüspök) az alszámvevői, Aszalós István az alszámvevői, Borsy Sándor a számvevői, illetve alszámvevői, ifj. Rajtik Miklós a kulturtanácsnoki, illetve az első aljegyzői, Nagy Gyula az alszámvevői, ellenőrkönyvelői, illetve adótiszti, Szánthó József a számvevői, illetve alszámvevői, Térjék Lajos a számvevői, Medgyessy Pál a harmadik aljegyzői, Nagy József a számvevői, Marcsek Pál az adótiszti, Vizely Sándor az adótiszti, Bányai Károly a harmadik aljegyzői, Kovács Jenő az ellenőrkönyvelői, Cseh András az alszámvevői, illetve adótiszti, Helmeczy Ferenc a második, illetve harmadik aljegyzői, Dr. Szentpétery Endre a kulturtanácsnoki, Dr. Plank Gyula az aljegyzői állásokra adtak be pályázatot. A választások immár néhány nap múlva eloszlatják azt az izgalmat, amelyet a nagyszámú megüresedett tisztviselői állás az érdekeltekben támasztott. Szövetkezeti tanfolyam Nyíregyházán. Országos Központi Hitelszövetkezetnek a szövetkezeti gondolat propagálása és a szövetkezeti mozgalom hódító terjesztése terén óriási érdemei vannak. A falu szövetkezetei számára a Íegagilisabb közreműködő, a tanító volt a múltban is és a szövetkezetek gyors terjedésével lépést kell Tartani a szövetkezeti teendőkben való kiképzés széleskörű munkájának is. Ezt a pedagógiai feladatot vállalta az O. K. H. akkor, amikor a nyíregyházi központjában az itteni áll tanítóképző intézetben a leendő tanítókat kiképezteti a hitelszövetkezetek ügyvitelével szükséges dologi készültség tekintetében. Blasek Ferenc az O. K. H. itteni központjának igazgatója, már a tavalyi év folyamán Dr. Szesztay Zoltán főügyésszel karöltve megfelelő kiképzésben részesítette a tatiitó növendékeket. A képzés munkája az idén is kezdetét vette. Tegnap, szerdán délután 5 órakor kezdődött meg az állami tanitóképző-intézet III. és IV. évesei részére a szövetkezeti tanfolyam, amelynek megnyitásánál a kir. tanfelügyelőség képviselője, Fehér András kir. segédtanfelügyelő, Dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyész, Blasek Ferenc O. K. H. igazgató, Kuzaila Péter tanitóképző-intézeti igazgató voltak jelen. Kuzaila Péter jgazgató üdvözölte a szövetkezeti eszme terjesztőit és megnyitotta a tanfolyamot, Blasek Ferenc igazgató pedig az O. K. H. jelentőségét, gazdasági és szociális eredményeit ismertette a a hálásan figyelő ifjakkal, majd szétosztotta közöttük a szükséges ügyviteli eszközöket, amelyeket mintegy 40.000 K értékben bocsátott az O. K. H. a tanfolyam rendelkezésére.