Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-12 / 8. szám

1923. január 11 J^YÍRnOÉE 3 „A konszolidáció kettős fokmérője a közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetének és tekintélyének restaurációja I" A „Kansz'- törvényhatósági bizottságának ülése. Xyiregvháza, január 12. Saját tudósí­tónktól. A Kansz szabolcsvármegyei tör­vényhatósági bizottsága tegnap délután 4 órakor tartotta január havi rendes ülését Himaszombathy Géza miniszteri tanácsos pénzügyigazgató elnöklete alatt a köztiszt­viselők éténk részvétele mcílett. Az ülés megnyitása a muít ülés jegyzőkönyvének felolvasása után dr Müller Ferenc főtit­kár terjesztette elő a bizottság mult havi működéséről szóló jelentését, melynek be­vezetésében lendületes beszedben foglal­ta össze a magyar közszolgálati alkalma­zottak szomorú helyzetét és a megoldás irányelveit: j \ Nem hangoztathatjuk eléggé — úgy­mond — hogy amíg ebben az országban ál nem ment minden társadalmi réteg tu­datába, 'hogy a lisztvisefőkérdés az egész magyar nemzet egyetemes problémája, addig ennek a kérdésnek komoly megoldá­sáról szó sem lehet. A sokat hangoztatott konszolidációnak is tulaj donképen kettős fokmérője a közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetének és tekintélyének res­taurációja. Mindaddig, amíg az állam a maga törvényhozása utján nem tudja a nemzeti összjövedelemből a maga legszorgalma­luasabb, leghasznosabb, leghazafiasabb, egkulturáltabb, it'göazéstelenebb lársa­daimi osztályát olyan javadalmazással el­látni, amely részére a középosztályhoz illő életmód lehelőségét biztosítsa, amjjgj a mi éveken át tanúsított önmegtagadá­sunk azt a balga hitet kelti a többi társa­dalmi osztályok nagyon sok rövidlátó tag­jában, hogy a mi. a köznek szempontjából íegértékesebb munkánk továbbra is úgy­szólván ingyen illeszthető be a nemzeti termelő munka összeségébe, hogy azt az energia veszteséget, amelyet jóvátétel cí­mén zsarolnak ki ettől a nemzettől, azt az energia vesztességet egyesegyedül a tiszt­viseliő osztályból kell kipréselni, addig ebben az országban konszolidációról be­szélni még csak nem is ildomos dolog. Sőt ilyen körülmények között egy sokkal jobban kézenfekvő dologról, egy uemzeti veszedelemről kell beszélnem, amely ak­kor i'og bekövetkezni, amikor ez a tisztvi­selő-osztály a reá rakott terhekel tovább vonszolni nem bírván összeroppan, hogy maga alá temesse ezt a szerencsétlen or­szágot, amely az ő hazafias és munkás középosztályával áll vagy bukik Szorosan összefügg ezzel a kérdéssel a közszolgálati alkalmazóit tekintélye res­taufásának a kérdése is. Szerencsétlen tünete a mai időknek, hogy a becsületes munka nemcsak anyagi hanem még erkölcsi értékelésben sem ré­szesül. Szinte guny tárgyát képezi ma, ebben a kalmár szellemmel tuios-tul te­lített materialis világban a munkája mel­lett görnyedő tisztviselői kar, mert nem tud lépést tartani divatban, hóbortban, tobzódásban a könnyen keresők hadával! Es meri ezek elolt az emberek előtt csak a tobzódás nyújt tekintélyt, csak ezek­nek az élvezetében merülnek el; hiányzik nekik a megértés, az önzetlenség, az altru. izmus íegszemernyibb eleme is, és azt hi­szik elvakultságukban, hogy már ebben az országban mindenki csak azért van, hogy az ő személyük, vagyonuk és jólétük biztosítására szolgáljon, de ne merje köve­telni ezért a megfelelő ellenszolgáltatást, vagy legalább is a tisztességes megélhetés lehetőségét. Beteg tünet ez igen tiszteit uraim!! — Utflegnek keli mondanunk az ilyen társa­dalmat, amelyben egy szellemi munkás a legnagyobb' erőfeszítéssel sem tudja megszerezni a tisztességes mindennapiját, és inert így nem tud társadalmi állásá­nak megtelelő életmódot folytatni, még a tekintélye is a legsúlyosabb csorbái szen­ved i. * Beszédének többi részében a fenye­gető korrupcióról emlékezett meg A Kansz ezután is legfőbb feladatának fog­ja tekinteni az egyenlő elbánás elvét min­iden közszolgálati alkalmazottal szemben. Megemlékezett még a Kansz nemzetvé­delmi céljáról a magyar területi integri* fásról s ezután terjesztette elő jelentését Az országos választmány egyik alelnöké­vé Rimászombathv Gézát, jegyzőjévé pe­dig dr. Műller Ferencet választották meg. sző volt a ruha és cipőakcióról, melyek februárban veszik kezdetüket, továbbá a vasúti jegyről, kereseti adóról, villany vi* lágilásrói, drágaság letöréséről, a szén­szállítás tárgyában a központban tett lé­pésekről, a háztelkekről, a tisztviselő ott­hon kérdéséről, földbérletekről stb. A nagy tetszéssel fogadott főtitkári jelentés után dr. Bagó József ügyvezető elnök határozati javaslatok formájában terjesztette elő a törvényhatósági választ­mány legsürgősebb tennivalóit a tisztvise­lők anyagi helyzetének megoldásáról s a szolgálati pragmaticáról, Polinszky Ágos­ton, a számvizsgáló bizottság elnöke pe­dig' a vasúti kedvezményes jegyek vissza adásáról. Ugyancsak Polinszky Ágoston terjesztette elő a Tisztviselő Otthon szám­adásairól szóló jelentést Az ülés néhány rövid felszólalás után véget ért. Uj iskolák a vármegyében. Birtokosok a falu knlturájáórt. Nyiregyháza, január 11. A Nyinvidék tudósilójától. Mindig a legüdítőbb a számunkra az a hír, hogy vármegyénkben itt vagy amotl uj iskola nyit kaput. A falu kultúrájának fokozása a leghatásosabb eszközökkel a népiskola utján biztositható s erre külö­nösen vármegyénkben van eíodázhatatla­nul szükség, ahol csak nem régiben szé­gyenkeztünk amiatt, hogy az anaffabéták számát erősen a mi rovásunkra mutatták ki. Az iskolák állapotáról szóló kír. tan­felügyelői jelentéseket, amelyekben Ben­kő András tanfelügyelő lelkes munkás­sága óta örvendetesen növekvő számmai szerepelnek az uj "iskolák szervezéséről beszámoló adatok, mindig élénk figyelem­mel kisértük s különösen egészséges tü­netnek láttuk a jelentésekbői az iskolák szervezésének a birtokosok részéről tör­ténő támogatását. Most közvetlenül Nyir­Oogátrói vesszük a hírt, hogy ott legkö­zelebb egy róni. kath. és egy gör. kath. iskola létesül. Az uj iskolák létesítése kö­rül az illetékes egyházak vezetőinek, de főként a község nagybirtokosainak vannak kiváló érdemeik. Ugyanis dr. bogáti Bo­gáthy Józsei nagrybfrtokos az uj iskolák feíállilásáank céljaira 200000 koronát, So­mossy Ferenc nagybirtokos és nagybérlő 20000 koronát adományozott. Ezenkívül Somossy Ferenc Baksy Zoltán földbirto­kossal együtt az uj iskolatelkek egész vé­telárát előlegezte. A község lakossága őszinte elismeréssel és hálával van eltel­ve a nemesfelkü adományozók iránt. IgM*. Ludas Matyi a Városi Szinház Mozgónak. A holnapi londoni minisztertanács a legfontosabb lesz a hábor i óta. Bonar Law 3 kérdése a minsztertanácsh&z. — Tagadó válasz őseién felbomlik az angol-francia szövetség. Budapest, január 11. Saját tudósítónk­tól. Párisbői jelentik, hogy a Malin tudó­sítójának londoni jelentése szerint az a minisztertanács, amely holnap fog lezaj­lani Londonban, a háború óta egyike lesz a legfontosabb minisztertanácsoknak. Bonar Law három kérdést fog intézni a tanács tagjaihoz: 1. Tiltakozzon-e Anglia a franciák legújabb akciója ellen. — 2. Meg­hagyják-e Anglia csapatait továbbra is a Rajna mellett? 3. képviseitesse-e magát Anglia továbbra is a jóvátételi bizottság­iján, a nagykövetek tanácsában ós a töb­bi szövetségközi testüfetekben? A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, január 11. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyitotta meg Szci­vitájának Folytatása kerül. Az első szó­vitáijának. folytatása kerül. Az első szó­nok Széchenyi Mik'oe g r°f aki mindenekelőtt Propper képviselőnek még a szünet efőtt tett aina kijelentésével foglalkozik, hogy Magyarországon az el­lenforradalom idején 60000 család ment tönkre és 10000-re meg az áldozatok szá­ma. Proppert akkor figyelmeztették, mily kárára vannak az országnak ezek a va­lótlanságok Ha jóhiszeműen tette volna Gaái: Ezt csak nem lehet védeni? Széchenyi Miklós gróf: Propper ki­jelentései után a cseh Pravo Liduban hosz szabb cikk jelent meg. Ez a cikk azt irja, hogy Propper adatai érthető megdöbbe­nést keltettek a proletáriátus körében cs csak az a kár, hogy nem előbb hangzottak el, hogy így a prágai kongresszus foglal­kozhatott volna velük. Íme az eltenséges sajtó így ad visszhangot az effajta elszó­lásokra. Felkiáltás a kormánypártból: Nem­csak efszólások azok. Széchenyi Miklós gróí ezután Eszter­ezeket a ki jelentéseket, íizóla kellő mér- gályos kijelentéseivel foglalkozik, aki sze­tékére leszállította volna azokat. Nem tet­te, sőt fenntartotta állításait, itt tehát csak gonoszhiszemüségről lehet szó. A külföld isajtó kapva kap az ilyen kijelentéseken és Propper bűzös rongyát is sietett nyomban felkapni!! Peicll: Majd idehozzuk azt a bűzös rongyot!! t rint az állam fegyverkezik és kardcsörtető magatartást tanusit. Ezek a kisantant számára adresszáfl kifejezések. A zala­egerszegi állapotokon sem ugy lehet se­gíteni", hogy a RüíTökí előtt diszkreditálj formában hozzuk a nemzetgyenés elé azokat, amiként Esztergályos tette. (Ugy van!l| * , j

Next

/
Thumbnails
Contents