Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-12 / 8. szám
Nyíregyháza, 1923. január 12. Csütörtök Ara 20 korona. XL1T. évfolyam. * 19. síám Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 400 K. Negyedévre 1100 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 29666, Kéziratokat nem adunk vissza. Szabolcsvármegye az elmúlt hóban. A vármegye alispánja a Tisza-ünnepről. — A rendkívüli közgyűlés eredményei, — Küzdelem a Tisza jégtorlaszaival. — Személyi változások a varmegyén. Nyíregyháza, január 11. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön délelőtt Dr. Kállay Miklós főispán elnökletével rendes havi ülést tartott, amelyen Virányi Sándor vármegyei Tőjegyző a következőkben terjesztette elő Mikecz István alispán jelentését a vármegye közigazgatásának mult havi állapotáról : Tisza István emlékezete. Az elmúlt év utolsó hónapjáról szóló közigazgatásunk állapotát ismertető jelentésemet előterjesztve legelső sorban kell megemlékeznem törvényhatóságunknak a mult hó 28-án tartott ünnepi díszközgyűléséről, a melynek egyetlen tárgya Gróf Tisza István arcképének leleplezése volt. Törvényhatósági bizottságunk 1921. évi őszi rendes közgyűlésén egyhangú határozattal rendelte el a halhatatlan emlékű vértanú halált halt nagy államférfi arcképének a vármegye közgyűlési terme számára megfestetését s a kép elkészülvén, a törvényhatóság emiitett díszközgyűlésében, Dr. Rakovszky Iván m. kir. belügyminiszter ur törvényhatósági bizottságunk uj tagjának gyönyörű, az egész, rendkívüli nagyszámban összegyűlt közgyűlés osztatlan lelkesedésétől és mély megilletődésétől kisért beszéde után vette azt fát s adta őrizetembe, egyben pedig az elhang^ zott, lélekemelő, hazafias gondolatokban gazdag emlék beszédnek jegyzőkönyvében megörökítését kinyomatását és a vármegye lakossága, első sorban tanuló ifjúsága között széleskörű elterjesztését rendelte el. 'A rendkívüli közgyűlés. Törvényhatósági bizottságunk a mult hó 21-én a nagy számban felgyülemlett folyó ügyek elintézése végett rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen több, az összes törvényhatóságokat érintő kérdésben foglalt állást és számos nagyfontosságú, részben az egész vármegye, részben az egyes községek közigazgatását és háztartását közelről érdeklő ügyben hozott határozatot. Ugyancsak e rendkívüli közgyűlésben történt meg a közigazgatási bizottságnak, a vármegye állandó és igazoló s többi választmányainak és albizottságainak a vonatkozó törvények értelmében újra alakítása. Közigazgatási bizottsági tagválasztás. A közigazgatási bizottságból az 1922. év végével az 1876: V. t.-c. 4. szakasza értelmében kilépő Dr. Geduly Henrik, Mikecz Dezső, Szalánczy Bertalan újból megválasztattak, az elhunyt Dr. Meskó László és kilépő Dr. Kállay Miklós és Somogyi Gyula biz. tagok helyére pedig Szabó Lajos, Dr. Korniss Ferenc és Dr. Jármy Béla választattak meg, akiknek működése elé a közügyek iránt eddig is tanúsított meleg érdeklődésük s eddigi közéleti . szereplésük alapján a legszebb reményekkel j -tekinthetünk. Somogyi Gyula bizottsági tagsága. A legmélyebb sajnálattal kell bejelentenem, hogy a közigazgatási bizottság egyik legrégibb, évtizedeken át kiválóan hasznos tagjának, Somogyi Gyulának törvényhatósági bizottsági tagsága az 1922. évi XXI. t.-c. 13. szakaszának rendelkezései értelmében a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének kiigazításánál számításba jövő adó-alap rendkívüli arányokban történt emelkedése folytán az 1922. év végével megszűnvén, — a közig, bizottság újra alakításánál nem volt választható. Küzdelem a Tisza torlaszaival. Közigazgatási viszonyaink általában kielégítők voltak s nyugtalanító események nem fordultak elő, csupán a mult hó végén megenyhült időjárás következtében a Tiszán, — előbb Vencsellőnél, majd Balsa és Timár között keletkezett nagy jégtorlódás okozott némi nyugtalanságot. A vett jelentés folytáin a Főispán ur Őméltóságával együtt január 1-én kiutaztunk Vencsellőre, ahonnan azonban a jégtorlasz néhány órával előbb már elment. Január hó 2-án ujabb jelentés érkezett, amely szerint a Balsa és Timár közötti Tisza szakaszon mintegy 3 km. hosszban helyenként 3—8 m. magas, több helyen a vizfenékig érő jégtorlódás keletkezett, amely esetleg az áradó viz lefolyását akadályozván, komoly bajt okozhatott volna. A már előzőleg értesített utászszázad által végzett robbantási munkálatok s az állandó enyhe időjárás következtében a jégtorlódás lassan s minden baj okozása nélkül megszűnt. Közbiztonság. Közbiztonsági viszonyainkról részletes tá jékoztatást nyújt a csendőrkerületi parancsnokságnak és a m. kir. államrendőrség vezetőjének jelentése, amelyekből megállapitr ható, hogy az elkövetett bűncselekmények száma a normálist nem haladja meg s azok igen nagy hányadát a lopási esetek teszik ki. Személyi változások. A vármegye tisztviselői karában előfordult személyi változásokról jelentem, hogy Főispán ur Kala Zsigmond kopócsapáti lakost ideiglenes minőségben díjtalan közig, gyakornokká nevezte ki, akit a dadai felső járás főszolgabirája mellé osztottam be szolgálattételre. Berkovits "Mór vm. irodasegédtiszt 32 évi érdemes közszolgálat után saját kérelmére munkaképtelenné válása folytán a folyó évi január hó 1-től nyugdíjazva lett. Az alispáni jelentés végül beszámol az Í922. év ügyforgalmáról. Összesen 39.734 ügydarab érkezett ebben az évben a vármegyéhez az 1921. évben beérkezett 40.046 darabbal szemben. A közigazgatási bizottsági ülésen elhangzó tiszti jelentések általános érdekű adatait más alkalommal közöljük. 4 Az uj kereseti adó. Az uj kereseti adótörvény rendelkezéseinek ismertetését már megkezdtük s közöltük a nagykereskedő, kiskereskedő és ipjaros kereseli adókönyvvezetési kötelezettségeit. Ezúttal a törvény további tudnivalóit vesszük sorra. A szellemi foglalkozásúak könyvvezetés*?. Az ügyvéd, orvos és fogorvos köteles vezetni pénztárkönyvet a bevételekről és a kiadásokról. A kir. közjegyzők csak pénztárkönyvet tartoznak vezetni, míg a mérnökök a pénztárkönyvön kivüi megbízások könyvét és adósok könyvét. Kik nem kötetesek könyvet vezetni. Nem tartoznak kereseti adókönyveket vezetni az alkalmazottak és a munkások a járadékot élvezők, a segéd nélkül doígoző iparosok, azok a kiskereskedők, akik nek állandó üzlethelyiségük nincs és segédet sem alkalmaznak. Ilyenek a piaci utcai árusok, kapuk aíatt árusítók stb. Azok a kiskereskedők, akik áruikat a lakásukban árusítják kötelesek vezetni. Nem köteles könyveket vezetni a haszonbérlő, a házaló a külföldi utazó. A könyvvezetés alói kiket "lehet felmenteni? A pénzügy igazgató ság az adózó indokolt kérelmére felmentheti az adózót a kereseti adó céljára szolgáló könyvvezetés kötefessége alóí ha: 1. a kisebb terjedelemben — könyvvezetésre alkalmas segéderő néíküf — foly tátott foglalkozás természete olyan, hogy annak folytatása mellett könyveket rendesen vezetni nem lehet, pl. kis forgalmú kovács, mészáros, piaci halárus stb.; 2. ha az adózó hiányos iskolai képzett ségénéi fogva még ezeket az egyszerű köny veket sem képes vezetni, másrészt az üzíet terjedelme, illetve forgalma oly kicsiny, hogy az a könyvek vezetésére is képes segéd alkalmazását nem teszi lehe tővé; 3. ha az adózó már amúgy is vezet oíyan rendes üzleti könyveket, amelyek az adókivetés céljára szükséges adatok megállapítására teljesen alkalmasak. Alkalmazottak kereseti adója Kereseti adó alá esik az alkalmazottak vagy munkásoknak fizetésébőf, illetve munkabérébőt származó jövedelme. Az adó kulcsa a fizetés illetve munkabér jövedelme. Az adó kulcsa a fizetés illetve munkabér után a következő: Heti fizetésüeknéf: 1500 K felül 2000 K-ig 5 K! 2000 K felül 2500 Ií-ig 10 R 2500 K felül 3000 K-ig 20 K 3000 K felül 3500 K-ig 30 R 3500 R felül 4000 K-ig 45 R 4000 R felül 4500 R-ig 60 R 4500 R felül 5000 K-ig 80 R 5000 R felül 6000 R-ig 100 R