Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-12 / 8. szám

Nyíregyháza, 1923. január 12. Csütörtök Ara 20 korona. XL1T. évfolyam. * 19. síám Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 400 K. Negyedévre 1100 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 29666, Kéziratokat nem adunk vissza. Szabolcsvármegye az elmúlt hóban. A vármegye alispánja a Tisza-ünnepről. — A rendkívüli közgyűlés ered­ményei, — Küzdelem a Tisza jégtorlaszaival. — Személyi változások a varmegyén. Nyíregyháza, január 11. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye törvényhatósági bi­zottsága csütörtökön délelőtt Dr. Kállay Mik­lós főispán elnökletével rendes havi ülést tar­tott, amelyen Virányi Sándor vármegyei Tő­jegyző a következőkben terjesztette elő Mi­kecz István alispán jelentését a vármegye közigazgatásának mult havi állapotáról : Tisza István emlékezete. Az elmúlt év utolsó hónapjáról szóló közigazgatásunk állapotát ismertető jelenté­semet előterjesztve legelső sorban kell meg­emlékeznem törvényhatóságunknak a mult hó 28-án tartott ünnepi díszközgyűléséről, a melynek egyetlen tárgya Gróf Tisza István arcképének leleplezése volt. Törvényhatósági bizottságunk 1921. évi őszi rendes közgyűlésén egyhangú határozat­tal rendelte el a halhatatlan emlékű vér­tanú halált halt nagy államférfi arcképének a vármegye közgyűlési terme számára meg­festetését s a kép elkészülvén, a törvényható­ság emiitett díszközgyűlésében, Dr. Rakovsz­ky Iván m. kir. belügyminiszter ur törvényha­tósági bizottságunk uj tagjának gyönyörű, az egész, rendkívüli nagyszámban összegyűlt közgyűlés osztatlan lelkesedésétől és mély megilletődésétől kisért beszéde után vette azt fát s adta őrizetembe, egyben pedig az elhang^ zott, lélekemelő, hazafias gondolatokban gaz­dag emlék beszédnek jegyzőkönyvében meg­örökítését kinyomatását és a vármegye lakos­sága, első sorban tanuló ifjúsága között szé­leskörű elterjesztését rendelte el. 'A rendkívüli közgyűlés. Törvényhatósági bizottságunk a mult hó 21-én a nagy számban felgyülemlett folyó ügyek elintézése végett rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen több, az összes törvényha­tóságokat érintő kérdésben foglalt állást és számos nagyfontosságú, részben az egész vár­megye, részben az egyes községek közigazga­tását és háztartását közelről érdeklő ügyben hozott határozatot. Ugyancsak e rendkívüli közgyűlésben történt meg a közigazgatási bizottságnak, a vármegye állandó és igazoló s többi választ­mányainak és albizottságainak a vonatkozó törvények értelmében újra alakítása. Közigazgatási bizottsági tag­választás. A közigazgatási bizottságból az 1922. év végével az 1876: V. t.-c. 4. szakasza értelmé­ben kilépő Dr. Geduly Henrik, Mikecz Dezső, Szalánczy Bertalan újból megválasztattak, az elhunyt Dr. Meskó László és kilépő Dr. Kál­lay Miklós és Somogyi Gyula biz. tagok he­lyére pedig Szabó Lajos, Dr. Korniss Ferenc és Dr. Jármy Béla választattak meg, akiknek működése elé a közügyek iránt eddig is tanú­sított meleg érdeklődésük s eddigi közéleti . szereplésük alapján a legszebb reményekkel j -tekinthetünk. Somogyi Gyula bizottsági tagsága. A legmélyebb sajnálattal kell bejelente­nem, hogy a közigazgatási bizottság egyik legrégibb, évtizedeken át kiválóan hasznos tagjának, Somogyi Gyulának törvényható­sági bizottsági tagsága az 1922. évi XXI. t.-c. 13. szakaszának rendelkezései értelmé­ben a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének kiigazításá­nál számításba jövő adó-alap rendkívüli ará­nyokban történt emelkedése folytán az 1922. év végével megszűnvén, — a közig, bizottság újra alakításánál nem volt választható. Küzdelem a Tisza torlaszaival. Közigazgatási viszonyaink általában kie­légítők voltak s nyugtalanító események nem fordultak elő, csupán a mult hó végén meg­enyhült időjárás következtében a Tiszán, — előbb Vencsellőnél, majd Balsa és Timár kö­zött keletkezett nagy jégtorlódás okozott né­mi nyugtalanságot. A vett jelentés folytáin a Főispán ur Őméltóságával együtt január 1-én kiutaztunk Vencsellőre, ahonnan azonban a jégtorlasz néhány órával előbb már elment. Január hó 2-án ujabb jelentés érkezett, amely szerint a Balsa és Timár közötti Tisza szakaszon mintegy 3 km. hosszban helyen­ként 3—8 m. magas, több helyen a vizfenékig érő jégtorlódás keletkezett, amely esetleg az áradó viz lefolyását akadályozván, komoly bajt okozhatott volna. A már előzőleg érte­sített utászszázad által végzett robbantási munkálatok s az állandó enyhe időjárás kö­vetkeztében a jégtorlódás lassan s minden baj okozása nélkül megszűnt. Közbiztonság. Közbiztonsági viszonyainkról részletes tá jékoztatást nyújt a csendőrkerületi parancs­nokságnak és a m. kir. államrendőrség ve­zetőjének jelentése, amelyekből megállapitr ható, hogy az elkövetett bűncselekmények száma a normálist nem haladja meg s azok igen nagy hányadát a lopási esetek teszik ki. Személyi változások. A vármegye tisztviselői karában előfor­dult személyi változásokról jelentem, hogy Főispán ur Kala Zsigmond kopócsapáti la­kost ideiglenes minőségben díjtalan közig, gyakornokká nevezte ki, akit a dadai felső járás főszolgabirája mellé osztottam be szol­gálattételre. Berkovits "Mór vm. irodasegéd­tiszt 32 évi érdemes közszolgálat után saját kérelmére munkaképtelenné válása folytán a folyó évi január hó 1-től nyugdíjazva lett. Az alispáni jelentés végül beszámol az Í922. év ügyforgalmáról. Összesen 39.734 ügydarab érkezett ebben az évben a vár­megyéhez az 1921. évben beérkezett 40.046 darabbal szemben. A közigazgatási bizottsági ülésen el­hangzó tiszti jelentések általános érdekű ada­tait más alkalommal közöljük. 4 Az uj kereseti adó. Az uj kereseti adótörvény rendelkezé­seinek ismertetését már megkezdtük s kö­zöltük a nagykereskedő, kiskereskedő és ipjaros kereseli adókönyvvezetési kötele­zettségeit. Ezúttal a törvény további tud­nivalóit vesszük sorra. A szellemi foglalkozá­súak könyvvezetés*?. Az ügyvéd, orvos és fogorvos köteles vezetni pénztárkönyvet a bevételekről és a kiadásokról. A kir. közjegyzők csak pénz­tárkönyvet tartoznak vezetni, míg a mér­nökök a pénztárkönyvön kivüi megbízá­sok könyvét és adósok könyvét. Kik nem kötetesek könyvet vezetni. Nem tartoznak kereseti adókönyveket vezetni az alkalmazottak és a munkások a járadékot élvezők, a segéd nélkül doí­goző iparosok, azok a kiskereskedők, akik nek állandó üzlethelyiségük nincs és segé­det sem alkalmaznak. Ilyenek a piaci utcai árusok, kapuk aíatt árusítók stb. Azok a kiskereskedők, akik áruikat a lakásukban árusítják kötelesek vezetni. Nem köteles könyveket vezetni a haszonbérlő, a házaló a külföldi utazó. A könyvvezetés alói ki­ket "lehet felmenteni? A pénzügy igazgató ság az adózó indo­kolt kérelmére felmentheti az adózót a kereseti adó céljára szolgáló könyvveze­tés kötefessége alóí ha: 1. a kisebb terjedelemben — könyv­vezetésre alkalmas segéderő néíküf — foly tátott foglalkozás természete olyan, hogy annak folytatása mellett könyveket rende­sen vezetni nem lehet, pl. kis forgalmú ko­vács, mészáros, piaci halárus stb.; 2. ha az adózó hiányos iskolai képzett ségénéi fogva még ezeket az egyszerű köny veket sem képes vezetni, másrészt az üz­íet terjedelme, illetve forgalma oly ki­csiny, hogy az a könyvek vezetésére is ké­pes segéd alkalmazását nem teszi lehe tővé; 3. ha az adózó már amúgy is vezet oíyan rendes üzleti könyveket, amelyek az adókivetés céljára szükséges adatok meg­állapítására teljesen alkalmasak. Alkalmazottak kereseti adója Kereseti adó alá esik az alkalmazottak vagy munkásoknak fizetésébőf, illetve munkabérébőt származó jövedelme. Az adó kulcsa a fizetés illetve munka­bér jövedelme. Az adó kulcsa a fizetés illetve mun­kabér után a következő: Heti fizetésüeknéf: 1500 K felül 2000 K-ig 5 K! 2000 K felül 2500 Ií-ig 10 R 2500 K felül 3000 K-ig 20 K 3000 K felül 3500 K-ig 30 R 3500 R felül 4000 K-ig 45 R 4000 R felül 4500 R-ig 60 R 4500 R felül 5000 K-ig 80 R 5000 R felül 6000 R-ig 100 R

Next

/
Thumbnails
Contents