Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-27 / 21. szám

2 í923. január 37. A gazdatársadalom állásfoglalása a képviselőház előtt fekvő javaslat ügyében. Állásfoglalás az erdősítési javaslat mellett és az erdészeti kamarák létesítése ellen. Budapest, január 26. Ismételten foglalkoztunk már az Alföld befásilásának szükségességével, megírtuk, hogy a megcsonkított országnak uj erdőket kell teremtenie lehetőleg azokon a területeken, amelyek mezőgazdasági célokra jelenleg fel nem használhatók. A föídmivelésügyi minisztériumban nemrégiben készült el — miként azt annak idején elsőként jelentettük — öz a törvényjavaslat, amely az Alföld befásitásán kívül az ország erdészeti ügyeinek teljes rendezését célozná. Ezekre a javas

: latokra vonatkozóan kérdést intéztünk a Magyar Gazdaszövetség vezetőségéhez, a honnan a következő 'felvilágosítást kaptuk: — A föídmivelésügyi miniszternek az erdősítésről, erdőigazgatásról és az erdészeti kamarák felállításáról benyújtott törvényjavaslatait egyidőben elküldötte ugy a Magyar Gazdaszövetségnek, mint az'Országos Magyar Gazdasági Egvesületnek is, ahol azonnal tárgyalás alá kerültek. Kétségtelen, hogy azt az eszmét, 'mely szerint az Alföldi kopárok beerdősitésének kérdését ilyen komoly Tormában felvetette a miniszter, örömmel és helyesléssel vettük, azonban a javaslat lényegére jelentős kifogásaink voltak, amiket közöltünk is a 'föídmivelésügyi kormánnyal. — Az alföldi erdősitésrőf Szóló törvényjavas rátol azóta a pénzügyi és föídmivelésügyi egyesitett bizottságok valóban és lényegesen módosították, amely módosítások leglényegesebbje az, hogy a javaslat imperativ jellegét törölték, ami az eszme megvalósítását akadályozhatta volna meg. A Magyar Gazdaszövetségnek az a kifogása maradt a javaslattal szemben, hogy a javaslat mai formája szerint is erdősítés céljaira bármely erre kijelölt magánbirtokot is ki lehet sajátítani. Az ezzel szemben felmerült aggodalmait a Szövetség közölte már a miniszterelnökkel. — Az erdészeti igazgatásról szóló javaslat ellen a gazdatársadalmi érdekképviseletek az vetették csupán fel, hogy ne rendszeresittesseiiek törvényhozási utón erdészeti intézmények és mind az az erdészeti személyzet, amely az egész Magyarország erdőgazdaságát adminisztrál ta, igy tehát az a kívánság merült fel, hogy fenn kell tartani ugyan a mai tisztvizelői kart, főként szociális szempontból, de alkalmat kell keresni arra, hogy megfelelő mértékben ezek számát csökkenthessék. — Végül az erdészeti kamarákra vonatkozóan egyhangú állásfoglalása az öszszes gazdaérdekeítségeknek az, hogy ilyen kamarákra semmikép sincs szükség. A még meg

1 sem fogamzott alföldi erdők ilyen tervbevett erdészeti kamaráknak terhét nem birják el. Felfogásunk az, hogy ha már az erdőigazgatóságnak kamarákra volna szüksége az országban decentralizált mezőgazdasági kamarák mai meglévő adminisztrációs készségük mellett is zavartalanul láthatják el azt n munkakört, amelyet a miniszter bőkezűen uj erdőgazdasági kamarákra kíván hízni. A magyar filmgyártás mesteri alkotása Az árendás zsidó % Ma a Városi Színház Mozgóban. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a pénzügyminiszterhez fordul. Gazdák sérelmei a jövedelmi és vagyonadónál. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara meg állapította, hogy a jövedelmi és vagyon adók 1920. és 1921. "évekre most eszközölt kivetésénél a gazdákkal szemben sok esetben méltánytalanság történt. A kamara most a pénzügyminiszterhez fordul, oly utasításokat sürget kiadatni, amelyek szerint a felszólalásoknál vétessenek figyelembe minden okok, amelyek a gazdákra az elmúlt években súlyos károkat hoztak. A kamara felszólította a debreceni^ továbbá vármegyei mezőgazdasági bizottságokat, hogy sürgősen közöljék vele, területükön melyek voltak az ily módon figyelembe veen dő zavaró és károsító okok. A kamara különösen figyelembe vétetni kéri, hogy a tiszáintuli megyékben az 1920. évben az oláh megszállás következtében még nem volt normális a gazdák munkája, sok tekintetben zavartatott és a fosztogatások okozta felszerelési hiányokat is megszenvedte a gazdálkodás. Az 1920. és 1921. években, mint közismerten vizes években szenvedett károkat is figyelembe venni kívánja a kamara. Megállapítja, hogy az 1921. évi mesterséges (Hegedűsféle) olcsósági hullám következtében is károsodtak a gazdák, mert a magasabb termelési költség mellett előállított termeivényeiket a számítás szerüleg várhatottnál olcsóbb áron tudták csak értékesíteni. A jövedelem kiszámításánál figyelmeztet a kamara arra, hogy a rossz földeken aránylag magasabb a termelési költség, holott a várható jövedelem aránytalanul csekélyebb. — Ragaszkodik a kamara ahhoz, j hogy a haszonbérelt földek jövedelem kiszámításánál abszolút igazságtalan oly esetben, mikor bírói megállapítás is van, annál magasabb összegben számítani e föld tulajdonos jövedelmét. Az oly gazdaságoknál, amelyek részben vagy egészben legelő gazdaságok sokkal enyhébb kezelést kíván a kamara, mert az állattenyésztésből várható jövedelem aránytalanul mérsékeltebb és bizonytalanabb, mint a szántóföldi termés eredménye. De különösen sok panasz okául hivja fel a kamara a figyelmet arra, hogy a jövedelem kiszámításánál pénzügyi közegek nem mindenütt vették eléggé figyelembe az 1920. és 1921. évi értékesítési viszonyokat, sőt gyakran szívesen hajlottak a későbbi lehetőségek számítási irányul vétele felé, ami sok esetben tulterhes kiszámításokhoz vezetett. A gazdatársadalom készséggel szolgáltatja adóban, amire az államnak feltétlen szüksége van, azokban joggal elvárhatja ily terhes adózási viszonyok mellett, hogy ahoi méltánylást indokoló okok igazolhatók, azok figyelembe vétessenek. UHA5Z JÁNOS .ZOLDSfeGttR7. JNÓ ASZTAlá tSFfij LS Í5 FAÍftOROK kmciAM Uj hivatali beosztás a városházán. Nyíregyháza, január 26. A Nyirvidék tudósítójától. A városházán az utóbb lefolyt választás óta nagyobb személyi változások történtek, amelyek a rendelkezésre álló munkaerők tervszerűbb, jobb akcióba állását eredményezték. Az adóhivatal mind hatalmasabb apparátusa sürgette a szakszerű központi vezetést. Ezirányban a képviselőtestületben is több ízben történt felszólalás, mert a mindjabban felszaporodó adóügyi teendők sürgették a kérdés megoldását. Most az adóügyi teendők intézésére a városi tanács ülésén Juhász Mihály adóügyi tanácsnok nyert megbízást. Juhász Mihály a közigazgatási teendőket végezte s most erről a helyről kerül az adóhivatal élére. A közigazgatási ügyek intézése visszakerült az e téren kiváló szakismerettel rendelkező Krecsányi Lajos közigaz gatási tanácsnok kezébe. Helmeczy Ferenc kihágási biró lett, Plank Gyula, a polgármester volt titkára, aki másodaljegyzővé választatott meg, ezt a hivatalát elfoglalta. Kardos István a kulturtanácsnoki állásba nyert behelyettesítést, Szentpétery Endre dr. tanácsnokot pedig a pénzügyi tanácsnoki állásba helyettesittetett be, amelynek ügykörét eddig is ő látta el. Leg»z«bb báli újdonságok divat különlegességek. ttfűrfjüíií. irvyiVana utca h. A cipőakció szélesebb mederben folyik. Még e hóban elkészülnek az iskolások cipői. Nyíregyháza, január 26. A Nyirvidék tudósítójától. örömmel kisértük figyelemmel azt a nagyszabású akciót, amelyet a városi tanács a város szegény, iskolás gyermekeinek cipővel való ellátása érdekében megindított és amelyet Rajtik Miklós aljegyző a város legszélesebb rétegeinek bevonásával fáradhatatlan munkássággal végre is hajtott. Már eddig is számos cipőt osztottak ki s a rendelkezésre álló nyersanyagot még a hó végéig feldolgozzák. A városházán a nagyterem bejáratával szemben lévő ruhatár-fülkében rendre sorakoznak a sárga erős bagaria cipők amelyekre a hideg januárban türelmetlenül várnak a cipőtlen, ruhátlan, szegény gyermekek. Rajtik Miklós aljegyző az iskolák cipővel való ellátása után az akciót a Horthy-bizottságnak adja át, ahol továbbra is gondoskodni fognak a legszegényebb rétegek cipővel való felsegitésérol, amilyen mértékben azt a Horthy akcióval kapcsolatban kivetett jótékonysági adók befolynak. Ezek a pótadók az akció nagy szociális jelentőségét mérlegelő polgárság részéről akadálytalanul fizettetnek be s csak egyesek késleltetik a szegényeken való segítést az adó latolgatásával pedig az inség gyors cselekvést sürget. — Elegáns báli és estélyi luxus cipó különlegességek óriási választékban érkeztek a Hungária ctpöáruházba Nyiregynaza, Zrínyi Üona-u. 5. Interurbán telefon 195.