Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-05 / 277. szám

1921. december 5. A Nyíregyházi Kaszinó Egyesület impozáns ünnepi ülésen újította fel Meskó László emlékezetét. Leleplezték olaj festésű arcképét. — Dr. Vietórisz József emlékbeszéde. Dr. Meskó László László kimagasló jelleme, tevékenysége és hatása. — Nagy Magyarországért: előre ! Nyíregyháza, december 4. A Nyirvi- j klasszikus emlékbeszédben méltatja dr dék tudósítójától. j Meskó László jellemszépségeit, közéleti te A Nyíregyházi Kaszinó Egyesülőt} vékenységét, egyéniségének szombaton délelőtt 11 órai kezdettel dr. Meskó Lászlónak a kaszinó volt elnökéneik halhatatlan emlékét impozáns díszülés ke­retében újította fel. Az emlékező ünne­pen előkelő közönség jelent meg. Az ülé­sen az elnöki asztalnál Péchy Gyula kor­mányfőtanácsos, a kaszinó alelnöke, Klár Gusztáv és KáUay Emil igazgatók, dr. Vie­tórisz József titkár foglaltak helyet. A megjelent, mintegy kétszáz főnyi közön­ség soraiban ott láttuk Czibur Lászlóné, Geduly Henrikné, Jármy Mártonné, Kál lay Emiiné, Mikecz Dezsőn é, dr. Vietó­risz Józsefné úrhölgyeket, az egyházak képviseletében Geduly Henrik ág. ev. püs­pököt, Énekes János kanonokot, Paulik Já nost, dr. Barótk Jenőt, dr. Kovách Ete­ket. dr. Prok Gyulát, Bodor Zsigmondot. A vármegye részéről dr. Kállay Miklós fő­ispánt dr. Jármy Béla volt főispánt, Mi­kecz István alispánt, Mikecz Dezső ud­vari tanácsos volt alispánt, Tőrök Ist­ván szatmári alispánt. A város részéről: dr. BencsKálmán polgármestert, dr. Vie­tórisz István főügyész, Szohor Pál fő­jegyző, az igazságügy részéről dr. Zelenka Lajos kúriai biró, kir. törvényszéki ebiö köt, dr. Illés Andor kir .főügyészt. Kép­iviselve volt a hadsereg, a különböző intéz­mények, iskolák, az ág. ev. főgimnázium ifjúsága A díszközgyűlést Péchy Gyula kor­mányfőtanácsos, alelnök nyitotta meg, aki bejelentette, hogy a gyászoló özvegy nem érzi magát elég erősnek, hogy megjelen­hessen s résztvegyen az ünnepségen. — Majd utal a diszgyülés, magasztos céljára és átadja a szét dr. Vietórisz József főtit­kárnak. Leleplezik dr. Meskó Lászio arcképéi­Az ünnepi aktus dr. Meskó László Olaj festésű arcképének leleplezésével kez­dődik. A kép Záhoray János festőművész alkotása s a vármegye tulajdona, dr. Mes kó Lászlót diszmagyarban, daliás fér­fiassága idejéből ábrázolja. Dr. Vietórisz József a Magyar Hiszekegy elhangzása után a következő szavakkal leplezi le a képet Nemzeti fohászunk fenséges gondo­lataival hulljon le a lepel annak a férfiú­nak daliás képéről, aki egyesületünknek érdemes elnöke társadalmunknak méltó büszkesége, nemzetünknek igaz fia volt. Dr. Meskó Lászlói! Barátunk, vezé­rünk, mesterünk!! Arcképed, amelyet ezennel gondozásba veszünk, arra lesz hi­vatva, hogy hazafias erényekre tanítson, hazafias kötelességekre figyelmeztessen, zafias tettekre buzdítson bennünket és Utódainkat. Etetekben hü és igaz voltál, halálod­ban megdicsőültél. Bajtad beteljesült s minket is biztat az irás szava: »Légy hü mindhalálig s neked adom az élet koro­náját!! Az igazak emléke áldott volt és lesz mindörökké! 1« ür. Vieiórisz József emlékbeszédíe. A leplezés után dr. Vietórisz ffózsef produktív életének el nem muló hatását. A remek be készült jellemrajzot az alábbiakban egész terjedelmében olvashatják dr. Mes kó Lászlóra mindig kegyeletes hálával gondoló olvasóink. Hallhaiatlan szeiiemjO iti lebeg. Dr. Vietórisz József a következő sza vakban méltatja Meskó László emlékeze­tét. Az a megtisztelő bizalom, amely csekély ségemet erre a helyre állította, kötelessé gémmé teszi, az a több mint három évtizedre terjedő hivatalos és magán-összeköttetés pe­dig, amelyben a megboldogulttal állottam, feljogosít arra, hogy dr. Meskó László emlé­kével e gyászünnepen behatóbban foglalkoz­zam. Fájdalmas, és inkább jóakaratomhoz, mint erőmhöz mért feladtomat nem ugy szán­dékozom megoldani, mint azok az akadémiai emlékbeszéd-írók, kik a történelemnek dol gozván a legkisebb részletekre is kiterjedő adatpontosságra törekszenek : nem is ugy, mint a ravatalnál elhangzó gyászbeszédek szónokai, akik céljuk szolgálatában nem rit­kán az egyoldalúság hibájába esnek : hanem ugy, hogy kellő mértéktartással a középúton haladva mindenek fölött a jellemzés eszkö­zeivel igyekszem nagy halottunk emlékét megörökíteni. * Koszorúink még nem hervadtak el any­nyira, hogy az enyészetbe vihették volna vesz­teségünknek szivbemarkoló érzését, de nem is oly frissek, hogy gyászt hirdető illatukkal elhomályosítsák büszkeségünk fölemelő ön­tudatát. Lelkünk az emlékezés melegítő fény­özönében immár nem a sirba néz, amely min dent eltemet, hanem az ég felé, amely min­dent megelevenít. És még sincs szükségünk szárnyakra, hogy magasba repüléssel köze­lítsük meg őt; ugy érzem, inkább ő száll le mihozzánk, hogy jelenlétével megáldja ünne­pi emlékezésünket. Halhatatlan szelleme bizonyára itt lebeg közöttünk ; s ha életében nem érezte volna most látnia kell, hogy mások fölülmúlhatnak bennünket az ünnepi fény pompájában, de nem emelkedhetnek felénk az érzelem mély­ségében. Mi azzal akarunk méltók lenni hozzá is, magunkhoz is, hogy egyéniségét, közéleti te­vékenységét és hatását felidézve rójjuk le a kegyelet adóját nemes emléke iránt. * Meskó László jelleme. Az ember egyénisége jellemén fordul ímeg, ezen a legbiztosabb értékmérő birtokon, melyet a maga egészének csak kisebb részé­ben lehet örökölnünk, nagyobb részében ma­gunknak kell megszereznünk. Százszor bol­dogok még szerencsétlenségükben is, akik egész életüket erre alapították, és százszor boldogtalanok még örömükben is, akik ma­guk alól ezt az alapot eltaszították ! nron»TT'TffinT-mi i n•mi mmiMii!• •!• hiihhb—IIIH—I i Valódi teveszőr Szvetter ek, keztyük FARAGÓ uridirat üzletébea Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 4. Ki tudja, hány forrásból táplálkozák a folyó? Ki tudja, hány gyökér táplálja a fát? Ki tudja, hány vonásból alakul ki a jellem ? De a sok forrás patakká dagad, a sok gyö­kér törzsbe szökken, a sok jellemvonás jel­lemképpé izmosul. Meskó László jellemének már megerő­södött, s nemcsak alapvető, hanem véglege­sen döntő sajátságai a kötelességtudás, fele­lősségérzet és munkaszeretet• Hogy ezek ki­fejlődésében milyen része, milyen szerepe volt a rátermettségnek és hajlamnak, s mi­lyen mértékben működött közre a szülői ház lés az iskola : ki lenne képes csak megközelítő­leg is megállapítani ? Bizonyos, hogy e jellemvonások össz­hangja a szülői ház puritán szelleme nélkül el sem képzelhető. S Meskó Lászlónak e te­kintetben ugy apai, mint anyai ágról a leg­értékesebb örökség jutott osztályrészül. Akik ismerték az ő szüleit s világosan emlékeznek a múltra, csak megerősíthetik ezt a megálla­pításomat. Még bizonyosabb, hogy mély hatással' volt rá éppen a jellem képződésének legfogé­konyabb és legtermékenyebb időszakában az iskola, főkép az eperjesi ősi kollégium a ma­ga híres tanáraival, különösen Vandrák And­rással, kinek minden elismerésre méltó ne­velővelő képességét nem győzte előttem há­lásan emlegetni. Vannak ugyan, akik azt mondják, hogy tanítva nevelünk ; de én nem tudom, nem neki volt-e igaza, mikor igy ál­lította fel a tételt : azok a régi professzorok nemcsak tanítottak, hanem neveltek is ! Hi­szen ki ne tapasztalta volna, hogy a nevelés szempontjából mily értéktelen a legtudomá­nyosabb tanítás is, ha nem párosul vele a nevelő egész.életében követésre méltónak bi­zonyult példa ? ! Legbizonyosabb, hogy a jellemképzés legnagyobb mesterének: az életnek köszön­hette jellemvonásainak szinte páratlan sokol­dalúságát. Korán jutott önállóságra, férfiasan állotta meg helyét mindenütt s bátran szem­beszállt nivatása valamennyi akadályával. Szent elhatározással s acélos erővel állott ki küzdőtérre, hogy megvívja a magta nemes harcát, mely őt nagyjaink sorában is a leg­nagyobbak közé emelte. Tanulmányai nem szorítkoztak az isko­la követelményeire. Nyelvek elsajátításával, olvasmányok felhasználásával, utazások ta­pasztalataival szélesítette látókörét, s az ál­talános műveltség arányait messze túlhaladó történelmi és müismeretet szerzett magának. Ez adta meg felfogásának alaposságát, fel­lépésének-biztosságát, sikerének kulcsát. In­tézetünk könyvtárát utolsó percéig használ­ta, irodalmi és művészeti mozgalmainkban mindvégig részt vett; s nem elégedett meg a külső dísszel, amelyet inkább adott, mint kapott, hanem közreműködni és áldozni is tudott e szellemi javaink érdekében. Mindez csak olyan embertől várható, aki kötelesség számba veszi azt is, amit mások őket megillető jognak tekintenek. Pedig alig volt nála alaposabb ismerője a jognak, hi­szen életpályául is a jogvédelmet választotta; de ő a jogot mindig az igazság mérlegére tette, s ennek szolgálatában szívesen lemon­dott amannak kézzelfogható előnyeiről is. Magas korában is mindnyájunktól cso­dált testi és szellemi rugalmasságának titka helyes életelveiben, edző mértéktartásában és erős önfegyelmezésében találja magyaráza­:át. Elveinek valóságos rabja volt a követ­kezetesség legszélső határáig; a mértéktar­"ásában példát mutató szinte a nélkülözésig; az önfegyelmezésben szigorú egészen a le­mondásig, ha arra került a sor. Amire egyszer elhatározta magát, annak Karácsonyi Vásár ^^ItiTit mel l2! Iránéi divat áruházában Zrínyi Ilona-utca 3. szám. m81 í (Csengery-ház.)

Next

/
Thumbnails
Contents