Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-03 / 250. szám

fi 1925. novembar 3. Rakovszky Iván belügyminiszter Nyíregyházán, j Gárdonyi Géza Az egységes párt gyűlése a Koronában. Nyíregyháza, novembar 2. A Nyirvidék tudósítójától. íUkovszky Iván belügyminiszter, városunk nemzetgyűlési képviselője országos gondjai között ia időt szakit arra, hogy választókerületébe leutazva, itt kösvetlen érintkezést találjon Nyíregyháza város polgárságával. A belügyminiszteri amint megírtuk, szombaton este érkezik meg. Vasárnap d'ílelőtt 11 órakor a Korona nagytermében jelenik meg városunk nemzet gyűlési képviselője. A Koronában az egységes párt nagyszabású gyűlést tart és ezen a nép gyűlésen fog nyilatkozni a belügyminiszter azokról a kérdésekről, amelyek ma a polgárság legszélesebb rőtegeit foglalkoztatják. A gyűlés programmja a kővetkező lasz: Dr, Sasi Szabó László, az egységes párt elnöke megnyitó beszédet mond. Ezután Rakovszky Isrán belügyminiszter mond nagyobb beszédet a gazdasági és politikai élet homlokterében levő problémáikról I A miniszter beszéde után az eddigi terv szerin előbb Kállay Tamás, utána pedig Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő szólnak Nyíregyháza város választóihoz. A nagyjelentőségűnek igéiksző naggyülést P a u 1 u s z Márton, a gazdakör elnöke zárja be. Vasárnap délelőtt fogadja a miniszter a kihallgatásra jelentkezőkst. Már eddig is több szervezet ós egyes választópolgár jelentkezett kihallgatásra a belügyminiszternél. Igy küldöttség keresi fel a belügyminisztert a Szabolcsvármegyei Bőrgyár, a városi tisztviselők, a villanygyár szénellátása síb, ügyben. Ugy az egyes ügyes-bajos dolgokban, mint testü'eti ügyökben a legnagyobb készséggé! fogadja városunk képviselője, a belügyminiszter a szószólókat, akik a kihallgatásra a főispáni titkárnál, dr. Kovács Győzőnél jelantkezhetnek a főispáni hivatalban. Kállay Tibor pénzügyminiszter a város polgármesteréhez. Megköszöni a város közönségének bizalmát. Nyíregyháza, november 2. A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy Nyíregyháza város képviselőtestülete az adójavaslatofe tör vénybe iktatása alkalmából a ragaszkodás és őszinte bizalom soraival üdvözölte Bethlen gróf miniszterelnököt és Dr. Kállay Tibor pénzügyminisztert. Kállay Tibor pénzügyminiszter a mai napon a következő levélben válaszolt az üdvözlő feliratra: Igen tisztelt Polgármester Ur! Nyíregyháza város képviselőtestületének f. évi szeptembar hó 29-éa tartott rendes képviselőtestületi közgyűlése alkalmából küldött szíves üdvözlését hálás köszönettel vettem kéz hez. Felkéiem Polgármester urat, hogy a város közönségének megtisztelő bizalmáért Ö3zinte köszönetemet tolmácsolni szíveskedjék. Fogadja Polgármester úr őszinte tiszteletem nyilvánítását. Kállay Tibor. Nyíregyháza polgármestere bejelentettea képviselőtestületnek a földadózás sikerét. Üdvözlik az Ipartestület uj elnökét. Nyíregyháza város képviselőtestülete kedden délfltán öt órakor dr. Benc3 Kálmán polgármester elnöklete alatt közgyűlést; tartott, a melyen a város polgármestere bejelentései során rámutatott a földadózás eddigi eredményéra. A pénzügyminiszter az 1922. évi 21. törvénycikk alapján tudvalevőleg kedvezményeket biztosított azoknak a gazdáknak, akik október 81-ig befizetik a földadót, Az Edóhivatalok szigorú utasítást kaptak a pSnzügy és a belügyminisztertől, hogy ez év október 31-ig a földadó 80 százalékát lehetőleg hajtsák be. Dr. Bsncs Kálmán polgármester bejelenti a közgyűlésnek, hogy a Ny regyházára kivetett 39 millió 200000 korona földadóbői 33 millió 500 ezer korona folyt le. Igy minden bizonnyal számíthatunk arra, hogy a kitűzött határidőre a földadó 80—85 százaléka befolyik Nyíregyházán. Bejelenti továbbá a polgármester, hogy Nyiregyháza|város nyíregyházi és nagykállói birtokára kivetett föld&dót a város pontosan befizette. A képviselőtestületi közgyűlés a polgármester bejelentését, mely kézzelfoghatóan tanúskodik a város gasdaközönségének kötelességtudása mellett nagy megnyugvással vette tudomásul. Bejelentette dr. Bsnss Kálmán polgármester, hogy a Nyíregyházi Ipartestület közgyűlése október 29 i közgyűlésén Pisszer János képviselőtestületi tagot elnökévé választotta meg. — Indítványozza, hogy a közgyűlés az Ipartestület cj elnökét, aki a képviselőtestület régi, ügybuzgó, munkás tagja, ipartestületi elcöfekő választása alkalmából üdvözölje. A képviselőtestület a polgármester bejelentését örömmel vette tudomásul és elhatározta, hogy Piaszer Jánost ipartestületi elnökké vsló választása alkalmából melegen üdvözli. Pisszer János maghatott szavakban köszönte meg a lelkes óvációt. A képviselőtestület ezuíán a tárgysoroí zatra tőrt st, amelynek során hozott határozatokat más alkalommal közöljük olvasóinkkal. A geszti gyászünnepségenSzabolcsvármegyeis képviselteti magát Nyíregyháza, novembar 2. Saját tudósisitónktól. Az egész ország készül a november 3 iki geszti gyászűnnepségra hogy méltó emlékünnepet ülhessenek gróf Tisza István tragikus halálának negyedik évfordulóján. A gyászünnepségre Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága dr. Erdőhegyi Lajos és d?. Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselőket küldte ki, akik koszorút fognak helyezni Tisza István sírjára. (1863—1922.) Az a mélységes csapás, mely Gárdonyi Gézának, a legnagyobb magyar irónak halálával érte a magyar irodalmat, — minket, szabolcsiakat is közelről érint, mert Gárdonyi Géza a Nyírséget, Szabolcsországot nagyon szerette és állandóan kérdezősködött utána. Tavaly nyáron a szabolcsi cserkészfiukat fogadta s előttük dicsérte meg a gazdag muzsikáju Szabolcsvármegyét. Egyszer nekem is alkalmam volt vele beszélgetnem, hódolatom és iránta való szeretetem csak megkétszereződött akkor. Egy mélyen érző szivet és egy nagy elmét tanultam megismerni, ki egri magányában, maga volt a magyar irodalom. Gárdonyi 1863 augusztus hó 3 án született Agárdpusztán (Fehérvármegye). Atyja, Czigler Sándor lakatosmester, kit nyugtalan természete sürün késztetett a lakóhelyváltoztatásra. Gárdonyi Géza 7 éves koráig lakja Agárdot, Pátkát, Székesfehérvárt, Pestet, Salyt. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon, Pesten és az egri tanítóképzőben végezte. Tanítóskodott Karádon (Somogym.), Devecseren (Veszprémm.), és Sárváron (Vasm ). Huszonkétéves korában hirlapiró lett s mint a győri „Hazánk

1' munkatársa, figyelemre méltó irodalmi munkásságot fejtett ki. Három éven át szerkesztette a „Tanitóbarát" cimü havi folyóiratot. 1887-ben a középiskolai tanárképző növendéke volt. Ez idő alatt kiadta a Néptanítók Naptárát, 1888-tól a Szegedi Híradónál, 1890-ben a Szegedi Naplónál, 1891 december havában Pestre ment a Magyar Hírlaphoz. Pár év múlva Egerbe költözött s azóta állandóan ott lakott. Nyugalmas vissza vonultságában teljesen az irodalomnak szentelte életét. Tagja volt a Kisfaludi és a Petőfi Társaságoknak s 1910 óta a M. Tud. Akadémiának. Nincs rá terünk, hogy munkáit és a róla szóló irodalmat felsoroljuk. Azt majd más helyen fogjuk kifejteni. Tény az, hogy a munkái és a róla szóló irodalom egy egész nagy könyvtárat tesz ki. Én is ugy vagyok Gárdonyival, hogy mikor munkáit olvasom: méhzümmögést és tücsök ciripelést hallgat a lelkem. Juhász Gyula egyik tanulmányában ezeket irja róla: „ó jelanti egy fáradt és beteg korban az idyllt, egy harcos és recsegő-ropogó világban a csöndet." Gárdonyi Géza egyik legtermékenyebb és legmélyebben érző írónk volt. Müveivel — minden irányban nagy népszerűségre tett szert. Az „Én falum" c. kétkötetes munkájában egyenesen örökbecsűt alkotott. Mindent ugy irt le, ahogy látott. Nála a szóvirág és émelygős frázis ismeretlen. A kis méhnek előtte mindig van annyi értéke, mint például egy aranybányának. Elbeszéléseiben ismertető, tanulmányaiban pedig művész. Mint költő is, kiadott két kötetével jelentős sikereket ért el. Humor és éle, teljesen elárasztották nemesen érző szivét. A humor terén egy külön iskolát alapított Göre Gáborjával. Gárdonyi különben nagyon könnyen irt, a népet, mint igazi magyar népet ismerteti és sohsem clcomázza fel bántó cafrangokkal. Ferenczy Zoltán azt irja róla: „Az övé az előadás sajátos közvetlensége és a megfigyelés egyéni élessége." Színdarabjai a magok nemében páratlanok. Müvein rajta van a vidékiesség. Néhány dolgai sohasem fog elmúlni, amig magyarság és költészet lesz e földön. Eleinte mindent mutatott, csak komolyságot nem, melyen utóbb utólérhetetlen művésszé lett. Gárdonyi Géza alázatos hivő lélek volt, — az örök titok keresője. Most elszállott oda, honnan nincsen visszatérés sohasem. Mindszentek ünnepén ime, ezt a gyertyát gyújtom meg frissen hantolt sirjára a szabolcsiak nevében. Requniescat ...in pace 1 Ifj Radványi Sándor. Kaliforniai VérebeK I., 11-iK része egyszerre a Városi Szinhíz riozgóban