Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-03 / 250. szám

i922. november 3. a A kisipart éppen olyan elbánásban kell részesíteni, mint a nagyipart. Az ipartestület elnökének székfoglalója 1 Nyíregyháza, nov. 2. Pisszer János az Ipartestület uj elnö­ke székfoglalójában az iparosság egyete­mét érdeklő gazdasági kérdésekről érte­kezett. A székfoglaló befejező részét ezal­kalommai közöljük a következőkben: Igen Tisztelt Közgyűlés!! Méltóztas­sék még egy kis türelmet szentelni néhány szónak. Bizonyára tudják a Tisztelt Tag­társak, hogy a Jegy intézet, a kereskedfelmi és ipari élet számára, a kibocsátott állam­jegyeknek egy igen tekintélyes részét és igen elenyésző kamatláb melleit bocsát­ja a bankok utján rendelkezésre. De azt 's tudják a Tagtársak, hogy amikorra ez a kölcsön hozzánk jut, még a legenyhébb számitás mellett is, legalább 16—18 száza­lékos hitel tormájában domborodik ki. — Hiszen az OKH. tagjainak, a fiókoknak is, legalább 14—15 százalékot számit, a melyhez ezeknek a saját regijüket is hozzá kell számitaniok, valamint hasznukat is, hogy existenciájukat fenntarthassák. Mármost tisztelettel kérdem, miért nem juthatunk mi, a kisemberek ugyan­olyan feltételek mellett, a mi saját hazánk Jegyintézetétől, kölcsönös hiteihez, mint a nagytőke? Miért keli nekünk mostoha gyermekeknek lennünk? Oda keli tehát a mi társtestüleleink kiterjedt szervezetével törekednünk, hogy ettől a mostoha elbánástól szabaduljunk és bennünket épen ugy kezeljenek, mint a nagyipart és a nagykereskedelmet!! Ez a legkevesebb, amire számítani jogunk van, ha a mi becsületes törekvéseinket, en nek a csonk a országnak ipara talpraállitá­sa és fejlesztésénél" komolyan támogatni ki vánják. Többre is lehetne igényünk, de a mondott minimumból engednünk nem szabad!! Igen Tisztelt Közgyűlés;!! Még vala­mit!! Sokat hangoztatott és nemes elhatá soktól telt törekvésünk, hogy székházunk legyen, ahoi nyugodtan végezhessük su­tyos és komoly feladatainkat. Sajnos, a mai viszonyok igen nehézzé tes,zik ennek a kérdésnek megoldását. Azonban nem sza­bad csüggednünk!! Az iparos társaidíalom tagjai a közelmúlt világégés rettenetes küzdelmeiből bőségesjen kivették részüket. Abban a törekvésükben tehát, hogy a Testület hatósági teendőinek ellátására alkalmas helyiségek álljanak rendelkezé­sére, ugy érzem, a társadalom minden rétegének közremunkáiására méltán lehet számitanunk. Oda kell törekednünk, hogy egyelőre legalább az épület elhelyezésére alkalmas terület bocsáttassák rendelkezésünkre avégből, hogy ez lehessen alapja a továb­bi munkának. Ezt a további munkát mél­tóztassék az Elöljáróságra bizni, amely tudtommal teljesen át van halva a kérdés nagyjelentősége és fontosságától. Eddig cca 200000 korona áll e célr rendelkezésre, amely, minthogy sem telekbe, sem valamely más reális értéket tevő ingóba befektetve nem volt, hanem csak pénzintézeti betétként kezel­tetett, (értékben sajnosan csök­kent, a koronaérték romlásával karöltve Oda kell hatnunk, hogy ez a tőke is realizál tassék, hogy a változó vi­szonyokhoz képest értéke állandó marad­hasson. Kérem erre az Elöljáróságot fel­hatalmazni. Igen tisztelt Közgyűlés!! Volna még igen sok kérdés, amelyeknek felemlítése alkalomszerű lenne. Minthogy azonban a mondottak is eléggé kimerítették az igen Tisztelt Tagtársnak türelmét és azt tovább igénybe venni nem merném, de nem is szándékozom, csupán még azt a kérést terjesztem elő, méltóztassék az Elöljáró­ságot arra felhatalmazni, hogy a Testület anyagi erejének megóvása érdekében szük séges intézkedéseket megtehesse és erre nézve a Tisztelt Közgyűléshez mielőbb, de a szükséghez mérten tegyen előter­jesztést. Tisztelt Tagtársak!! Az elmondottak­ban nem kívántam programmot adni. Az én programmomat minden Tagtársam is­meri, hiszen bőven van alkalmam gondo­lataimat, szivemnek, lelkemnek "érzéseit kifejezni a nyilvánosság szine előtt. Egész életemben dolgoztam, a munka volt ele­mem és az a felfogásom diadalra juttatá­sa, hogy a munkát, a munkával foglala­toskodókat meg keh becsülni, mert a be­csületes, munka mindenki előtt tiszteletet parancsoló kell, hogy legyen!! Aki bennünket megbecsül, aki ben­nünket tiszteletben tart, azt mi is megbe­csüljük, azt mi is tiszteletben tartjuk. De aki bennünket becsületes törekvéseinkben a mi szeretett kicsi országunk feltámasz 1­tása érdekében kifejtett fáradságos mun­kánkban többi honfitársaink alá becsül, az nem lehet de nem is lesz a m barátunk azzal szemben mi is hasonló érzelmekkel leszünk!! Cé'om az iparos önérzet kellő magas­ságra emelése mellett, annak megőrzése és kifejlesztése. — A testületi hivatalos érintkezésekben a kellő hangnak alkal­mazása, a kellő tisztelet határai között. — Mindama jogos kívánságoknak érvényre juttatása, amellyekkel az iparos társada­lom, a többi társadalmi osztályok mellett érvényesülését biztosítottnak lássa. Általá­ban célom elérni azt, amire bennünket a Testület kebelében a törvény és az alap­szabályok feljogosítanak. Szerencsésnek érzem magamat, hogy Nyíregyháza város ipari társadalmának vezető helyére méltóztattak juttatni mai választásukkal, egj'ben kötelességemnek is merem, hogy ezt a megtisztelő bizalmat, csekély erőmhöz mérten meghálálhassam. Legyen szabad kijelentenem, hogy büszke vagyok arra, hogy annak a Testü­letnek lettem, a Tagtársak szives bizalmá­ból vezető tisztviselője, amelynek fenn­állása óta mindenkor tiszta jobogójára, Nagymagyarország függetlensége, önálló vámterülete, önálló jegybankja, nemzeti hadserege és az ezekért való lelkes törek­vés volt mindig felírva s amely Testület állandóan ezekért az eszmékért tudta tílo­bogtalni hevülni kész szivét!! Köszönetet mondok a megjelent hi­vatalos személyiségeknek szives megjele­nésükért, egyben köszönöm szives türel­müket s a közgyűlést ezzel a felkiáltás­sal zárom be: Csonkamagyavorszá a' nem 1 ország!! Egész Magyarország mennyország! Még ma """^.bérletét a Városi Szinház Mozgó előadásaira. Tigrisek, oroszlánok, majmok, kígyók, leopárdok, párducok és az őserdők más vadjai láthatók A szent gyűlölet c. 7 felvonásos hatalmas filmalkotásban. Bemu­tatja az Apolló péntek, szombat 7 és 9, vasár­nap 8M, 1/2 6, 1/i8 és 9 órakor Egy nyíregyházi hentes és mészárost agyonszúrtak a szüreten. A méazároa meghalt Debrecenben. Nyíregyháza november 2 A Nyirridék tu­dósítójától Hetei Lajos nyíregyházai hentes és mé­száros mester 19,7-ben vette feleségül özv. Hegedűs Lászlónó Koszta Piroskát. A házai felek egy darabig békésen éltek egymás mel­lett, de később a közöttük levő viszony mind­kább elhidegült, ugy hogy pár évi esyüttélés után elváltak egymástól. Az asszony Mátészal­kán külön üzletet nyitott, mig a férj folytatta tovább Nyíregyházán a mesterségét. Az elválás után, a férj később felkérte az asszonyt, hogy térjen vissza hozzá, de ez csak ugy volt haj­landó, ha Hetei 20 hold földet az ingatlan va­gyonából ráírat. A férj ugy látszik bele is ment volna ebbe a kérésébe, mert az asszonyt több ízben felkereste s neki annak megbízásából sertéseket is vásárolt. Ez év októbar 8 án Hetei ismét elment az asszonyhoz, hogy a sertések árát megkérje. Az esszoay azonban akkor erre hajlandó, nem volt, hanem meghívta másnapra szüretre és megígérte hogy ott a tartozását rendezni fogja. Hetei másnap elment az asszony szőllő­jábe, ahol találkozott »z asszony unoka öccsé­vel Váradi Elekkel Hetei és Váradi már régen rossz viszonyban voltak egymással, mert Hetei egy alkalommal a Váradi családról becsmérlő­leg nyilatkozott. A szüret elején azonban a ha­ragosok között semmiféle szóváltás nem volt. Vidám nóta mellett ment a szüret, folyt a must 8 ugylátszott hogy a haragosok már kibékültek. Szürkületkor mikor a mustot már hordóba eregették és haza akarták szállítani, Hetei is segédkezelt a hordó felrakáiaál. Egy ilyen pillanatban háta mögé termett régi ha­ragosa Váradi Elek s a mit sem sejtő ember gégéjébe szúrt. A kés a legnemesebb részeket sebszte meg ugy hogy a legodaadóbb orvosi segitség is hiábavaló volt, A szerencsétlen em­bert beszállították Debrecenbe az egyetemi kli­nikára. Preineszberg Jenő vizsgálóbíró a kihal­gatását is már csak a legnehezebben tudta meg­ejteni. Mint értesülünk a szerencsétlen Hetei Lajos ma reggelre kiszenvedett s ma délután a debreceni kórház boncosztályán felboncolták. Váradi Elek, az orvul támadó gyilkos elfogatá­sit a királyt ügyészség elrendelte. A szent gyűlölet soha nem látott szédületes vadállat attrakciók tö­megét hozza. Bemutatja péntektől, vasárnapig az APOLLO. Az izgalmas lilmek iskola példánya a hatalmas négyrészes Cahforntai vérebek Egy részeg legény garázdál­kodása a Diadal Mozgó előtt ŐssiMeKzurkálta « járókelőket. Nyíregyháza, november 2 Saját tudósí­tónktól. Kedden este 9 óra tájban egy részeg le­gény garázdálkodott a Vay Adám utcán, a Diadal Mozgó helyisége előtt. Leszkóven János Ószőlő utcai suhanc tuljesen ittas állapotban, kezében konyhakéssel nekiment az ntjába ke­rülő járókelőknek, s akinek nem sikerült előle kitérnie, abba beleszúrta a kését, órmos Károly kőművest balkarján, Boros Imrét pedig bal keze fején megszúrta. Mindkettő sérülése súlyos A garázda legényt letartóztatták és kihallgatása után átkísérték a fcir. ügyészségre. í 1 i _ 1 . • 1 1, ).

Next

/
Thumbnails
Contents