Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-07 / 253. szám

1<Í22 november 5. Mtumk& gyar közéletben? — Megszervezik a munkásságot gazdasági ürügyek alatt, élükön állanak egyes egyének gazdasági jelszavak hangoztatásával, a végén azonban a gazdasági érdekeket elfelejtik, politikai és hatalmi kérdések megoldására használják fel ezeket a gazdaságilag megalakult szervezeteket és ezeknek a politikai céloknak keretein belől, megmondom őszintén, egyes emherekiuk az érvényesülése számos embernek az áífami és közérdek rovására való szereplése van a napi politika programján. Akkor, ha ez a liberális blokk, a liberális, rendszer jelszavával alakult meg, akkor tessék neki őszintének, egyenesnek lenni, tessék neki a közvéleménnyel "szemben teljesíteni azt a kötelességüket, amely minden államférfinak elsődleges kötelessége, hogy ne zsákba áruljon macskát, tessék nyíltan oda állani a közönség elé és megvallani becsülele en, ho'^y ök az októbristákkai állanak összeköttetésben, megvallani becsületesen, hogy ők a bécsi em.^ rációval vannak ősszekötletésben, megvallani, hogy ők nem liberális b?okk, hanem forradalmi, amely bizony hajlandó arra, hogy ismét felfordulásba vigye az országot, amit pedig a becsületes közönség többé támogatni nem hajlandó. (Ugy van.) A magyar fascisíák. Az ellentétes túlzó irányzat is színes cifra jelszavak jelmezébe öltözött ma. — Mindnyájan halottunk róla, mindnyájan tudjuk az olaszországi fascista mozgalom' sikereit, tudjuk azt is, hogy az ott miképpen volt megszervezve, tudjuk, hogy milyen becsületes, önzetlen, fegyelmezett férfiak vezetése alatt állott, tudjuk azokat a nagy célokat, amelyet kitűzött maga elé. Kizárólag a köz és az állam érdekét tűzték ki a maguk céljául és soha az állam rovására a maguk szervezett hatalmát igénybe nem vették. Ezzel szemben és ezt újból kénytelen vagyok itt a nyilvánosság előtt megjmondaní, az a mozgalom, amely Magyarországon a fascismus jelszava atait teltre készülődik, nem hasonlít az olasz faseizmushoz, nem hasonlít két szempontból. Az egyik, hogy az olaszországi fascizmusnak a legfőbb szándéka és célja az volt, hogy az ország rendjét és fegyelmét még a kormányzat eszközein is túlmenő hatalommal és szervezettel biztosítja. Ezzel szemben mindazok alapján, amiket már hivatali állásomnál fogva is tudok erről a magyar mozgalomról, kénytelen vagyok megáll api tani, hogy ők nem a fegyelem megerősítésére, töké'.etesitésére és megszilárdulására törekszenek, de abban a formában, amelyben most Budapesten a fascizmus megalakult, kifejezetten arra törekszenek. Hogy a kormányzat hata'mát aláássák, az ország fegyelmet támadjákEz a fascizmus szerte az országban hamis jelszavakkal szervezkedik. Ők azt mondják, hogy az egységes párt egy részének bevonásával szervezkedtek, komoly és becsületes hazafiak állottak a hátuk megett, gyakran még a kormányra is hivatkoznak hogy a kormány támogatja az ó szervezkedésüket. Mindez nem áll. fin a magam részéről minden hazafias, E hét gyönyörűsége Ur és Szolga minden fegyelmet erősítő és minden rendfenntartó szervezkedést és irányt szívesen és szeretettel üdvözlök, de akkor, a mikor ez a hatalom olyan urak kezében van, akik már egyszer-kétszer ebben az országban meggondolatlanul, bár talán ideá'is céloktól vezettetve, felfordulást és puccsokat idéztek elő, hogyha ezek az urak most megint a fascismus jelszava alatt szervezetet létesítenek, amelynek az a célja, hogy oda furakodjanak az államszervezet által végzendő kötelességek teljesítéséhez, egy ilyen mozgalmat a magam részérő

1 az államra nézve én igenis veszedelmesnek tartok, és a legideálLsabban gondolkozó magyar hazafiakat arra kérem, hogy mindenki megtalálhatja azt a terrénumot, ahol a hazának becsü'etes és eredményes szolgálatot tehet, de óvatossan nézzen meg minden szervezkedést, mielőU abba belepne, óvatosan bíráljon meg! minden megalakuló mozimat, mert ma az ország mai nehéz helyzetében nem lehet célunk és nem lehet az állam érdeke az, hogy olyan szervezetet fürjünk meg, amely az állam fegyelmét és rendjét ássa alá. (Ugy van.) A kormány elég erős bárkivel szemben. Olaszországban gyenge volt az államhatalom a baloldali kilengésekkel és szervezkedésekkel szemben és ezért tűrte és támogatta hogy az államhatalommal szemben egy másik rendfentartó szervezet létesüljön. Nálunk Magyarországon ma más a helyzet. Én a legnyugodtabb lelkiismerettel és felelősségem teljes tudatában mondhatom > hogy ma a kormány ma ga elég erős arra, hogy ebben az országban minden ujabb forradalmat, minden ujabb felfordulást megakadd lyozzon, larra kérem a magyar közönséget, hogy ebben a munkájában erejének kifejtésében támogassa a kormányt és óvakodjon attól, hogy a legideálisabb célok szolgálatában is az állam fegyelmét és rendjét ássa alá. A drágaság kérdése. Áttérek ezután a gazdasági kérdések problémáira. Napról-napra a mindennapi élet legapróbb körülményei között is szemben áll az országnak minden egyes polgára ezzel a nagy bajjal és szerencsétlenséggel. — Alig van nap, ahol a keresete után élő magyar állampolgár ne lenne kénytelen szomo^rusággal, megdöbbenéssel konstatálni egyegy árucikk árának igazán ijesztő módon való emelkedését. Azt mondják az emberek, akik közül soknak semmi szakképzettsége nincsen, de látóköre is szük, hogy a drágaságot az hozza létre, hogy a magyar kormány bizonyos élelmicikkekre kivitelt engedélyezett. A drágaságnak legfőbb oka éppen abban áll, hogy ez a szerencsétlen ország, szinte azt a kifejezést szeretném használni, hogy egy gyermekes békeszerződés következtében vesztette el határainak nagy részét. Ez az „ ország ezek között a határok között még a saját szükségletét sem tudja kielégíteni gs éppen ezért bevitelre szorul. Nincsen vas ércünk, nincsen elég szenünk, fánk alig van, textil-árunk is alig van, mindezeket az ország külföldről kénytelen behozni s ezt a behozott árut ki is kell fizetni. Mivel fizethetjük ki ? IGLÜGE

>JENŐ

Í] butoráruházában I Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. alatt Mélyen leszállított áron vásárolhat modern háló, ebédlő stb. berendezést és különféle bútorokat. 2367 Mert hiszen ha fedezeten felül nyomott bankjegyekkel fizetjük ki, teljesen beteggé teszszük az ország gazdasági életét, csakis azzal fizethetünk, amit mi a külföldre kiszállítunk. Már pedig egy agrár ország, amelynek a nullás lisztje az egész világon közismert márkájú és amelynek annyi nullás lisztje van, hogy idehaza elfogyasztani nem tudja, egy agrár-ország

( amelynek még élő állatban van némi feleslege, csak akkor támaszkodható külföldi valutára, hogyha ezt a jelesleget a külföldre kiszállítja. így sem vagyunk képesek arra, hogy a kereskedelmi mérlegünk egyensúlyban legyen, igy is az Importunk nagyobb az exportnál. Így is romlik a korona még tovább, ellenben ha lezárjuk a határainkat, ezzel éppenséggel nem olcsóbbodást, hanem ellenkezőleg, nagy drágulást fogunk elérni. Mert tessék elképzelni, hogyha mi az összes importra szükséges valutákat nem az export utján beszerzett valutánkkal fizetjük ki, hanem az ország volna kénytelen bevásárolni idegen valutát, akkor a magyar korona nem 22-őn állana, hanem rövid idő alatt 5—6-ra sülyedjne és azt érnénk el, hogy a valuta elromlásával az itteni termények árai is nagyobb mértékben emelkednének. Másutt kell megfogni a drágaság problémáját. A kormánynak a gazdasági élet törvényeibe erőszakos gazdasági eszközökkel belenyúlni nem lehet. A kormánynak igenis törekednie kell arra, hogy az országban a keresetet arányba hozza a szükségeti cikkek árával. A márka és a korona. Egy nagy eredjményt ért el már ezen a téren éppen itt a kerület képviseletében való elődöm, a pénzügyminiszter ur akkor, amikor céltudatos és bölcs intézkedésekkel a magyar korona külföldi kurzusát a márkától elszakította. Bárhogy állott a

x mi gazdasági életünk idehaza az európai gazdasági közvélemény ugy fogta fel a dolgot, hogyha a márka sülyed, akkor párhuzamosan kell a koronának is sülyednie. És ma mit látunk ? Akkor, amikor a márka lezuhant 8-ra, a korona 22-őn állt. Nem akarok kitérni arra, hogy milyen bölcs és céltudatos intézkedéssel érte el a pénzügyminiszter ur ezt az eredményt, csak ráakarok mutatni, hogy akkor, amikor az eddigi összefüggések szerint a magyar koronának le kellett volna menni 7—8-ra, ime a. magyar korona 22-őn áll. Ugy, hogy jogunk van remélni, hogy a legutóbbi 60-ról 20-ra történt esés hullámai elsimulnak és a magyar gazdasági életben az árak egy hosszú időre stabilizálódni fognak. De van ennek a drágasági és valuta kérdésnek egy másik fontosabb oldala és ez az, amelyet az életben rendesen el szoktunk felejteni. Hiszen a gazdasági élete egy országnak tulajdonképpen ugyanazon törvények között mozog, a magán gazdasági élet. A gazdasági élet erkölcse. Egy egészséges gazdasági alapokon nyugvó társadalom csak akkor boldogulhat, ha az emberek legalább annyit termelnek, mint amennyit elfogyasztanak. Nálunk azonban sajnos — de itt hangsúlyozom, hogy nem Nyíregyházáról beszélek — nálunk Magyarországon az emberek arra törekednek

t hogy minél keveisebbet dolgozzanak, de annál többet fogyasszanak. Mig ez a gazdálkodás fog az országban fennmaradni, addig nem lehet az ország gazdasági helyzetén segíteni. Mert hiszen a gazdasági életnek is megvan a maga erkölcse. Nemcsak az egyháznak kell erköl csöt prédikálni, hanem a gazdasági élet vezetöférfiainak is. KTpHHpn P^tP Kovács Lili vendég 1Vv*VJ KIV-11 V.OIV, szereplő művésznő feléptével uj műsort ad az h-tim Kabaré.