Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-07 / 253. szám

4 L^tíüTQÉE^ 1922. november 7. Akkor, amikor a drágaság ellen küzdeni akarunk, először a munka-erkölcsöt, azután a kereskedelmi erkölcsöt kell helyreállítani. • Mit értek én a munka-erkölcs alatt ? Azt értem, hogy az emberek azt az időt, amit a maguk műhelyében vagy a gazdaságukban eltöltenek, ne tekintsék a sorstól rájuk rótt csapásnak, hanem dolgozzon mindenki sze retettel, igyekezzen mindenki mentől nagyobb munkaeredményt elérni, nemcsak azért, mert a társadalom megköveteli, hanem azért, hogy ezt mindenki megcselekedve mindjárt könynyebbé válik a gazdasági helyzete, mert aki többet dolgozik, többet is fogyaszthat. 'A sztrájk é

{s a drágaság. Vannak nálunk olyan szervezetek, amelyek mindazonáltal, hogy. legnagyobb részt a fizikai munkával sohasem foglalkozott egyének vezetése alatt állanak, mintegy kizárólagos joguknak tekintik, hogy a munkásságot vezessék és hova vezetik a munkásságot? Ma sajnos minduntalan, különbség nélkül, tisztán hatalmi okokból felidézett sztrájkokba és munkabeszüntetésekbe. Éppen ezek azok, kik felidézik a drágaságot. Rövild

1 idővel ez előtt folyt le a pécsi bányászok sztrájkja, amelynek súlyos következményeit a gazdasági életre legjobban önöknek kell tudni, akiknek ma nincsen vilianyjuk, mert Pécsett sztrájkoltak az emberek. — Szoros összeköttetésben állanak az összes termelési ágak és ha vannak emberek, a kik kiabálnak a drágaság és a gazdasági lelet betegsége ellen és mindezért a kormányt teszik felelőssé, a következő pillanatban már arra törekszenek, hogy egyes munkáscsoportok beszüntessék a munkát. Ellentéteket szítanak fel a nemzetgyűlésen és a perrifériákon. A drágaság megszüntetésének legelső eszköze és egyetlen módja, hogy dolgozzon mindenki. (Éljenzés.) "A kereskedelem erkölcse. A gazdasági erkölcsnek egy másik csoportja a kereskedelmi erkölcs. Én nemcsak Magyarországfon látom ennek az erkölcsnek a megingfását, ez egész Európán szerte végig a háború és a háború után beállott furcsa helyzetnek következményeképpen egészen más, sokkal labilisabb talajra tévedt, mint amelyén azelőtt mozgott. Én tudom, hogy itt ebben a gyülekezetben nem egy olyan régi kereskedő van jelen, aki ismeri a kereskedelmi erkölcsöt és azt hiszem ezek az urak tökéleletesen igazat fogfnak nekem adni, amikor azt mondom, hogy valamikor a háború előti minden kereskedő arra törekcldlett, hogy mentő' olcsóbban szerezze be az árut és mentől olcsóbban bocsássa a közönség rendelkezésére. Ebben áll a kereskedelmi erkölcs. A kereskedők legfőbb kötelessége a társadalommal szemben, hogy az árut a legolcsóbb áron hozza a közönség elé. Ezzel szemben és leginkább a háború alatt keletkezett konjunkturális vállalkozásoknál azt látjuk, hogy a kereskedő a va sáriásná' nem törekedik olcsón bevásárolni és nem is törekszik olcsón eladni. Régen az árakat a legolcsóbben beszerzett áru szabta meg. Ha két kereskedő dol gozott egymás mellett az egyik, aki drágáb ban árult, megbukott, mer

t, kénytelen E hét szenzációja Ur és Szolga volt a drágábban beszerzett árut ugy adni, mint ahogy a szomszéd konkurens kereskedő árulta. Ezzel szemben ma azt látjuk, ]-,6gy ha valamely áruból olcsón beszerzett készletek állanak a kereskedő rendelkezésére, nem az olcsón beszerző kereskedő igyekszik lenyomni a konkurens árait, hanem ellenkezőleg, azonnal alkalmazkodik a legdrágább árakhoz. (Ugy /Van.) Ez nagyon nehéz probléma, amit igy egy-két szóval nem is lehet tökéletesen megmagyarázni, azonban azt hiszem, hogy ezzel a néhány szóval is érthetővé tettem, hogy mit értek kereskedői erkölcs alatt. Kereskedelmi erkölcs alatt értem azt, hogy a kereskedő világ és mondjuk azok, akik áru közvetítésével fog lalkoznak térjenek vissza ahoz a nehéz fel adathoz, hogy azt keressék, hogy hol lehet olcsón árut beszerezni s hogy lehet a közönség rendelkezésére legolcsóbban bocsátani. Hogy ha itt ott talán a konkurencia révén veszteséggel kénytelenek el adni az árut, ezt a veszteséget is vállalják és szűnjön meg az a felfogás, hogy valamely árut bármilyen áron vásárolhatnak is össze, mert ugy is nyereséggel adhatják tovább. rA lekek változzanak 'meg. Ez a két erkölcsi tétel: a munka erkölcsének visszaállítása, a kereskedelmi erkölcsnek a meggyógyul ása, ez a két alapkő, amire az orfczág gazdasági életének a megjavulását fel lehet építeni. A kormányzat a maga részéről bizony csak apró mellékes intézkedésekkel nyúlhat bele ezeknek a kérdéseknek a megoldás,á ba, mert hiszen am ia lelkekben folyik végbe, azt csendőrrel, kormányzati intézkedésekkel irányítani nem lehet. Befolyásolni csak eggyel lehet, azzal, hogy a kormányzat is a maga részéről minden eszközzel arra törekedjen, hogy a közigazgatás a kormányzat, a közélet terén jó példával álljon elő, megmutassa azt, hogy azok az egyének, akik az ország vezetésénél hivatottak, a maguk hivatásának erkölcsét teljes szívvel és lélekkel átérezzék, hogy azok, akiK az ország vezetésére hivatottak, megmutassák, hotjy mikép pen keli áldozat ára" is a közzel szemben az erkölcsnek és becsületességnek minden módon és mindén téren érvényt szerezni. Hiszem, hogy meggyógyítjuk az országot. Nem régen működik ez a kormány, még talán a közönség nem is tudja tisztán megítélni azt, hogy azok az intézkedések, amelyeket tett, amelyeket előkészít, amelyeket tervez, hova, mivégre, milyen eredményre fognak vezetni, egyet azonban, azt hiszem, már megállapíthat Sa magyar közvélemény, azt, hogy nem Önző célokból, nem saját egyéniségének [érvény esitése végett, nem azért, hogy saját magunknak szerezzünk vagyont, hirt vagy dicsőséget, de azért, mert tudjuk és látjuk, hogy ezen a szerencsétlen népen, nemzeten csak münkával, becsületes, nagy ideáls törekvéssel lehet segiiteni. — Taí tán akadhatnák másiok, akik j^bán tudnák megtenni azt, amire vállalkoztunk egyről azonban biztosíthatjuk az ország [közvéleményét, hogy nem ig\en akadnak, akik több becsületet, több önfeláldozást, több tőreik vfést, több munkabírást, több abso'<• lut önfeláldozást, áldozatot, fáradságot és becsületes hitet visznek bele I ebbe a munkába, mint amennyit a kormány tanúsít. (Élénk éljenzés.) Én hiszem és remélem, hogy a kormánynak és az azt támogató nagy pártnak ez a becsületes, hazafias felfogása a gond vállalására, a becsületességre való törekvése megfogja gyógyítani minden betegségéből ezt az országot és ha talán ma még- nehéz és súlyos hónapok előtt állunk is, ezeknek elmúltáival bekövetkezik egy könnyebb, boldogabb szebb jövendő. (Óriási éljenzés.) rA nyíregyházi munkások. Én éppen itt Nyíregyházán a magyar léleknek, a magyar hazafiságnak egy olyan megnyilatkozását láttam a közelmúltban, hogy nem tudok másként, mint meghatva és a magyar szebb jövőbe vetett reménnyel be szélni erről a kérdésről. Itt, Nyíregyházán a szabó munkások összeállnak és ahelyett, hogy sztrájkról, munkabeszüntetésről beszélnének, azt mondják, hogy ebben az országban baj van, ebben az országban nyomorgás van, tehát mi többet akarunk dolgozni és többet fogunk dolgozni naponként egy órával és eit a keresetet rténi a magunk 'kényei mére fogjuk fordítani, hogy elszórakozzuk, de odavisszük a haza oltárára ia magyar ínségesek nyomorgók oltárára, odaadjuk annak az akciónak, amely az éhezőkön segit. Egy olyan ország, amelyben a hazafias érzésnek a jótékony társadalmi szolidaritás egy ilyen gyönyörű példája tud előfordulni, egy ilyen ország nem veszhet el és egy olyan város, amelynek ilyen polgársága van, megérdemli, hogy az országnak munka és kötelesség teljesítés dolgában első városává tegyék. Én éppen ezért, hogy a nyíregyházi szabó munkások a maguk határozatát meghozták, kétszeresen vagyok rá büszke, hogy ennek a városnak képviselője vagyok és kétszeresen érzem a kötelességet, hogy önöknek ezt a bizalmát kiérdemeljem. A miniszter beszéde, amelyet lelkes éljen követett, mély hatást keltett a nagyszámban egybegyűlt hallgatóság lelkében s nagy mértékben tisztázta a naponkint felmerülő társadalmi és gazdasági kérdéseket. Utána Szabó Sándor, a tiszalöki választókerület képviselője mondott frappáns beszédet, amelyben a többek között azt mondotta, hogy, a forradalom idején Nyíregyházán földretiport nemzeti zászlót itt emelik magasba a munkáskezek, amikor a honszeretettől áthatott inségakcióban részt vesznek. A mindennapi életgondokkal való küzdelemből a nemzeti gondolat magasságára kell emelkednünk. Az izzó hazaszeretettől áthatott szavak után Paulusz Márton, a gazdaszövetség elnöke a hálás szeretet hangján köszönte meg a tántoríthatatlan bizalommal körülvett miniszter és a kiséretéeben jött képviselőknek a népgyűlésen való részvételét s az impozáns népgyűlést bezárta. Csupa izgalmas jelenet és bravúr Az arany háromszög kalandorjáték 2 részben. Bemutatja hétfőtől csütörtökig az Apolló. / 2E. Uj urn6, régi mos! izgalmasan érdekes történet 7 felr , Bemutatja hétfő és kedden a Diadal Mozgó. Renaisiance, Helikon—Kamara legtlókelőbb közönsége egyhangúlag elragadtatással nyilatkozik az Ur és Szolga bemutatójáról. nezze meg a Gutenberg Kör HORTHY a városháza nagytermében