Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-26 / 270. szám

november 26. OMMMMMK 'íVf í H Ka* "iliH~l i • iiliffirK* Ui ültli'iwii »Mr>ilrimfifífíiTrti i Mi lesz az uj lakástörvényben ? A szabadforgalom visszaállítása végzetes következményekkel járna mondja a törvény megokolása. — Az eddigi rendeletek összefoglalása és világosabb szövegezése. December 15-én megszűnik a kivételes feljebb kétszobás lakást a fővárosban, ha az I 1 :1*1 ' 1A— XI. 1 — At r rónai- íff ol/orio fnlfpni í hatalom alapján kibocsájtott kormányren deletek érvényessége, kivéve azt az esetet, ha törvényjavaslat formájában a nemzetgyűlés elé terjeszti őket a resszortminiszter és ha a nemzetgyűlés törvényerőre emeli ezeket a rendeleteket. Ez okból Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter harminc szakaszból álló törvényjavaslatba foglalta öszsze a kivételes hatalom alapján kibocsájtott lakásrendeleteket és ezt a lakásügyi törvényjavaslatot legközelebb a Ház elé terjeszti. A törvényjavaslatot, amely rövidesen egyedül irányadó rendelkezés lesz lakásügyek tekintetében, a közönség tájékoztatására rövid áttekintésben a következőkben ismertetjük : A lakásínség megszűnéséig a háztulajdon tekintetében a jelen törvényben és az ennek alapján kibocsájtott rendeletekben foglalt korlátozó szabályokat kell alkalmazni. A minisztérium ott, ahol a viszonyok év bizonyos részét itt akarja tölteni. A további szakaszok a megokolt lakásszükség mértékét állapítják meg az ismert meghatározás szerint: önálló, felnőtt egyénnek két lakószoba jár stb., de ha nagy a lakásszükség, vidéki városokban fel is függesztheti a miniszter ezt a megállapítást. A hatóságnak ügyelnie kell arra, hogy a behelyezett személy ne zavarja a már ott lakó nyugalmát. Konyhának és mellékhelyiségnek közös használatát elrendelni nem szabad. A hetedik szakasz az állami igénybevételről intézkedik, ami csak a minisztertanács előzetes felhatalmazása alapján történhetik. Huzamosabb idő óta nem használt épületeket állami költségen renováltathat a népjóléti miniszter és igénybevehet lakás céljára. A bérlő kijelölése tekintetében a javaslat a következőképpen foglalja össze az eddigi szabályokat: A bérlőt rendszerint azok közül kell kimegengedik, visszaállíthatja a forgalom és 5 jelölni, akik a helyiség igénybevételét kéra rendelkezés szabadságát. Azokkal az uj épületekkel, amelyekre 1921. április 10. ték. Köztük elsőbbsége annak van, akit a háztulajdonos (bérbeadó) ajánlott, ha igényután adták meg a lakhatási engedélyt, tet- j jogosult. De ha az igénylők között van szése szerint rendelkezik a háztulajdonos. ! olyan, akinek lakásszuksége súlyosabb, K « v i 1 / • * \ s . > V > Svájci levél. Lakásra csak az reflektálhat, akinek lakásszüksége van és aki helybenlakásra jogosult. »Lakás szüksége annak van — mondja a harmadik paragrafus — aki hajléktalan, vagy lakásnak nem tekinthető helyiségben, vagy családi körülményeinek és életviszonyainak meg nem felelő lakásban, vagy pedig oly lakásban lakik, amelyet bírósági vagy más hatósági határozat alapján elhagyni kénytelen. A közönség gyakran téves felfogását helyesbiti az ötödik szakasz, amely az igénybe vehető lakások felsorolásánál határozottan kimondja, hogy elsősorban az a lakás vehető igénybe, amelyre a háztulajdonos kijelölési jogát nem gyakorolta, vagy amelyre a háztulajdonos által javasolt egyén részére lakásigazolvány nem volt kiállítható. De nem tekinthető megüresedőnek a lakás, ha az elhalt bérlő hozzátartozója még tovább is benne kiván maradni, vagy pedig — és e körül fordult elö a legtöbb félreértés — olyan albérlő tartózkodik benne, akinek UfSgokolt lakásszükségét nem haladja tul a lakás. A nyári lakások, irodák, mulatók, tánciskolák és hasonló helyiségek bizonyos esetekben való elrekvirálásának felsorolása után kijelenti a törvényjavaslat, hogy igénybevehetők azok a lakások is, amelyekkel üzérkedés folyik, de csak a kihágást megállapító jogerős birói ítélet után. Elvehetik annak a lakását is, aki 1922. év május 1 után költözött be valahová lakásigazolvány nélkül. A közerkölcsökbe ütköző célra használt lakás szintén igénybe vehető, de csak a belügyminiszter hozzájárulásával. Elrekvirálják annak a lakását is, aki egy éven belül hat hónapig — üzletnél három hónapig — nem használja helyiségeit; akinek két lakása van, attól az egyiket elvehetik, de azért a vidéki ember tarthat magának legbérlőül ez is kijelölhető. Ha a háztulajdonos igényjogosult közszolgálati alkalmazottat javasol, minden esetben annak kell adni a lakást. Közérdekből azt is kijelölheti a lakásügyi hatóság, aki a helyiség igénybevételét nem kérte, de igényjogosult. Ha a háztulajdonos jelentette be a megüresedő lakást, feltétlenül az ö jelöltjének kell kiadni a lakásigazolványt. A mentesítést az eddigi szabályok szerint véglegesen határozatlan és határozott időre kérheti a tulajdonos. A törvényjavaslat megokolása többek között a következőket mondja : »Nem kell bizonyítanunk, hogy lakáshiány van még mindig. Talán elegendő — irja szórói-szóra a megokolás — tekintetben utalni az emberhez nem méltó helyiségekben, szállókban, albérletben lakók tömegére, a lakáshivatalban és a minisztériumokban szaladgáló könyörgő, és siránkozó emberek ezreire, a mértéktelen albérleti összegre és a titokban fizetett, sokszor milliókra menő lelépési dijakra«. A vaggonlakók által lefoglalt vasúti kocsik száma a közölt táblázat szerint 1921. október 11-én 4387-re emelkedett, 1922. novemberének első napján Budapesten és környékén 386 vagonban laktak menekültek, az egész országban pedig 1900 vaggont foglaltak le. A lelépési dij — ismeri be ía miniszteri megokolás — mint ismeretes a fővárosban háromszobás lakás után ma egymillió korona körül váltakozik. Mindebből megállapítja a törvényjavaslat megokolása, hogy a szabadforgalom viszszaállitása ezidőszerint végzetes következményekkel járna. Genf, 1922. november báva. A Lac Lénián opál színű tükrén meszsze a távolban felcsiUan egynéhány ragyogó lámpasor, a tó páráinak viola fatyolán keresztül messze tornyok és bástyák sziihuetjeit véli látni az ember s még mielőtt mindezt alaposabban szemügyre vehetné, már be is rohan vele az express Genf állomására. Fény és ragyogás az első impresszió, a Rhone és a tó csak árra valók, hogy tükrözzék a sűrű lámpasorokat s a fénytől elvakított szem nem lát a csillogáson tu« semmit. Csak sejthetjük a fényfalak mögött a Mont Saleve s az Alpok hatalmas tömegeit, egyelőre azonban csak suhanó autók, selymekbe öltözött asszonyok, széditő kirakatok, pálmaerdők, a hotelek foyer-iban, — szóvaL Európa, a nvugaL —• talán Páris, talán London — a sok csillogó külsőség még elfödi Kálvin városát. Másnap már kezdjük ezt is látni s szemlélődéseink végén arra az eredményre jutunk, hogy egymás mellett és egymásban két Genf él. Az egyi|fcS larjegi, a Kálvin városa, a másik egy uj város, amely még nevét keresi. Nem az a hamar észrevehető és még geografiailag is könnyen elhatárolható kettősség ez, amelyet például Budapesten belül Buda egy része és Pesit közötti különbség jelent. Ott a várban él ugyan, de már kihalásra szántan a mult század és maga is érzi szégyenlősen, hogy anachronizmusnak tekintik ebben, a modernséget mindenek felett méltányló városban. Itt azonban Genfben a modern környezetben s magában is modernül, csöppet sem öregedve ét a hugenották régi városa. Nem mindenki veheti észre, mert ebbe a városba betekinteni igen kevés idegennek adatik. Értvén idegen alatt még a svájciakat is. Az lát néha egy-egy régi festmények vonalaira emlékeztető arcot, megismer tökéletes udvariasságu és tökéletesen zárkózott embereket s nem veszi észre, hogy ezek az emberek, akiknek kitüntetéseket hordani szokás és törvény tillja, óraláncukon vagy a nők karkötő gyanánt egy, a máltai keresztre emlékeztető aranykeresztet viselnek, a hugenották keresztjét. A régi patrícius családok ma is patrícius ivadékai ezek — palotáik ott állanak a modern város közepén, nincs zászló és nincs cimer a kapu fölött s mégis a postának nem szükséges megadni az utca nevét s a Levél megtalálja őket. Házigazdám szintén visel egy ilyen hugenotta keresztet s igy én azok közé tartozom ,akik megismerhetik mind a két Genfet. A hugenották városáról írom az első svájci levelemet, a másikról talán később. Amazt úgyis jobban ismerik s ami az újságokban manapság Genfről iródik, kapcsolatban népszövetséggel és világpolitikával, az a másikról szól. A régi vár egyik bástyafalát a reformáció emlékévé építették ki, tiz monumentális kőszobor szigorú és komor formákkal dokumentálja, hogy itt volt a kálvinista reformáció bölcsője. A tiz szobor közül az egyik Bocskay Istváné, a kő falba mögötte a bécsi békének a szabad vallásgyakorlást biztosító passzusa van belevésve, a Genfbe érkező idegenek elmennek mellette anélkül, hogy tudnák, ki ez a páncélos alak s mit jelentenek a latin szavak, a hugenották ivadékai azonban nagyon is tudják s tudják mindazt, amit. a többi kilenc szobor jelent. TorvényekVasárnap a 9 órai előadáson csak szigorúan jelenhetnek meg a Városi Szinház Mozgóban.