Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-26 / 270. szám

4 'JfstMgmÉK 1922. november 26. toél erősebb szokásokban élnek itt tovább la régi papi állam tradíciói: kereskedők, prédikátorok és professzorok leszármazol a patríciusok s ma is mindegyikben megtalálni a prédikátort, a kereskedőt és professzort. Nálunk persze ezt a keveredést nem igen tudják elékpzelni s magam is csak itt és most tudom megérteni. Gyakor latiasak és logikusak, tudják, mit jelent a pénz talán ezt örökölték kereskedő őseiktől, tudják azonban azt is, amit más országok kereskedői nem igen tudnak, hogy a pénz nem minden, sőt nem is olyan nagy dolog s ezért tanulnak és tudnak sokat — ez a professzor ősök öröksége. Végül a vallásháborúk korára em-lékeztető konok hittel vallásosak. Ez a prédikátorok vére s ami a legcsodilatosabb itt nagyon jól megfor a tudóssal. Ma vasárnap lévén, beszélt a városban vagy husz prédikátor s nem lévén elég templom, a konzerttermeket is átalakítják ilyenkor erre a célra. Magam igy egy ilyen konzertteremben tartott istentiszteletet mentem

1 meghallgatni. 1600 ember fér el a hatalmas terembe s alig tudtam helyet kapni. A páholyok, erkélyek mind megtelve, a dobogón egy egyszerű lds emelvény, az orgona mellett egy tiztagu kis kórus, semmi, ami megadta volna a templomi megszokott környezetet. Csak addig azonban, mig az istentisztelet meg nem kezdődött. A páholyokban és fent az erkélyen felállva énekeltek az emberek, ugyanaz a melódia mint otthon s utána a lelkipásztor póz és szónoki gesztusok nélkül beszélt az étetről

3 a hétköznapról s arról velünk van-e Krisztus a mindennapi életben. A végén az istentiszteletnek mégis csak azzal az érzéssel távoztam ,hogy templomban voltam. Egyeteme is van a városnak, talán négyszáz hallgatóval s vagy hatvan professzorral. A professzorok ezért a diákok között élnek, ismerik mindet személye-sen s mint régen a német egyetemi városokban, vasárnap délután a diákok megvizitelik professzoraikat. Este az egyetem aulajában nyilvános előadások, történeti, esztétikai s gazdasági problémákról a hallgatóság között egymás mellett ülnek a diákok, hivatalnokok, bankárok s irógépkisasszonyok s ezekről az előadásokról tudni s azok témájához hozzászólni éppen annyira szükséges dolog, mint a hogyan Pesten nem lehet társaságbeli embernek lenni a legújabb válópörök tüzetes ismerete nélkül. A társadalmi életről lévén szó, bizony az is más itten, mint nálunk. Kedvesek és barátságosak az emberek, de az ember mindenütt érzi egy láthatatlan és áthághatatlan konvenció kereteit. Gazdag ság és komfort mindenütt, a legtermészetesebb dolognak tartják, hogy a vendéget automabilon küldjék haza, ha véletlenül neki nincsen, de az ember ugy érzi nagyon pontos és nagyon percre járó itt min den. A diner mindenhol pont fél nyolc órakor kezdődik s mindenütt smokkingban ülnek hozzá az emberek, mindenhol pontosan háromnegyed óráig tart s mindenhol pontosan még háromnegyed óráig illik maradni. A mi magyar lelkünk szomjazik egy kissé kevesebb logika s egy kissé több individuális szín után. Egy kicsit kevés nekünk ebben az életben a muzsika — mindeneket egybevetve azonban Genfnek, a hugenotta Genfnek ez a muzsikában talán szük élete mégis csak csodálatraméltó dolog. A muzsika sem hiányzik a szó szószerinti értelmében, hiszen egyik konzert a másikat éri. Konzervatórium, népzeneiskola, temploni hangreseny — mindennek dacára nem érzi azonban az ember, hogy a régi Genf minden zenetudása mellett is igazán megértené a muzsika könnyű, szabad és sokszor egyá'talában nem logikus szellemét. Megtapsolják ha tetszik — és nehezen tetszik — észreveszik a hibát — pedig ide olyan művészek járnak, hála a svájci frank kurzusának, akik nem szoktak hibákat csinálni — de sirni nem sirnak rajta. Igaz ugyan, hogy nincs okuk a sírásra s ez még eme magyar szemmel talált hibájukat is kimenti. t Dr, Mikecz öd©n Ipartestületi kozleménjek. AZ IPARI ÜZEMEK VAGYONVÁLTSÁG A tárgyában e hó 26-án délután 3 órakor (vasárnapon) az Ipartestület hivatalos helyiségében ismertetést kiván adni az elnökség a tagoknak, hogy a m. kir. pénzügyminiszter urnák 1922. évi 177,000. sz. rendeletében biztosított kedvezményes váltságösszeg fizetését a tagok el ne veszítsék és hogy a rendelet intézkedéseit kellőleg megismerjék. Kérjük a t. tagokat, hogy saját érdekükben is, ez ismertető előadáson megjelenni szíveskedjenek. A TAGDÍJJAL HÁTRALÉKOS TAGOK felkéretnek, hogy tagdíj fizetési kötelezettségüknek eleget tenni szíveskedjenek, mert az Ipartestület feladatainak csak ugy felelhet meg a tagok érdekében, ha az anyagi eszközöket a tagóR kellő időben bocsájtják rendelkezésére. A VÁSÁROZD'IPAROSOK FOROALMI ADÖJA körül tapasztalt Eljárásoknak és sérelmes intézkedéseknek megszüntetése érdekében, e hó 23-án délben, küldöttség kereste fel Rimaszombathy Géza min. tan., pénzügyigazgató urat, aki előtt a testület elnöke tárta fel a panaszokat és kérte, hogy ezek orvoslása érdekében tegye meg a Pénzügyigazgató ur a megfelelő intézkedéseket. Ugyancsak a forgalmi adó blokkrendszernek a vásározó és oly iparosoknál való mentesítése érdekében is kérelmet terjesztett elő az elnök, akik üzletük gyakorlása közben a blokkok kiállításával munkájukban és igy a vásárló közönség kiszolgálásában, hátráltatva lesznek, hogy ezeknél az iparosoknál az átalányrendszer bevezetése alkalmaztassák. Őméltósága megígérte, hogy a hatáskörébe eső kérdésekben intézkedni fog, mig azokban a kérdésekben, amelyek a kormányhatósági rendelkezések körébe esnek, az Ipartestületnek e tárgyban benyújtandó emlékiratát, a pénzügyminisztériumba fogja felküldeni. Oda fog hatni, hogy az iparosok zaklatásoknak kitéve ne legyenek, mert meg van győződve, hogy a nyíregyházi iparosság amelyet ő maga is ismer, teljes tudatában van annak a kötelességnek, amellyel az államháztartás iránt minden magyar embernek lennie kell és tudja, hogy a kötelesség elől elzárkózni egyik iparos sem kiván. A LÁBBELI KÉSZÍTŐ IPAROSOK DEB RECENI SZAKCSOPORTJA a kamarakerület körzetébe tartozó lábbeli készítő iparosokat nagy értekezletre hívta össze Debrecenbe, e hó 19-ére, melyen Nyíregyházáról 14-en vettek részt. Az értekezlet tárgya volt a munkásbiztositás és az uj ipartörvény ismertetése de emellett más aktuális kérdés is megvitatást talált. A debreceni ipartestület székházának nagytermében megtartott emez értekezleten a kamara is képviseltette magát Radó főtitkár és Dicig fogalmazó urakkal. Kohn I. Ignácz cipészmester, elöljárósági tag szólalt fel a nyíregyháziak nevében megígérvén, "hogy a nyíregyházai szövetségi fiókot is meg fogják aalkitani. Az értekezlet után a nyíregyházai vendégeket, igaz magyaros vendégszeretettel látták el a debreceni szaktársak, ugy, hogy a kari összetartás kedves emlékeivel jöttek haza a nyíregyháziak. TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGI TAGVÁLASZTÁS volt e hó 21-én Nyiregyegyházán, betöltendő az elhalálozás folytán megüresedett két bizottsági tagsági helyet. Az elhunyt dr. Meskó László és Pivnyik András v. biz. tagok helyére, dr. Sasi Szabó László 54 szóval és Pisszer János 55 szóval választattak meg. A testületi tagok közül többen, élénk részt vettek a választásnál, hogy a megválasztottak megválasztása biztosittassék. Ez a választás is igazolása volt annák, hogy kellő érdeklődés mellett az iparosság akarata érvényesülhet. Dr. Sasi Szabó László az Iparos Ifjúság Önképző Egyletének diszeíriékfi A magyarországi cipész és csizmadia munkások és munkásnők nyíregyházi szakcsoportja a szegény gyermekekért. Az első heti adományuk: 7300 K, a nyomorban szenvedők téli cipőjére. Tizenhét mesterember 8—16 ezer koronás adománya. Ha a teh*tőiek követnék ezt a példát 1 A' városi tanács emberszeretet sugalta cipőakciója mind több reményt kelt bennünk s most már hisszük, hogy Nyíregyházán sikerülni fog minden cipőnélkül sínylődő szegény gyermeket téli lábbelihez juttatni. Tegnap közreadtuk a városi tanács felhívására az eddig adakozók névsorát, melyet folytatni fogunk ez Után is, hadd lássa mindenki, kinek a szive mozdul meg a nagy hidegben szenvedő gyermekek iránt. Többször megírtuk, hogy a cipőakció sikerében a nyíregyházi munkásságnak orosz'ánrésze van, mert az ő megmozdulásuk igazán morális értéket képvisel. A magyarországi cipész és csizmadia munkások és munkásnők nyíregyházi szakcsoportja ma az elsőfokú iparhatósággal a következő határozatot közölte: «Az 1922., október 16-án megtartott taggyűlés az alábbi határozatot hozta: 1. Kimondja a taggyűlés, hogy négy héten keresztül hozzájárul a szegénygyermekek cipőakciójához. 2. A tagok nem kimondott összegben, hanem mindenki a mai nehéz viszonyokhoz képest járul ezen akció előmozdításához. Hazafias üdvözlettel: Gaál Márton elnöke A szakcsoport e határozatának meghatósági biztos kezeihez az első hét gyűjtésének eredményét: 7300 koronát. Értsük meg jól: 7300 korona a munkáskezek kenyérkeresetéből, egy-egy falat az oly drága mindennapi kenyérből elvonva a didergő szegény kicsinyek javára. Nem felemelő, nem ösztönző igaz jóság ez? Nem a bibliai szegény aszszony két fillére jut-e itt eszünkbe? Vájjon nem kötelez-e ez a példa megannyi gazdagot?? Éppen ilyen biztató és példát adó a csizmadia és cipésziparos mesterek adakozása is. ök egy, illetve 2 pár kész csizmát vagy cipőt adnak oda az akciónak, tehát egyenkint 8—16 ezer koronával járulnak a nemes cél keresztül viteléhez, íme az adakozók Tóth János 3 pár csizmát, Bodolóczky Lajos, Szkita János, Bábás András két-két pár csizmát, Fodor Frigyes, Mihalik József, Holik János, Bokor György, Szabó Kálmán, Csicseri István, Deák Lajos, Antalóczy István, Sípos Bertalan, Holik András, Pál József, Bodolóczky István egy-egy pár csizmát, illetve cipőt adományoztak a szegény iskolás gyermekek részére. Szolgáljon buzdításul a nemes munkás szivek megindu asa, legyünk hozzájuk hasonlóak áldozatra készségben, szociális kölelességtudásban és letelően ma beküldte Raj tik Miklós ipar- | tettekben nyilvánuló igaz hazaszeretetben I J