Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-22 / 266. szám

X922 november 22. yffÖQTDEE s a megszállott területen élő testvéreink ül­döztetésére, bebörtönöztetésére, hiába tettük panasz tárgyává, hogy napról-napra zárják be a magyarnyelvű iskolákat, a Felvidéken, Jugoszláviában és Erdélyben hiába mulattunk rá azokra az igazságta­lanságokra, amiket a földbirtokreform kö­rül elkövetnek az utódállamok akkor, a mikor a magyarnyelvű állampolgárok bir­tokait csak azért, mert magyarok egysze­rűen s minden kárpótlás nélkül elszedik hogy ezáltal csökkentsék a kisebbségek ellenállóerejét és lehetőleg megszabadul­janak a nekik kellemetlen elemektől. — Nekünk egyeten egy célunk lehet csak. Rámutatni erre a tarthatat an hely­zetre, amely a trianoni békeszerződésből kifolyólag egész Középeurópában fakadt, bebizonyítani, hogy az, ami az elszakí­tott területeken történik, arculcsapása an­nak a Sokat hangoztatott wilspni tizeimégy pontnak és az entente által oly fennen és garral hirdetett önrendelkezési jognak, hanem arculcsapása ez minden kultúrá­nak és emberi érzésnek. Mi te jes tudatá ban vagyunk annak, hogy bizonyítékaink kérelmeink és fel-feljajdulásaink a pusz­tában elhangzott szavak, de tudjuk azt, hogy az ezerév sokkal jobban összefor­rasztotta a Nagymagyarország területén belül élő nemzetiségeket mint az az erő, amely a trianoni és egyéb békeszerződé­sekben rejlik és el fog jönni előbb vagy utóbb az az idő, amikor a trianoni béke­szerződés épp ugy össze fog omlani, mint ahogy összeomlott a sevresi békeszer ződés. Hotel Imperial Főszerepben Fedák Sári és Várkonyi Mihály szerdán és csütörtökön a Diadal Mozgóban Budapest • Kelenföld Csonka-Magyarország egyetlen, női bajoknál kitűnő hatasu gyógyfürdő. — . Egész télen nyitva Kitűnő konyha, kényelmes lakás, központi gőzfűtés, mérsékelt árak. — Állandó szakszerű orvosi fel­ügyelet. Közvetlen villamos összeköttetés egészen a fürdőig. Felvilágosítást ad az Igazgatóság. Telefon József 81—75. és József 81—74. 8776 4 Feiák Sári is Várkonyi M hály szerdán és esü'örtökön a Diadal Mozgóban. A világhirü Aibertini ar>i<*ta csoport legújabb biavuros filmje A kétarcú ember szerda és csütörtök 7 és 9 órakor az Apollóban A gyújtogató cimü szenzációs drámai szkeccs kerül bemutatásra uj műsor keretében a Modern Kabaréban, SUHANESZ LAJOS BÚTORCSARNOKA Nyiregyll<iza y gör. kath parochia Bethlen-utca 5. Telefon 319. ó iasi vabszték «»j t készitményU bútorai­ban es tárpites. áruiban. Legolcsóbb bevá­sárlási forrxs 8<i82-30 s A tokajiak nyíltan állást foglalnak a Szabolcshoz való csatlakozás mellett. Nyíregyháza, november 21. A Nyir­vidék tudósítójától. Amióla Tokaj község küldöttei dr. Kállay Miklósnál Szabolcs és Ung várme­gyék főispánjánál jártak s indokaik rész­letes előterjesztése alapján Tokajnak és környékének Szabolcsvármegyéhez leendő csatolása ügyében kérelmet terjesztettek a főispán e.é, a zempléni sájló állandóan felszínen tartja ezt a kérdést. Mindenek­előtt azt igyekeznek tisztázni, hogya kül­döttség csakugyan Tokaj képviseletében jelent-e meg a szabolcsi főispán előtt s közölték, hogy ennek tisztázása céljából a zemplénvármegyei alispán vizsgálatot in­dított a tokajiak ellen. A Zemplén c. lap legutóbbi számából azonban kitűnik, hogy a tokajiak nem titko ják a csatlako­zás iránt kuartóan fo ylatott mozgalmat sőt amikor a sátora jaujhelyi lap a moz­gatom tárgyában kérdést intézett a kül­döttségben részt vett tokajiakhoz, azok a leghatározottabban Szabolcs meJe^t fog­laltak állást. Nyíltan hangoztatják, liogy Tokaj nem érze.mi okokból, hanem a let­nem.ét kérdésétől vezet.etve gazda sági okokból kíván Szabolcshoz csatlakozni. Kudászlvá mán tokaji főbíró a többek között a következőkben indoko ja meg a zemplénieknek a Szabolcshoz vaiő vágyó­dását: Nézzék meg piacunkat — a szabol­csiak hozzák élelmünket — menjenek el a kereskedőink s iparosaink üz.etébe — a szabolcsiak viszik el az árukat. Nekünk már régen oda kellett volna tartoznunk és aUkor Tokaj nem olt állana, ahol ált. Nekünk vízvezetékünk, vi-lanyvilágításunk van, iskoláink vannak — minden a ma­gnuk erejéből. A vármegye sohase adott semmit, sőt azt is elvette, ami bennünket illett. A legjobb bizonyíték erre, hogy ámbár a tokaji bor vi ághirü, a tokaji bor­közraktár Sácora jaujheiyen van.« A tokaji járás több községeinek csat­lakozására vonatkozólag a következőket mondotta: »Csak Tarcaira gondolok, ha velünk akar jönni, amiben nem kételkedünk. — Tarcai eddig is inkább Szabolcs volt mint Zemplén, értve ezalatt terüleLi fekvését.« Alival ma volt munkatársunknak, irja J a »Zemplén« a küldöttség és a tokaji kép­viselőtestület egy másik számottevő tag­jával. dr. Goldmann Mór tokaji ügyvéddel beszélni. Dr. Goldmann Mór először az ügy sikerére való tekintettel nem volt haj­landó érdemben nyilatkozni, csak röviden a következőket mondotta: »Az e'csatolási mozgalom nem uj ke­letű dolog. Kezdődött akkor, amidőn a to­kaji járás jó részét lekapcsolták avégből hogy Sárospatakból járási székhelyet csi­ná janak. Elvették akkor a járásnak csak­nem a felét, közöttük a leggazdagabb és legértékesebb községeket és ma alig pár község tartozik Tokajhoz. Már ekkor meg­akadt lokaj amúgy is lassú fejlődésé­ben s azóta csendesen visszafej ődik. •— Kereskedelme ipara elsatnyult, forgalma egyre csökkent. Mindezek és a vármegye részéről réges-régóta érzett nemtörődöm­ség megérlelte Tokaj községben a meggyő ződést, hogy Tokaj Zemp énvármegyének mostoha gyermeke. De mindentől elte­kintve Tokajt — természetes fekvése f— közúti összeköttetései egyenesen predesz­tiná ják arra, hogy Szabolcsvármegye szomszédos részeinek gócpontja legyen. — Tokaj józan társadalma régen felismerte ezeket és jellemzi a helyzetet, hogy a kép­viselőtestület már 1917-ben egyhangú ha­tározattal kimondotta, hogy a Szabolcs­vármegyéhez való csatlakozás kívánatos és üdvös és hogy ez adja egyedni lehető­ségét annak, hogy Tokaj gazdasági jelen­tőségét visszanyerje. Nem érzelmi okok vezetnek bennünket, amidőn Szabolcsvár­megyéhez kívánunk csatlakozni, hanem Tokaj létérdekeinek felismerése késztet­nek.* A nyíregyházi kütdöttségjárásról a következőket árulta el: »A .küldöttségnek, amelyet dr. Ho­nétzy Géza vezetett, tagjai voltak: Kudásr Kálmán közs. főbíró^, Mosolygó József Murcsek János lelkészek, Görgei István gazdálkodó és dr. Goldmann Mór. A kép­viselőtestület kiküldötteként jártunk ei és az egész község kívánságát dr. iHonétzy Géza adta elő a szabolcsi főispánnak, ala jóakarattal és örömmel hallgatott meg bennünket. A Szociális Misszió karácsonyi vására. Nyíregyháza, november 21. Saját tu­dósitónktól. A nyíregyházi Szociá'is Misszó Tár­sulat december 2-án és 3-án nagy kará­csonyi vásárt rendez a Korona nagyter­mében. Még élénk emlékezetünkben van a misszió tavaly rendezett karácsonyi vá­sára, amely nagy anyagi és erkölcsi siker­rel zárult s igy lehetővé tette az ingyenes népkonyhának a fantartását. A tél nyo­morúsága talán sohasem volt nagyobb, mint most. Soha nem volt nagyobb szük­ség a társadalom támogatására, mint most Epen ezért a Szociális Misszió Társulat hivalottságának tudatában széleskörű ak­ciót indított az idei karácsonyi vásár sike­rének biztosítása érdekében. Az iclei karácsonyi vásár anyagának legnagyobb részét azok a tárgyak fogják képezni, amelyet szorgos női kezek a jó­tékonyság érdekében gyártanak. A Szo­ciális Misszió Társulat vezetősége elha­tározta ,hogy a munka egyöntetűsége és kivitele érdekében mindennap délután 3 órától a Turáni Kör külön helyiségében összejövetelt tart, amelyeken kedélyes be­szélgetés között készítik el a vásárra ke­rülő csecsebecséket. Ezekre az összejöve­telekre a vezetőség mindenkit meghív, aki őszinte szolgálatot akar tenni a jótékony­ság ügyének. A vásáron, ügy mint tavaly, a polgári fiu és leányiskolák s a fogházi munkate­rem készítményei is ki lesznek állítva. A vásár sikere az eddigi jelekből Ítélve, biz­tosra vehető. „Esőgép" bemutató Debrecenben. Az ország mezőgazdaságára oly nagy fontosságú a nyári eső, hogy annak elmara­dását csapásként érzi meg minden ember. Már régen felvetődött az az eszme, hogy az időnként elmaradó áldásos esőt mester­ségesen pótolják. Ezt a problémát akarják megoldani az »Országos eső permetező ké­szülékekéi. Vasárnap délután 3 órakor a nagyerdei játéktéren egy alig látható kis gép, a hozzácsatolt hosszú, kígyózó csövek­kel ontotta a vizet. Száz és száz apró nyílás­ból szökőkút módjára löveltek fel a vízsu­garak s lassú tempóban, valóságos eső módjára áztatták fel a talajt. A bemutatott gép kis méretű minta gép volt. De a tulajdonképeni gép pár kilométer hosszú öntöző csövekkel van felszerelve és egyszerre 10 holdat áraszt el vízzel. Légér-

Next

/
Thumbnails
Contents