Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-17 / 236. szám

2 IJmimnte, 1922. október 17. Búzavalutás fizetések. A Kansz Szabolcsvármsgyei Tőrvényható­sági Választmányának legutóbbi ülésén merült fel az a kívánság, hogy a köztisztviselők fiae­téseit, buzavaluta alapon index-rendazer sze­rint adják a közületek. Ezt megelőzőleg, egyik társulat közgyűlése, a tisztviselői fizetéseknek épen a Kanss által hangoztatott módon való kiegyenlítéséi határozta el, amely határozat ellen, Nyíregyháza városa felebbezést nyújtott be. A buzavalutáju fizetések kísértete állan­dóan a közelünkben van, csak azt nem tudják még igen számosan, hogy vájjon jó »zellem-e hát ez, avagy rossz? Meghozza-e az áldást, vügy métf ami jő van, azt is elpusutitjt-e váj­jon ? Híssen ott van Ausztria, a maga index­rendszerével, pőrére vetkőztetve, kilökve az utci sarába! Sokan gondolkodnak ezen és nem látnak tisztán. Hiszen hova tovább, mindig na gyobb a zűrzavar. Aranyparitás, világparitá?, qaantittíparitás, index szédítő flrak, drágaság, dehogy drága­ság. csak keresethiör.y stb. kóvályognak a le vegőben és szédítik el a győztes és legyőzött államokat, hogy valahogyan senki ezen a föld golyóbison világosan ne láthasson, vagy ha talán még látna is, hogy biztos ne legyen benne, hogy valóban lát is Ilyen körülmények között nem csoda, hogy ahány társadalmi vagy gazdasági alakulat annyifélefcépan látja a javitas módiját. Rettenetes pénzszűkéről panaszkodnak azok, akik vederrel öntik a pénzt, olyan bővé­ben vannak. Minek tr. a rengeteg papirtömeg, amikor a békében kétszázad része is bőven elegendő vo)t a forgalom lebonyolításához. — Ilyen s hasonló gondolatok, hasítják, szelik a levegőt é« az a furcsa, h»?y mindenkinek igaza van biio jyos mértékig Aranyparitás? Attól függ, hogy Zürich szériát szfcmo'od-e ? De még ez esetbea séta lesz ez világparitás, msrt hiszen a békeidők aranyárfolyamán jóval felül vannak a mai árak a külfö'dön. A mennyiségi paritás lenne energikui pénzügyi politikánk, belföldi árrneg­állapitó eszköze, amely kifelé ugy saátnolca., amint épen Zürichnek tetszik. — Da idebenn, már mégis esik nekünk magunknak kel ene az árafcat megszabni. Vilácparitiísos árakon, hogy senki rá ne fizessen! Et a világpiritásoH ár azonban irárcsak mégis a, saját magnnk pénzmennyisége alapján kell, hogy alakuljon és nem ugy, ahogyan azt Zürich megálmodja, ez talán kétségtelen ! Ks a mennyiségi koronaérték, 60 milliár­dos jegyforgalom mellett jelent: 0 574 béke­koronát, tehát nom 0 21-et, mint Zütich mu­tatjí. Ennek meg'elelőleg mindennek ára, a békeidőinek eca 175 szűröse lenne. A búza tehát, ha 20 aranykoronának vesszük a béke­árat, aminél pedig alacsonyabb volt, most leg­feljebb 8500 magyar korona lehetne. Itthon, minálunk, magunknak. — Ehhez viszonylanék minden más ár is. Kifelé, ha épen Zürichnek ugy tetszik, hojr? 0*21 a korona, akkor exportra lenne : 0 21:0 574 ... 2735-ször ennyi. teMt cca 9550 magyar koroaa. Da akkor az import cikkek ára >s ehhez viszonyítandó. Minthogy azonban a békében is állandó volt az áremelkedés (ma már talán sehol sem tudnak búzát ugy termelni, hogy itt nálunk 20 arany korona lehetne az ára, hanem az valószínűleg 80—100 százalékot is kitett) kell, hogy ezt az időközi áremelkedést az export árhoz hozzászámítsuk. Ha tebát durván 100 százalékra tesszük az áremelkedést a világgaz­daságban, akkor az exportbuza 19100 koro­nán kellane, hogy álljon. Controllképan tegyünk összehasonlítást az importált rongyokkal, nem a ezt a viltgparitást kapjuk-e? Csak megfelelő elszámolást kell al­kalmazni az export-import cikkeknek és akkor számit isunk azt eredményezi, hogy itthon a jegymennyiség alapján számolhatunk és elég is lész a m*r eddig kibocsátott jegy, tehát azt, hagy értékeléseinknél átérhetnénk a bu­zaparitásra is. Az importcikkek és az iparcikkek árait is ekként korrigálván, semmi akadálya sem volna annak, hogy ugyanily arányban álljanak a fizetétek is, Miudahhaz kamoiy akerat kell ós végrehajtfc»tó a dolog. A köztisztviselők buzaíizatéséaél csapáa arra kell figyelemmel lenni, hogy & lafeosság egysegére eső tisztviselői létszám é» javadal­mazás equivalens leg?en a békeideivei. Ha ez keresztülvihető lesz «s gátló körülmények nem . szólnak közbe, akkor » Kansz törekvése is cSlt érhet. Azonban ezek a körülmények mind sullyai birnsk és számbaveendők. A közfizetésak békében sam voltak ró­zsásak. Legalább, annyit kívánni, igazán nem síserénytelecség. Pisszer János Nyíregyháza város iparosainak ünnepe. Kereskedelmi és iparkamaránk üdvözlő távirata az Országos Iparegye­sülethez. Nyíregyháza, október 16 A Nyirridék tu­disitójától. Nyíregyháza város iparos tarsadalraa va­sárnap délelőtt a Kossuth szobor előtt rende­seit bensőséges üanepíéggel kapcsolódott abba az országos iparünnepbe, amely az ®r»zágos Ipar Egyesület fennállásának 80 éves évfordulója alkalmából most rendez a magyar iparosság A jubileumi ünnep. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött. A Kossuth szobor előtt, ahol tölgyfalombbal, címerekkel ékesített szónoki emelvény állott, tekintélyes számmal jelentak meg a várói ipa­rosai és a vélök együtt lelkesedő polgárság pgyéb rétegeinek k^prisalői. — Az Ipartestület Zomborszky Dániel diszalniJIrkel élén zászlója alatt vonult fel é3 nemzetiszínű lobogó alatt, testületileg vaanltak fel az iparos ifjak is Az Ipartestület hatalmas, nemzetiszin szalagoi tölgylevól koszorút hozott a Kossuth szoborra. Dr. Bonca Kálmán polgármester vezetésére magjelent teljes számmal a város tisztikara is. A Városi Dalárda Jakab Jóssef karnagy veze­tésével félkörben helyezkedett el a szobor előtt. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, ame­lyet a Városi Dilárda ado't elő bensőséges ün­nepi hangulatot ébresztőn Az imidság után Dr. Bencs Kálmán po'gármaster lépaU « díszes szószékre ós lendületes szavakban méltatta a nap nemzeti jalentőségét. Nyolcvan év — mon­dott — jelentős idő egy nemzet életében is. Az elmúlt nyolc évtizedre visszatekintve szá­mos fordulópontot látunk. Az első éviizedik a dicső szabadságharcot eredményezik. Majd a setét elnyomás köTstkezik, mig aztán a nemzőt és a koronás király egymásra találva a boldo-' gulás útjára térnek. Soha nem hitt gazda*: vi­rágzás következett ezután, mignem jött a vé szes világháború és annak dicsőséges tényei ellenére a szörnyű összeomlás. E< a nyo'c év­tized a vilfigiö-téneiemben is uj korszakot, uj utakra térést jelent, mely a gőz és az elektro­mosság hatalmát hirdeti. Az ipar soha nem várt mértékben fejlődött naggyá. Ennek a ha­talmas fejlődésnek utja s nagyszerű következ­ményei azt igazolják, hogy egy nemzetnek min­den irányú fejlődése, kulturája, politikai hatal­ma az anyagi megerősödésétől függ. Szilárd anyagi erők feltételei a politikai vezetésnek is. Már nyolc évtizeddel ezalőit tisztán láttak ezt az összefüggést a mi nagyjaink, akik megálla pitották az Országos Ipar Egyletet. Az elvetett mustár mag gyorsan serdült, a magyar ipar te rebélyes fájává erősödött. Nom kisabb férfiak állottak az ügy élére, mint Dsák Ferenc, Eöt­vös József báró. Az Országol Ipar Egyesület fejlődése nem vonatkoztatható el az ország ipa­rának fejlődésétől. Az egyesület virágzása az ország iparának, iparos tirsadalmának jólétét jelentette. Most, amikor ennek az egyesületnek Dyolc évtizedes évfordulóját ünnepeljük, szállja­nak közénk az alapító nagy szellemek, ihlessen, erősítsen meg azoknak határtalan honszeretete, akik sz Országos Ipar Egyletet alapították. Ek­zol a hazaszeretettel szálljon lelkünk ebben a pillanatban a magyarok Istenéhez, a magyar fohász hangján : Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni, örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámdáaában. A polgármester lelkesedéit ébresztő szavai után Zomborszky Dániel, az Ipartestület diszelnöke a testület nemzetiszínű szallagos koszorújával a Kosmth ar.obor talapzatára lép és a következő szavakkal helyezi el a koszorút a szoborra : — Nyiregyh&zs iparosai nevében hálás kegyelettel koszorúzom meg hazánk iparának iletéban nyolcvan évvel ezelőtt megindult kor­srakot alkotott munka emlékére a nemzet nagy fiának, az úttörő Kossuth Lajos szobrát. A tölgykoszoru az ünnep ő közönség élje­ne közbea bou't a nagy Kossuthnak, a Véd­egylet alapítójának szobrára, majd roegujul az éljen, mikor városunk ünnepeinek apoitolszavu köliője, Vietóriaz József dr. lép a szónoki emel­vényre, hogy előadja ez alkalomra irt alkalmi költeményét. A tüszei csendülő strófákat, ame­lyek megujuló lelkesedésre ébresztik a sziveket, sorra lelkes éíjen fogadja. A strófák mindegyike fr«ppáDs poénnal éljanzi a magyar ipart. A köl­teményt lapunk mis helyén közöljtin Az ünnepélyen ezután Vörösmarty Saózata hangzik fel. A Városi Dalárda énekli ezúttal is megkap6ar> tökéletes kidolgozásban. Zomborszky Dániel, az Ipartestület diszelnöke köszönő sza­vakkal zárja be a nyíregyházi iparosok ünnepét. Köszönetet mond az ünaapan résztvevő közön­ségnek s városi tanács élén megielent polgár­mesternők. Majd indítványára az egybegyűlt iparosság egyhangú lelkasedéssal elhatározta, hogy a jubiláló Országos Ipar Ejvletet az ipa­rosok és Nyíregyháza v&ros közönsége navében táviratban üdvözli. A Kereskedelmi és Iparkamara távirata. Az Országos Ipar Egylet 80 éves fennál­lását ünneplő elnökségaez a debreczeni Keres­kedelmi és Iparkamara a következő üdvözlő táviraíot intézte : ,Immár a nyolcadik szük esztendőnek legszűíebbik és legnahezabbik esztendejében, a közgazdasági élet lázas, beteg napjaiban már másodszor derülünk fe<, sejtünk ünnepi, mele­gebb régiókból jövő saavakat Junius havában ünnepe't aa ifjú, de meg­tép ízottságában is erős sudaru Gyáriparosok Országos Szöratséga, s mostan ünnepal az öreg, büszke, sok sikert meglátott ós megélt tölgy : az Országos Iparegyesület. Ha anna* annaleseit írjuk, a jövő követel magának beirandS, tebér lapokat... Ha ennek történetét kivánju* végig pillan­tani, köteteket kell forgatnunk s 8 évtized örömein, fájdalmaid, tervein, valÓBuiásain, igyek­vésein, akarásain kell magunkat keresztül tör­nünk, hogy előttünk álljon dus, gazdag múltjá­val, de öregségében is a szomorú jelen mellett, a titokzatos s hinni merészeljük szabb jövővel : az Országos Iparegyesület. Benne két évszázad találkozik a maga áramlataival, gazdasági irányzataival, melyek a nemzetek életében uj barázdákat szántottak közgazdasági, kulturális és társadalmi téren egyaránt. Ifjú korában látta ez az Egyesület az újjá­születni készülő, kavargó, forrongó Magyaror­szágot s a szabadságharc zászlójának lehanyat­lása után, a kiegyezés után bekövetkezett álta­lános föllendülést, a liberális gazdasági iiány jegyében. 0;t volt a magyar ipar megszületése­kor s a kicuny palánta főié a Védőegyíeti mox­galom pajzsát emelte. S amikor a kiegyezés éveiben elkövetkezett a nagy gazdasági fellen­dülés s a nomzet elindult az indusímlizáiódás utján, ez Iparegyesület ott volt mindenütt, ahol a magyar ipar Ügyének szenteltek szavakat.

Next

/
Thumbnails
Contents