Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-17 / 236. szám

2 IJmimnte, 1922. október 17. Búzavalutás fizetések. A Kansz Szabolcsvármsgyei Tőrvényhatósági Választmányának legutóbbi ülésén merült fel az a kívánság, hogy a köztisztviselők fiaetéseit, buzavaluta alapon index-rendazer szerint adják a közületek. Ezt megelőzőleg, egyik társulat közgyűlése, a tisztviselői fizetéseknek épen a Kanss által hangoztatott módon való kiegyenlítéséi határozta el, amely határozat ellen, Nyíregyháza városa felebbezést nyújtott be. A buzavalutáju fizetések kísértete állandóan a közelünkben van, csak azt nem tudják még igen számosan, hogy vájjon jó »zellem-e hát ez, avagy rossz? Meghozza-e az áldást, vügy métf ami jő van, azt is elpusutitjt-e vájjon ? Híssen ott van Ausztria, a maga indexrendszerével, pőrére vetkőztetve, kilökve az utci sarába! Sokan gondolkodnak ezen és nem látnak tisztán. Hiszen hova tovább, mindig na gyobb a zűrzavar. Aranyparitás, világparitá?, qaantittíparitás, index szédítő flrak, drágaság, dehogy drágaság. csak keresethiör.y stb. kóvályognak a le vegőben és szédítik el a győztes és legyőzött államokat, hogy valahogyan senki ezen a föld golyóbison világosan ne láthasson, vagy ha talán még látna is, hogy biztos ne legyen benne, hogy valóban lát is Ilyen körülmények között nem csoda, hogy ahány társadalmi vagy gazdasági alakulat annyifélefcépan látja a javitas módiját. Rettenetes pénzszűkéről panaszkodnak azok, akik vederrel öntik a pénzt, olyan bővében vannak. Minek tr. a rengeteg papirtömeg, amikor a békében kétszázad része is bőven elegendő vo)t a forgalom lebonyolításához. — Ilyen s hasonló gondolatok, hasítják, szelik a levegőt é« az a furcsa, h»?y mindenkinek igaza van biio jyos mértékig Aranyparitás? Attól függ, hogy Zürich szériát szfcmo'od-e ? De még ez esetbea séta lesz ez világparitás, msrt hiszen a békeidők aranyárfolyamán jóval felül vannak a mai árak a külfö'dön. A mennyiségi paritás lenne energikui pénzügyi politikánk, belföldi árrnegállapitó eszköze, amely kifelé ugy saátnolca., amint épen Zürichnek tetszik. — Da idebenn, már mégis esik nekünk magunknak kel ene az árafcat megszabni. Vilácparitiísos árakon, hogy senki rá ne fizessen! Et a világpiritásoH ár azonban irárcsak mégis a, saját magnnk pénzmennyisége alapján kell, hogy alakuljon és nem ugy, ahogyan azt Zürich megálmodja, ez talán kétségtelen ! Ks a mennyiségi koronaérték, 60 milliárdos jegyforgalom mellett jelent: 0 574 békekoronát, tehát nom 0 21-et, mint Zütich mutatjí. Ennek meg'elelőleg mindennek ára, a békeidőinek eca 175 szűröse lenne. A búza tehát, ha 20 aranykoronának vesszük a békeárat, aminél pedig alacsonyabb volt, most legfeljebb 8500 magyar korona lehetne. Itthon, minálunk, magunknak. — Ehhez viszonylanék minden más ár is. Kifelé, ha épen Zürichnek ugy tetszik, hojr? 0*21 a korona, akkor exportra lenne : 0 21:0 574 ... 2735-ször ennyi. teMt cca 9550 magyar koroaa. Da akkor az import cikkek ára >s ehhez viszonyítandó. Minthogy azonban a békében is állandó volt az áremelkedés (ma már talán sehol sem tudnak búzát ugy termelni, hogy itt nálunk 20 arany korona lehetne az ára, hanem az valószínűleg 80—100 százalékot is kitett) kell, hogy ezt az időközi áremelkedést az export árhoz hozzászámítsuk. Ha tebát durván 100 százalékra tesszük az áremelkedést a világgazdaságban, akkor az exportbuza 19100 koronán kellane, hogy álljon. Controllképan tegyünk összehasonlítást az importált rongyokkal, nem a ezt a viltgparitást kapjuk-e? Csak megfelelő elszámolást kell alkalmazni az export-import cikkeknek és akkor számit isunk azt eredményezi, hogy itthon a jegymennyiség alapján számolhatunk és elég is lész a m*r eddig kibocsátott jegy, tehát azt, hagy értékeléseinknél átérhetnénk a buzaparitásra is. Az importcikkek és az iparcikkek árait is ekként korrigálván, semmi akadálya sem volna annak, hogy ugyanily arányban álljanak a fizetétek is, Miudahhaz kamoiy akerat kell ós végrehajtfc»tó a dolog. A köztisztviselők buzaíizatéséaél csapáa arra kell figyelemmel lenni, hogy & lafeosság egysegére eső tisztviselői létszám é» javadalmazás equivalens leg?en a békeideivei. Ha ez keresztülvihető lesz «s gátló körülmények nem . szólnak közbe, akkor » Kansz törekvése is cSlt érhet. Azonban ezek a körülmények mind sullyai birnsk és számbaveendők. A közfizetésak békében sam voltak rózsásak. Legalább, annyit kívánni, igazán nem síserénytelecség. Pisszer János Nyíregyháza város iparosainak ünnepe. Kereskedelmi és iparkamaránk üdvözlő távirata az Országos Iparegyesülethez. Nyíregyháza, október 16 A Nyirridék tudisitójától. Nyíregyháza város iparos tarsadalraa vasárnap délelőtt a Kossuth szobor előtt rendeseit bensőséges üanepíéggel kapcsolódott abba az országos iparünnepbe, amely az ®r»zágos Ipar Egyesület fennállásának 80 éves évfordulója alkalmából most rendez a magyar iparosság A jubileumi ünnep. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött. A Kossuth szobor előtt, ahol tölgyfalombbal, címerekkel ékesített szónoki emelvény állott, tekintélyes számmal jelentak meg a várói iparosai és a vélök együtt lelkesedő polgárság pgyéb rétegeinek k^prisalői. — Az Ipartestület Zomborszky Dániel diszalniJIrkel élén zászlója alatt vonult fel é3 nemzetiszínű lobogó alatt, testületileg vaanltak fel az iparos ifjak is Az Ipartestület hatalmas, nemzetiszin szalagoi tölgylevól koszorút hozott a Kossuth szoborra. Dr. Bonca Kálmán polgármester vezetésére magjelent teljes számmal a város tisztikara is. A Városi Dalárda Jakab Jóssef karnagy vezetésével félkörben helyezkedett el a szobor előtt. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, amelyet a Városi Dilárda ado't elő bensőséges ünnepi hangulatot ébresztőn Az imidság után Dr. Bencs Kálmán po'gármaster lépaU « díszes szószékre ós lendületes szavakban méltatta a nap nemzeti jalentőségét. Nyolcvan év — mondott — jelentős idő egy nemzet életében is. Az elmúlt nyolc évtizedre visszatekintve számos fordulópontot látunk. Az első éviizedik a dicső szabadságharcot eredményezik. Majd a setét elnyomás köTstkezik, mig aztán a nemzőt és a koronás király egymásra találva a boldo-' gulás útjára térnek. Soha nem hitt gazda*: virágzás következett ezután, mignem jött a vé szes világháború és annak dicsőséges tényei ellenére a szörnyű összeomlás. E< a nyo'c évtized a vilfigiö-téneiemben is uj korszakot, uj utakra térést jelent, mely a gőz és az elektromosság hatalmát hirdeti. Az ipar soha nem várt mértékben fejlődött naggyá. Ennek a hatalmas fejlődésnek utja s nagyszerű következményei azt igazolják, hogy egy nemzetnek minden irányú fejlődése, kulturája, politikai hatalma az anyagi megerősödésétől függ. Szilárd anyagi erők feltételei a politikai vezetésnek is. Már nyolc évtizeddel ezalőit tisztán láttak ezt az összefüggést a mi nagyjaink, akik megálla pitották az Országos Ipar Egyletet. Az elvetett mustár mag gyorsan serdült, a magyar ipar te rebélyes fájává erősödött. Nom kisabb férfiak állottak az ügy élére, mint Dsák Ferenc, Eötvös József báró. Az Országol Ipar Egyesület fejlődése nem vonatkoztatható el az ország iparának fejlődésétől. Az egyesület virágzása az ország iparának, iparos tirsadalmának jólétét jelentette. Most, amikor ennek az egyesületnek Dyolc évtizedes évfordulóját ünnepeljük, szálljanak közénk az alapító nagy szellemek, ihlessen, erősítsen meg azoknak határtalan honszeretete, akik sz Országos Ipar Egyletet alapították. Ekzol a hazaszeretettel szálljon lelkünk ebben a pillanatban a magyarok Istenéhez, a magyar fohász hangján : Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni, örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámdáaában. A polgármester lelkesedéit ébresztő szavai után Zomborszky Dániel, az Ipartestület diszelnöke a testület nemzetiszínű szallagos koszorújával a Kosmth ar.obor talapzatára lép és a következő szavakkal helyezi el a koszorút a szoborra : — Nyiregyh&zs iparosai nevében hálás kegyelettel koszorúzom meg hazánk iparának iletéban nyolcvan évvel ezelőtt megindult korsrakot alkotott munka emlékére a nemzet nagy fiának, az úttörő Kossuth Lajos szobrát. A tölgykoszoru az ünnep ő közönség éljene közbea bou't a nagy Kossuthnak, a Védegylet alapítójának szobrára, majd roegujul az éljen, mikor városunk ünnepeinek apoitolszavu köliője, Vietóriaz József dr. lép a szónoki emelvényre, hogy előadja ez alkalomra irt alkalmi költeményét. A tüszei csendülő strófákat, amelyek megujuló lelkesedésre ébresztik a sziveket, sorra lelkes éíjen fogadja. A strófák mindegyike fr«ppáDs poénnal éljanzi a magyar ipart. A költeményt lapunk mis helyén közöljtin Az ünnepélyen ezután Vörösmarty Saózata hangzik fel. A Városi Dalárda énekli ezúttal is megkap6ar> tökéletes kidolgozásban. Zomborszky Dániel, az Ipartestület diszelnöke köszönő szavakkal zárja be a nyíregyházi iparosok ünnepét. Köszönetet mond az ünaapan résztvevő közönségnek s városi tanács élén megielent polgármesternők. Majd indítványára az egybegyűlt iparosság egyhangú lelkasedéssal elhatározta, hogy a jubiláló Országos Ipar Ejvletet az iparosok és Nyíregyháza v&ros közönsége navében táviratban üdvözli. A Kereskedelmi és Iparkamara távirata. Az Országos Ipar Egylet 80 éves fennállását ünneplő elnökségaez a debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara a következő üdvözlő táviraíot intézte : ,Immár a nyolcadik szük esztendőnek legszűíebbik és legnahezabbik esztendejében, a közgazdasági élet lázas, beteg napjaiban már másodszor derülünk fe<, sejtünk ünnepi, melegebb régiókból jövő saavakat Junius havában ünnepe't aa ifjú, de megtép ízottságában is erős sudaru Gyáriparosok Országos Szöratséga, s mostan ünnepal az öreg, büszke, sok sikert meglátott ós megélt tölgy : az Országos Iparegyesület. Ha anna* annaleseit írjuk, a jövő követel magának beirandS, tebér lapokat... Ha ennek történetét kivánju* végig pillantani, köteteket kell forgatnunk s 8 évtized örömein, fájdalmaid, tervein, valÓBuiásain, igyekvésein, akarásain kell magunkat keresztül törnünk, hogy előttünk álljon dus, gazdag múltjával, de öregségében is a szomorú jelen mellett, a titokzatos s hinni merészeljük szabb jövővel : az Országos Iparegyesület. Benne két évszázad találkozik a maga áramlataival, gazdasági irányzataival, melyek a nemzetek életében uj barázdákat szántottak közgazdasági, kulturális és társadalmi téren egyaránt. Ifjú korában látta ez az Egyesület az újjászületni készülő, kavargó, forrongó Magyarországot s a szabadságharc zászlójának lehanyatlása után, a kiegyezés után bekövetkezett általános föllendülést, a liberális gazdasági iiány jegyében. 0;t volt a magyar ipar megszületésekor s a kicuny palánta főié a Védőegyíeti moxgalom pajzsát emelte. S amikor a kiegyezés éveiben elkövetkezett a nagy gazdasági fellendülés s a nomzet elindult az indusímlizáiódás utján, ez Iparegyesület ott volt mindenütt, ahol a magyar ipar Ügyének szenteltek szavakat.