Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-24 / 242. szám

Nyíregyháza, 1922. október U ' Kedd XLin, évfolyam. * 242 szám. Elfitte«t4»l árcfc Kaiybíw é» vlrf*k«n: re EOO K. Egy höra wMbn ára IO koron*. ICO K. A)«|rit«tta JÓBA ELEK Pal»í9* Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Rakovszky Iván belügyminiszter beszéde a veszprémi egységes párti alakuló gyűlésen. Budapest, október 23. Saját tudósi­tónktól. Vasárnap délelőtt volt a keresztény, kisgazda, földmives és polgári párt ala­kuló naggyülése Veszprémben, mely gyű­lésen a miniszterelnök képviseletében Ra­kovszky Iván belügyminiszter vett részt. Kivüle jelen volt még Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter, Eckhardt Ti­bor, Gömbös Gyula s, számos egységes­párti nemzetgyűlési képviselő is. A vendégeket dr. Magyar Károly fő­ispán és Komjáthy Vezprém város pol­gármestere üdvözölték a pályaudvaron. A főispán lakásán reggeli volt, utána a bel­ügyminiszter és Nagyatádi Szabó látoga­tást lettek a veszprémi megyéspüspöknél. A látogatás végeztével a miniszterek a gyűlésre mentek, ahol Rakovszky Iván belügyminiszter nagyszabású beszédet mondott, melynek főbb gondolatai a kö­vetkezők voltak: A társadalom fejlődésében az ős álla­potoktól napjainkig, mikor a társadalmi élet gépezete nagy komplikált műnek tet­szik, három nagy fázist különböztetünk meg. Megáll api thatjuk ebben a fejlődési processzusban, hogy nagy és erős jövővel biró, gazdaságilag fejlett államok csak ak­kor alakulhattak, ha az egyesek az össze­sek érdekeit szolgálni tudták. Ujabban azt a megállapítást halljuk, egyes társadalmi osztályoktól, hogy a hazafiság elvont fogalom s az élet felette áü az idealizmusnak, mi azonban azt valt­juk, hogy még a legmateriálisabb alapon állva is a közös eszmények védelmére va­gyunk hivatva. A politikai életben három világfelfo­gás akar érvényre jutni. Az egyik az egyé ni' érdek, a másik az osztályérdek s a harmadik az egység érdeke alapján igyek­szik szolgálatot tenni az emberiség jövőjé nek. A szociáldemokrácia tanítása azt bi­zonyítgatja, hogy a gazdasági élet annyi­ra lenyűgözi a társadalom erejét, hogy minden szervezetnek a maga körében keli a többivel szemben is kifejteni képessé­geit. Ezért kell a szoiáldemokratáknak egy mással szemben állani foglalkozási ágak szerint. Óriási mértékben tévednek azok, akik ezt hirdetik. Ha mindenben szemben fognak állani egymással az emberek, ak­kor csak a középkor nyomorúsága és nem az uj idők fejlődése fog reánk köszönteni. A polgári radikális párt még annál is tovább megy s mindent, még a szabadság szent és nagy érdekeit is az egyéni érdek alá akarja rendelni s inkább akarja azt, hogy az ember érdeke ha kell, még a köz rovására is érvényre jusson. Mi is tiszteljük az egyéni érdeket. A mi zászlónkra is reá van irva az egyéni ér­vényesülés biztosítása, azonban mi azt is valljuk, hogy az egyén érdekei csak biz­tositandók, ha azok a köz érdekeit szol­gálják egyúttal, akár a kultura, akár a politika terén! Foglal kőzik ezután a drágaság kérdé­sével. Kifejti, hogy a drágaság nemcsak Magyarország erejét emészti, de általános európai betegség. A reparációs bizottság most foglalkozik a magyar jóvátétel kérdé sével, pedig igazság szerint még a mi ré­szünkre kellene jóvátételt fizetni az an­tantnak. Széjjel váflanak utaink még a területi kérdésben is. Egyes osztályok az interna­cionalizmus csalóka képe után futnak, egy másik rész pedig kalandor politika révén akarja elérni a nemzet régi erejét és nagyságát, mi azonban ugy érezzük, hogy igazságunkba vetett rendíthetetlen hitünk fogja megerősíteni karjainkat a küzdelemre. Tűrnünk és dolgoznunk kell azért, hogy boldog jövőnk lehessen. A kormány minden erejével azon igyekszik, hogy ezt a boldog jövőt a jövendő generá­ció részére megszerezze és biztosítsa. A belügyminiszter bestédét fcugó taps követte . t Utána Nagyatádi Szabó beszélt a há­ború után egész Európaszerte megindult gazdasági harcról, összetartásra hivta fei haligatóságát. Gömbös Gyula a fajvédelemről szó­lott, fejtegetve azt, hogy a fajvédelem nem akar mást, mint a magyar embert a de­mokratikus utakon politikai és gazdasági egyenlőséghez vezetni, hogy a magyar pa­raszt ne csak túrja a földet, de részt ve­gyen az ország ipari és kereskedelmi éle­tének irányításában is. Utolsó szónok Schandl Károly volt, aki a világnézetek harcáról beszélt. t A nagy gyűlés után bankett volt, me­lyen az első pohárköszöntőt Magyar Ká­roly főispán mondotta a Kormányzóra. Tárgyalás alá kerül IV. Károly király végrendelete 4 Madeirán in végrendeletben az elhunyt király hibáztatja Wmdischgrátz herceget R* koysz t y l^yftrtt. Budapest, okt. 23. Saját tudósítónktól. . Bécsből jelentik: Az első kerületi biró- | ságon a legközelebb tárgyalásra kerül IV. Károly hagyatéki ügye. A tárgyalás alapja ' az 1917. évi végrendelet mely Bádenben kelt és amelyet IV. Károly, mint császár és király és hadsereg fóparancsnok irt alá. Ebben a végrendeletben Ottó kir. herceg ki van zárva a "hagyaték tárgyát képező vagyonból, mert akkor még bizonyos volt, hogy őrá, mint leendő uralkodóra száll a korona és evvel a mérhetetlen családi vagyon. A végrendelet gyámul Zita királyasszonyt nevezi meg, mig B rég­Sz*rkrir4ti<« ér kiadeHvaUI: SZÉCHENYI-UT ». S2AM. Tolsfon szám 136. PostachMu* Kéziratokat n»in adunk vissz*. rendelet végrehajtójául Miksa főherceget 'je­löli ki. A király magánvagyona 11 millió ko­rona betétekben és biztosítási kötvényekben. Később a király módosította ezt a vég­rendeletet és Madeira szigetén irt végren­deletben politikai hitvallást is tett. Bevallja, hogy a Szent István koronájának visszaszer­zése után legfőbb törekvése a Habsburg mo­narchia visszaállítása lett volna. Ottónak 1<ö­telességévé teszi a végrendelet, hogy egész .életét a Duna melletti régi Habsburg mo­narchia feltámasztásának fogja szentelni. Eb­ben a végrendeletben a király meggyónja hi­báit is. Bevallja, hogy az összeomlás idején nem lépett fel megfelelő eréllyel, majd ké­sőbb hallgatott a megtévesztő tanácsokra és kedvezőtlen időben való visszatérésével azok áldozata lett. "A magyar politikusok közül megrója Windischgraetz herceget, Rakovszky Istvánt, Beniczky ödönt, de elismeréssel szól Andrássy, Grátz és Apponyi gróf szolgála­tairól. A bécsi hagyatéki tárgyaláson politikai okból nem fogják felolvasni a Madeirán kelt végrendeletet, hanem a bádeni végrende. Jet álapján döntenek. Most derül 1 ki az is, hogy az elhunyt ki­rály Funchalban naplót vezetett és pontos feljegyzéseket készített Magyarországra tett két utjának eseményeiről is. Egy izben, mi­kor angol ujságokbol azt olvasta, hogy Auszt­ria 6iralmas helyzetben van, ezt jegyezte napjólába : Szegény bécsiek ! Miért nem hall­gatok Endödy grófra. Ha Ottóval végigko­csiztunk volna a Ringstrassén, ujjongva fo­gadott volna a nép. Tiz nappal halála előtt ezt jegyezte be : Vájjon, eljutok-e még] Bécsbe? _ I Vád alá helyezik a görög összeomlás bűnöseit. Budapest, október 23. Saját tudósí­tónktól . Athénbői jelenti a Havas-ügynökség: A 'kisázsiai hadieseményekért fe'el ősségre vonó bizottság alakult, mely mindenek előt Steratigot tábornok, a hadsereg volt vezérkeri főnőkének letartóztatását köve­teli, mert elsősorban ő a felelős az össze­omlásért . \ Bécs szesztilalmat követel. Budapest, okt. 23. Saját tudósítónktól. Bécsből jelentik : Az itteni lapok az or­szág szanálása céljából követelik Ausztria területére a szesztilalom kimondását, mert újból feltűnően elszaporodott az ittas álla­potban elkövetelt bűncselekmények száma. Tőzsde. Budapest, okt. 23. Saját tudósítónktól. Zü/ichi nyitás :: Budapest 21 és három­negyed, Berlin 12 és egynegyed, Newyofl< 547 és fél, Milánó 2275, Prága 1795, Zágráb 240, Varsó 4 és fél, Bécs 0.0072. Osztrák bélyegzett 0.0078, Szófia 345. í Terménytőzsde: A terménytőzsdén hét­főn nincs forgalom. Buza 11500 K, budapesti paritásban 11600 K körül mozog. Ára 10 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents