Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-21 / 240. szám

Syiregyháza, 1922. október 21. * Szombat XLIII, árfolyam. * 240. szám. Elöflzrtéal árak h*lyb»n és vMékwi: Jfefyaéévr* 600 K. E|y héra ISO K. Egyaa asám ára 10 korona. Atofltotta JÓBA ELEK FotoMa aaarkoaztA Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Sz«rk**i*4téff ér kiatfátlvatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Talafen szám 138. Postachaquo BNH, Kéziratokat n«m adunk VIMM. kások és tisztviselők aggodalommal néznek a közelgő tél nyomorúsága elé. Ezt akarja az ellenzék enyhíteni azáltal, hogy erélyes intézkedések keresztül vitelét sürgeti a kormánynál. Ezen indokolás alapján terjeszti elő indítványát. (Az interpelláció előterjesztése lapzártakor tart). Bonar Law lesz az uj angol miniszterelnök. Budapest, október 20. Saját tudósítónktól. Beavatott helyről arról értesültünk hogy Lloyd George utóda Bonar Law lesz, aki kormányalakítás céljából felkereste a királyt. Az angol kormányválsággal kapcspla tosan Andrássy Gyula gróf egy újságíró előtt azt a nyilatkozatot tette, hogy bár M mostani angol politikai viszonyokkal nincs teljesen tisztában, mégis ugy hiszi, hogy liberális embernek kell Anglia kormánya élére kerülni. Bár Magyarországot közvetlenül nem érinti a kormányváltozás, mégis abban az esetben, ha Anglia az európai politikai élet irányításában is részt fog venni, remélhetjük mi is a kedvező változásokat. A liberális államférfiak nem egy alkalommal meggyőző erővel mutattak rá annak igazságtalanságára, mely bennünket ért a békeszerződéssel. Trubeckoj Anna hercegnőt halálra ítélték. Budapest, okt. 20. Saját tudósítónktól. Berinlból jelentik : Trubeckoj Anna hercegnőt, a kiváló kievi egyetemi tanár leányát a moszkvai forradalmi törvényszék halálra ítélte, mert állítólag a japánok részére kémtkedett s fontos katonai iratokat juttatott a japánok kezére. Tőzsde. Budapest, okt. 20. Saját tudósítónktól. Zürichi nyitás: Budapest 0.22 és fél, Berlin 0.17, Newyork 546 és fél, Prága 1790, Bécs 0.0072, osztrák bélyegzett 0.0078, Varsó 5 és fél, Zágráb 240. Valuták és devizák: Napoleon 9300, London 11200-500, Szófia 1475-575, Newyork 2500—75, Páris 190—95, Berlin 80— 95, Itália 105—10, Bécs 340—50, Bukarest 1450—510, Prága 81—85, Zágráb 465—800, dinár 4000—100, Varsó 26—28, Brüsszel 170 —811, Koppenhága 510—15, Krisztiánia 430 —40, Stockholm 663—78, Zágráb 1000—40. Terménypia

c: Buza 11300, rozs 7300, takarmányárpa 7000, zab 6300, csöves tengeri 4200, bab 8000. Irányzat gyenge. Sertéspiac: Felhajtottak 1266 sertést és 25 süldőt. Visszamaradt 188 sertés és 5 süldő. Árak: I. rendű öreg zsirsertés 430— 90, fiatal nehéz 540—50, közép 340—520. süldő 460. Elve vidékre elszállítottak 19 darabot. Zárt vásárra felhajtottak 235 darab sertést, eladatlan maradt 97 darab. — Árak ugyanazok, mint a nyílt vásáron. A nemzetgyűlés mai ülése. Szilágyi Lajos beszéde a, gyulafehérvári koronázásról. — Farkas István a drágaság letörése ügyében interpellál. Budapest, október 20. Saját tudósilónktól. j ' Délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Szcitovszky Béla elnök. Bejelentette, hogy e hó 16-án 30 képviselő a nemzetgyűlés összehívását kér te s miután a kérelem a törvényes kellékeknek megfelelt, megtette az intézkedéseket a Ház összehívására. Bemutatja a Külügyi Társaságnak folyó hó 22-én a Vigadó nagytermében tartandó ülésére szóló meghívót. Utána felkéri Héj] Imre jegyzőt, hogy olvassa fel azon kérelmet, melyet hozzá a Ház összehívása tárgyában benyújtottak. Ezután bemutatja a miniszterelnök iratát, melyben bejelenti a Háznak, hogy a kormányzó Térffy Bélát saját kérelmére felmentette állásából s helyére Bud Jánost nevezte ki. . A Ház összehívását kérő iv felolvasása után elnök felhívja Farkas Istvánt, hogy amennyiben napirendi javaslatot tenne, ugy négy képviselőnek van joga hozzászólani a javaslathoz s amennyiben nem tenne, ugy az elnök fog napirendi javaslatot tenni. Rassay hozzászólása után az elnöki indítványt elfogadja a Ház. Elnök: Mielőtt megadnám a szót, hogy Farkas István interpellációját elmondja, jelentem, hogy Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő kért és kapott engedélyt sürgős interpelláció megtételére. Szilágyi Lajos a következőket mondotta felszólalásában. — A békeszerződés becikkelyezése jóformán nem mult el nap, hogy azon véleményünknek kifejezést ne adtunk volna hogy tiltakozunk a szerződésnek reánk erőszakolt teljesítése ellen. Ugy érzem, hogy amellett az esemény mellett sem mehetünk el szó nélkül, mely a közelmúlt napokban a tőlünk elszakított keleti végeken játszódott le. Az az erkölcsi hadisarc, melyet kiróttak reánk az anyagi vesz teségeken kívül, ugy látszik ezzel a cselekedettel tetőződött be. Innen, erről a helyről kelL elitélnünk s ostoba cselekedetnek minősítenünk azt a koronázást, mely évezredes jogot, törvényt taposott meg s mely nem egyéb rosszul sikerült népámitásnál. Azon a helyen játszották végig a koronázás komédiáját, ahol Hunyadi Já nos, Mátyás Király, Ocskay, Bethlen, Martinuzzi, Izabella királyné s annyi más nagyjaink szelleme leng körül minden tájat Erdély nevében akarták a király fejére tenni a koronát, de Erdély népe nem vett azon részt s nemcsak a magyarok németek és szászok, de még az erdélyi románok sem. Nem lehetett mást látni a koronázáson, csak a kirendelt katonaság szuronyerdejét s a meghívott külföldi vendégek csekély számát Még a meghívott külföldi előkelőségek előtt is visszataszító volt az a tény, mellyel a koronázást végbevitték. Napokkal előbb katonasággal megszállották a környéket, a magyar lakosságot messze elűzték a koronázás színhelyétől s azok, akik szólhattak a koronázás napján, az erdélyi románok, nem üdvözlő szavakat mondottak, hanem sérelmeiket sorolták elő . Nekünk tiltakozásunkat kell bejelentenünk innen ma a világ elé a koronázás ténye ellen, hogy tudják meg és hallják meg azok a külföldi előkelőségek is, akik most hazánkba tartózkodnak, hogy mi az ötös tanács által alkotott papirrongyot soha sem ismerhetjük el békeszerződésnek s nem ismerhetjük el idegennek azt a területet, melyet a szerződés által elszakítottak tőlünk. Megelégedéssel kell azonban tudomásul vennünk mégis a koronázás megtörténtének azt az oldalát, mely azt tüntette fel, hogy Erdély magyar, német, székely lakossága távol tartotta magát a koronázástól s a megjelent románok pedig csak panaszszavukat hallatták. El kell mondania ezen a helyen, hogy a kisebbségi jogokat mennyire nem veszi figyelembe a román impérium. Az iskolákat, közhivatalokat, bankokat, kereskedelmi és gazdasági intézményeket eloláhositják. A birtokreformnál a legnagyobb igazságtalanságot követik el, amikor a királyságbeli birtokok megváltási árát a föld ár 40 százalékában állapítják ;neg, addig az erdlélyi földbirtokokat az 1913. évbeli földárakon váltják meg. Erélyes rendszabályokat követel a kormánytól, hogy lépjen közbe azon atrocitások megakadályozása érdekében, melyet az oláh hódítók Erdély kisebbségén el követtek. Idézi a homlokcsontrepesztési, kulcs csonttörési, ujjcsontörési eseteket s amikor a magyar vádlottakat mezítelenre vetkőztetve tűzzel sütögettek. (Gyalázat, gvalázat... hördül fel a Ház minden ol dala.) Felháborító az a nemtörődömség, mellyel a mi szerencsétlen véreink ügyeit kezelik. Azért teszi szóvá ezt az eseményt hogy hallják meg azok az urak is véreink jajjkiálltását, akik becsületüket adták ahhoz, hogy a szerződésben véreinket biztosító határozatokat be is tartják. Szilágyi beszéde után Farkas István terjeszti elő indítványát. Bejelenti, hogy a drágaság mérhetetlenül fokozódó nagysága tette szükségessé a nemzetgyűlés egybehivását. A drágaság enyhítése érdekkében a Ház legutolsó iUésszakán tett is valamit a kormány azonban azzal az ellenzék nem elégedhetett meg. Ugy találja pártja, hogy a drágaságnak a gabona árának szokatlan mértékben s indokolatlan módon való emelkedése az oka A bérfizetésre utalt és készfizetésü munÁra 10 korona