Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-21 / 240. szám

iiM^rtw:-* 1922. október 21 A magyar jóvátételbe betudják az elcsatolt területek j A gabonafutrinka lárvája államértékeit. Fontos jóvátételi tárgyalások Párisban. — Öt éves fizetési haladékot kér a, magyar kormány. — A kisentente követeléseinek nagyrésxét nem akcep­tálta a jóvátételi Bizottság. Budapest, október 20 Saját tudósítónktól. A német jóvátétel válságával az egész gazdasági világ szeme a most folyó uj párisi konferencián függ, ahol a magyarországi fize­tési képességeket teszik mérlegre és állapítják meg hozzá a jóvátételi kötelezettséget. Korányi Frigyes báró, volt pénzügy minisztert delegálta a bizottság állandó informálásara kormányuok, akivel Walkó kereskedelmi miniszter folytatott le tegnap végződött párisi tartózkodása alatt nagyfontosságú megbeszélést. A jóvátétel kérdésének előtérbe jutása kapcsán — amint az előrelátható jó volt — tisztán spekulatív célú vészhi reszt élések kerül­tek forgalomba. Beszéltek már óriási jóvátételi megterhelésekről, gazdasági csődről, dévaivá eiókról, betétzárolás;ól, amikkel szemben? a pénzügyminiszter nyíltan megállapította, hogy alaptalan koholmányok. Megkérdeztük ebből az alkalomból a jóvá­tételhez legközelebb álló köröket, ahonnan a következő hiteles információt kaptuk: — A magyar jóvátétel ügye tulajdonkép •ég nem is került a párisi konferencia péümma elé. A most folyó tárgyalásoknak csupán elő­készítő jelentőséi ük van. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy a magyar jóvátétel kér­dését egészen más elbírálás alá veszik, mint •z összes legyőzöttek eddig tárgyalt ügyét. Meg­becsülhetetlen előnyt ígér — gyászos nacioná­lis veszteségeink rekompenzációjául — axzal a jóvátételi Bizottság, hogy az előcsatolt terüle­tek államértékeit (bányák, vasutak, közmüvek) betudja a kivetendő jóvátételi teljesítésbe, igy a csehek, jugoszlávok, de főként a románok a románok által „elzsákmányolt" vasúti szerel vényeket és anyagot is, amikről pontos kalit u lációs kimutatást & bizottság elé a magyar kérmány. — Ugyancsak jelentős engedményre szá­mithatunk az állat és termónyjóvá tétel körű'. Az bizonyos, hogy az eddig megállapított 28 ezer élőállat fizetés legalább kétharmadára redukálódik, amely tételből eddig teljesítettünk már egy sürgősei, határidőre köreteit hánya­dot. á kisentente együttes követelése pedig aligha talál elfogadásra a bizottságnál, ahol az a felfogás uralkoiik, hogy a Magyarországot környező államok minden veszteségeikben jóvá­tétettek a hozzájuk csatéit területek politikai és gazdasági értékeivel. — A magyar kormány hossza indokolása jegyzéket készített arról, hogy az ország gaz­dasági erej<5 ugy bírja csupán az eg?éb jóvá­tételt, ha öt esztendős fizetési haladákot ka­punk a teljesítéshez. A jegyzéket már a legkö­zelebbi napokban külön futár viszi Pátisba Korányi biüróhoz, akit értesítettek a jegyzék eéljáról és aki megkezdte ennek értelmében előkészítő tárgyalásait. A hangulat kormány­körökben erősen bizakodó. H szik, hogy az irántunk már sokfélekép megnyilvánult őszinte rokonszenv lesz úrrá a Jóvátételi Bizottság döntő konferenciája felett is­Angol tőkecsoport próbafúrásokat végez Magyarországon. Budapest, október 20. Saját tudósítónktól A trianoni szerződés tudvalevően m?g fosztotta Magyarországot hatalmas jóréazben még kiaknázatlan természeti erőitől Az ország elvesztette szén-, só, arany-, vasbányáit, az erdélyi földgáz telepet, és a Felvidék folyóiban rejló óriási vizi energiát. A felbecsülhetetlen veszteségnek legalább részben való pótlása ér­dekében, minthogy az elvesztett anyag és energia termelés nélkül az ország fenn nem maradhat, országszerte megindultak a munká­latok a főidben rejlő kincsek, energia források felkutatására és felhasználására. A kutatáshoz szükséges hatalmas tőke természetesen nem áll rendelkezésünkre, s igy külföldi tőkecso­portok bevonásával folyik az akció. Kérdést intéztünk Pálffy dr. m. kir. fő­geologushoz, aki a kővetkezőket mondotta munkatársunknak: — Természeti kincsekben a Felvidék és Erdély elszakitásával úgyszólván pótolhatatlan veszteség ért bennünket. Az elvesztettek pót­lására a megmaradt csonka-országban végez tünk kutatásokat, nem egészen eredménytele­nül. Borsodmegyében nagy szénterületekre buk­kantunk kutatásaink folyamán. A talált szén minőségben ugyan nem éri el a petrozsényi szenet, mennyiségileg azonban felülmúlja iz ottani sséneret, Huszonnyolc kisebb szénbányát fedeztünk fel itt, melyek nagymennyiségű barna szenet szolgáltatnak. Különösen gyáriparunkra nagy fontosságú ez, mert azokat látják el a borsodi bányák termelésével. — Az aranykutatások nem matattak fel nagyobb eredményeket. Csupán egy helyen Mátrabányán találtunk egy kisebb bányát. En­nek kiaknázását is megkezdték már, de az ed­dis lefolytatott munkálatok a kőrétegekben lévő vékony ereken kívül nem jártak más eredmény nyel. A kitermelés itt alig lehet számottévő. A földgázkutatások sokkal nagyobb ered­ménnyel jártak. A nemrég felfedezett fő bajai földgázon kívül Somogymegyében is bukkan­tunk földgázokra, melyeknek kihasználására egy angol tőkecsoport alakult. A tőkecsoport a Somogymessyében végeztetett kutatásai folya­mán 1200 méteres mélységig fúratott lo, ds ebben a mélységekben h csak csekély many­nyiségü földgázt sikerült észlelniük Kedvezőbb a helyzet B»ja környéken, ahol a földgáz, bü lönösen a Duna mellett, minden fúrás nélkül gőzoszlop szerűen tör fel, ami nagy eredmé­nyekkel kecsegtet. Ennek kihasználási jogit is az angol tőkecsoport szerezte meg. Természetes dolog, hogy bár ezek a kin­csek nincsenek arányban az elvesztett é3 fel­becsülhetetlen értékű anyag és energia forrá­sokkal, mégis csak okszerű kihasználása is nagy perspektívát tár a megcsonkított ország elé ... Színlelt házasság COURTHS MAHLER legújabb könyve Ara 207.— Korona. Kapható az Ujságboltban. 3 SUHANESZ LAJOS BÚTORCSARNOKA Nyiregyháza^ gör. kath parochia Bethlen-utca 5. Telefon 319. Óriási választék saját készitményü bútorai­ban és kárpitos áruiban. Legolcsóbb bevá­• sárlási forrás. 8082-30 pusztítja őszi vetéseinket Védekezzünk ellene. Nyirvidék, október 20. A Nyirvidék tudósítójától. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Növényvédelmi Irodája több gazdától ér­kezett jelentésből megállapította, hogy egyes helyeken különösen az őszi-buza ve­tést a gabona futrinka lárvája pusztítja. Minthogy ez az állati kártevő, ha nem lé­pünk fel idejében ellene, tavasz közepéig a vetéseket teljesen tönkre teheti, az aláb­biakban röviden ismertetni fogjuk. 1. Az őszi kártevő lárvát. 2. Felléptének helyét. 3. A vetésen látható jellegzetes kárt. 4. Az ellene való védekezést. 1. A gabona futrinka lárvájának a hossza (ősszel) 1—2 cm. Feje barna, há­tát 12 barna pajzsocska fedi. A lárva a fe je táján a legszélesebb. Test vége felé kis­sé vékonyodik, amely alsó végén fehéres szint mutat. Tartózkodási helye a gabona töve mellett van. Pusztító munkáját az éj folyamán végzi. 2. Felléptének helye túlnyom ólag ott van, ahol árpa után búzát termesztenek vagy ahol árpa-tarló közelébe buzavetés kerül. 3. A kár ősszel a buza és egyéb ga­bonanemü vetés sajátszerű foltonként lát­ható elpusztulásban jelentkezik. Eleinte csak a kikelt szálak egyre jobban fogyó száma látható. Később, amikor a vetés már megsásosodott (anélkül, hogy a buza tő elpusztulna) a sás a föld szinéig le van búzva. A gyenge szálakból alig hagy valamit. Az erősebbckből csak a puhább részét szedi ki, a többit pedig csomósán .összegyűri és olykép foszlatja szét, mint az egész az általa fészekbe hordott szal­mát. Ha egy tővel végez, másik mellé áll. Az igy összecsócsásolt sásból többé semmi sem lehel. Pusztító munkáját télen csak enyhe napokon folytatja. Tavasszal ellenben (mi­korra megnő) pusztítása nem ismer ha­tárt és tart egész május első feléig azaz a vetés szárbaiiidulásáig. Ekkor a földbe húzódik bebábozza magát és majd csak amikor a gabonanemüek szeme megduz­zad és tejesedni kezidl, búvik elő mint ki­fejlődőit bogár (gabona futrinka) s ki­eszi és megrágja a kalászokban a puha szemet. Ez utóbbi kárt főként az árpán követi el. 4. A lárva ellen való védekezés egyik módja, hogy ősszel kalászos után és kü­lönösen árpa után kalászost ne vessünk. Ott pedig, ahol az őszi vetés fertőzött árpa tarló mellé kerül, tanácsos a tartót mielőtt a vetést megkezdenők, egy pár­szor sertéssel megjáratni. Végül ha a kár már a fejlődő vetés­ben jelentkezik, mielőtt nagyobb mérve­ket öltene és illetve mielőtt a hideg idők a munka eredményességét kétségessé ne m teszik. Ajánljuk a vetést dohányíuggal (thanatonnal) megpermetezni. Ez szép derült napon, bőven, de nem pazarul hajtandó végre a dohánylug 3 százalékos oldatával. A permetezésnél ügyelnünk kell, hogy a megfertőzött és ki­pusztított foltok mellett 8 méter szélesség ben a hibátlan vetés is meg legyen ala­posan permetezve. Ha a lárva (csócsároló) az igy megmérgezeLt gabonasásból eszik, elpusztul. Váratlanul jött eső lemosás után a permetezés megismétlendő. Kis gazdaságokban a közönséges házi permetező is megfelel. Nagy vetésterülete­ken és különösen ott, ahol a kár nagy mér tékben jelentkezik csak fogatos géppel ér­hető el kedvező eredmény. Részletesebb tájékoztatást készséggel és díjtalan ad a Tiszántúli Mezőgazdia sági Kamara Növényvédelmi Irodája (Debre­cen, Piac-utca 9. I. em.) j

Next

/
Thumbnails
Contents