Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-12 / 207. szám

LNrímrrafea: 4 1922. szeptember fi. A mai nemzetgyűlés. Budapest, szeptember 12. Saját tudósítónktól. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Napirenden az adójavaslatok általános vitája szerepelt. Első szónok Kátlav Tibor pénzügyminiszter volt, aki felszólalásában minden ben rámutatott arra a sulvos megterheltetésre, mely adójavastatát szükségessé tette. Nem kiván szembeszállni azokkal a megállapításokkal és támadásokkal, melyek a vita folyamán a javaslattal szemben elhangzottak, csak arra hívja fel a Ház figyelmét, hogy a szükség parancsolta, az étet követelte e javaslat megalkotását. Csupán megélhetésünk biztosításáról van szó s az adójavaslat nem más, mint az élethez való ragaszkodásunk kifejezője. Legközelebb előterjeszti az 1922—23. évi állami költségvetést s ennek tárgyalása során alkalma lesz bővebben ismertetni a pénzügyi helyzetet. Az állam kiadási tételeit csak kis mértékben lehet csökkenteni, a szükséglet folyton nő, az államnak tehát gondoskodnia kell a szükségletek fedezéséről s az adórendszert fokozatosan ki kell építeni. Az ősz.folyamán előterjeszti a községi háztartásra vonatkozó javaslatait is. Ezek után az elhangzott észrévételeket teszi figyelme tárgyává s minden tekintetben feleletet ad. Azzal végzi beszédét, hogy adójavaslata megállapításában az az elv vezette, hogy az ország egész területe a Szent Koronáé, joga van tehát a Szent Koronának minimális ellenértéket követelni adó alakjában azoktól, akik a Szent Korona testéből javadalmakban részesülnek. A hadinyereségadóra vonatkozólag az a megjegyzése, hogy a legközelebb leteszi a Ház asztalára kész javaslatát. Véres zavargás Felsősziléziában Budapest, szeptember 12. Saját tudósítón któl. A Berliner Tageblatt írja : A Felsősziléziai Bismark Kohó • bányászai és a lengyei katonaság között véres összeütközés történt, A bányászok tüntetést rendeztek a bányaigazgató lakása előtt, mire a rendőrség közbelépett. A tömeg a rendőrséget lefegyverezte A szorongatott rendőrség segítségére egy osztag katonaságot rendeltek ki, akik a munkásokkal megütköztek. A sortüzek következtében 8 munkás és egy rendőrtiszt életét vesztette, sokan megsebesültek. A Kohó üzemét beszüntette. József főherceg kisjenői birtokát konfiskálták a románok. Budapest, szeptember 12. Saját tudósítónktól. Bécsből jelentik: A bukaresti kormány József főherceg kisjenői birtokát a trianoni békeszerződés alapján konfiskálta és román nemzeti vagyonnak jelentette ki. A kormány hajlandónak mutatkozott azonban arra, hogy e birtokért némi recompenzációt nyújtson. E recompenzációt azonban nem József főherceggel, hanem Magyarországgal szemben haj landó nyújtani és pedig olyképen, hogy a kisjenői birtokot be akarják a jóvátétel őszszegébe számítani. Nyíregyháza város közönsége a törvényhatósági jog elnyerését kéri a belügyminisztertől. A város polgársága szorgalmának koronáját látná a törvényh»tésig elnyerésében, — A kérelem előzményei. Nyíregyháza, szeptember 12 A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város feltartóztathatatlanul lendül eíőre a fejlődés utján. — MosL ujabb állomáshoz ér. Ereje, hivatottsága, • gazdasági és kulturális erőkifejtése imponáló erővei bontakozik ki és növekszik évről-évre. Ez a hatalmas erőkifejtés most már nem fér el a rendezett tanácsú városi keretekben. A város számára immár a továbbfejlődés feltétele, hogy törvényhatósági joggal felruházott váras legyen. Az ezirányu lépések immár megtör téntek. A város közönsége félreérthetetlen határozottsággal kifejezést adott hő kívánságának: adassék meg minden késedelem nélkül a törvényhatósági jog Nyíregyháza városának. Most Szobor Pál Nyíregyháza város főjegyzője a váras közönsége nevében kérrelmet intéz a m. kir. belügyminiszterhez, amelyben kiváló históriai látással és közigazgatási jogi készült séggel mutat rá azokra az okokra, amelyek a törvényhatósági joggal való felruházást elodázhatatlanná teszik. A város kérelmét méltóképpen tolmácsoló, tanulmányi színvonalra emelkedő memorandumot a Nyirvidék jelen számában kezdjük közölni a szövetkezőkben: Nagyméltóságú m. kir .Belügyminiszter Urü Kegyelmes Urunk! Pár emberölt© szorgos, (.éltudatos munkájának eredményeként egy szépen fejlődő, méreteiben hatalmas, forgalmára szokatlanul élénk, lakosainak lelkületében nyugodt, mindenkor önmérsékletet ismerő város közönségének hőn óhajtott kérelmét terjesztem elő Nagyméltóságodhoz, amikor arra kérem, hogy Nyíregyháza r. t. városnak, amely ez idő szerint Szabolcsvármegye törvényhatóságához tar tozik, önálló törvényhatósági joggal való felruházása iránt a szükséges, előintézkedéseket megtenni s a nemzetgyűlés elé e tárgyban törvénya vas latol előterjeszteni kegyeskedjék. Bégi, mintegy 116 esztendős önállóságra törekvés előzi meg e kérelmünkel. A váro« lakossága szorgalmának koronaját, évtizedes munkájának legfőbb jutaimái abban látni, ha a nwnzétgyü'es eléggé fej lettnek és érettnek találná ügyeinek önálló vitelére. Mert az a meggyőződés él a város polgáridnak szívében, hogy nemzetünk történet mében betöltött szerepe, magas kullurája. fejlett ipari és kereskedelmi élete és a gyászos emlékű trianoni békeszerződés által elidézett azon különleges helyzete, hogy csonka országunk végvárává lett —méltóvá teszik arra, hogy a törvényhatósági városok sorába iktaltassék. Országos érdek, hogy a kultura és művészetek iránt fogékony városi polgárság, mély szorgos murikajával megteremtette az ipart, kifejlesztette a keresletedet met, saját anyagi jólétének biztosításával fokozza a nemzeti vagyont s ekként erőssé és teherbíróvá teszi a magyar nemzetet a reá váró emberfeletti erőkifejtésre megtalálja az államhatatom részérőt is mindazt a támogatást, mely képessé teszi, hogy a kultura kibontott zászlajával diadalra vihesse a magyarság ügyét. három mozKeleL barbár hordái állnak a magyar kapuk előtt. Szorosan kell összefogni a megmaradt maroknyi rőzsekévét, hogy ellenségeink fojtogató keze ketté ne szakítsa Acéllá kell kovácsolni a kart, hogy soha meg ne remegjen. És meg kell tanitani hinni a sziveket: a magyar feltámadásban. A kérelem előzményei. Jellegzetesen vonul végig az önálíóságra való törekvés a város egész történelmén. A »Nyir« egyháza körül szorgalmas munkával kifejlesztett alig 30 éves telepitvény már 1783-ban mezővárossá lé]) elő. 1819-ben, majd végleg 1837-ben megváltja magát a földesúri kötelezettségektől, >. szabad kiváltságos® jelleget nyer s rendezett tanácsú várossá lesz, a minek teljes betetőzéseid immár évtizeddel ezelőtt megindította a galmát a törvényhatósági .joggal való felruházása iránt. IJgy 1896-ban, mint 11 esztendővel később 1907-ben részletesen indokolt kérvényt küld a város Szabó les vár megye közönségéhez, a vármegye törvényhatósága azonban állást foglal a város önállósítása ellen. De már Nagyméltóságodnak akkori hivatali elődei is nyomósabbaknak és alaposabbaknak ismerték fel azokat az érveket, amelyeket a város önállósítása mellett felhoztunk, mint a vármegye törvényhalósága által felsorolt tilalmakat s egyik kérvényünket sem utasították el, sőt inkább kilátásba helyezték, hogy a városok rendezésére előkészítés alatt álló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával kedvezően fogják eldönteni. Ilyen Ígéretek birtokában Nyíregyháza város közönsége bizalommal várta óhaj tásának teljesedését. Amikor 1918-ban, a városok rendezésének ügye újból napirendre került megújította kérelmét, amely azonban a közbejött forradalmak és a békekötést követő válsággal teljes belső viszonyok miatt mindezideig elintézést nem nyerhetett. teljes joggal hiheti a város közönsége, hogy a kormány a belső konszolidáció Oi/ «,' felé irányuló törekvésében kellő fontosságot fog tulajdonítani a városi önkormányzatok rendezésének is s ezt a kérdést olyannak jelöli meg, mely országos érdekből sürgősen letárgyalandó. Ezért látjuk elérkezettnek az időt arra, hogy ré gi óhajtásunk tárgyalás alá vételét újból kérelmezzük s immár annak végleges megoldása iránt folyamodjunk. Helyes irányban halad előre ez a törekvés, mert a vidéki városok legtöbbje egészen a legújabb időkig földesúri jog alatt tengődik s a földes urak hatalmi féltékenysége miatt nem képes megfelelő erőt kifejteni és saját javát szolgáló intézményeket létesíteni. Országos nézőpontból kiindulva a rendezett tanácsú városok önálló fejlődésének gyakran jelentékeny akadályát ké pezték a vármegyék, amelyeknek céljai sokszor homlokegyenest ellenkeztek a hatóságuk alá tartozó városok törekvéseivet, vágyaival'és céíjaival. A vármegyék a városoktól teljesen eltérő, jellegzetes életet élnek s igy a városok viszonyaival, a közjóra irányuló törekvésekkei nem ismerősek, miért is gyakran gyámkodásukkal aka dályozzák fejlődésükben. , Uj műsor! Nagyszerű uj műsor a Modern Kabaréban! miissr!