Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-12 / 207. szám

4 1922. szeptember fi. Megmagyarázható ez abból is, hogy a mai modernebb, fejlettebb városok köz­igazgatása annyira bonyolult, bizonyos vonatkozásaiban a községi közigazgatástól annyira elütő, hogy egyes tények felülbí­rálása a vármegyei tisztviselők külön ta­nulmányát tenné szükségessé. Ehhez pe­dig sem idő, sem alkalom nincs. Hason­lóan késleltei a városi ügyek gyors elinté­zését azon kirülmény is, hogy amig a vá­rosok havonta a szükséghez mért szám­ban tarthatnak közgyűléseket, addig a vármegyék csupán hosszabb idszakokban legjobb esetben évnegyedenként hívhatják össze törvényhatósági bizottságukat. Jogos tehát a nagyobb népessé­gű es kellő értelmiségei biró városoknak a z a törekvése, hogy közjóra irányuló tevékenységű­kei'szabadon gyakorolhassak s mini autono/n lestü'eiek, Saját akaratukat es elhatározásukul minden felesleges befolyástól és gyámkodástól centen fordíthas­sák anyagi és szellemi fejlődésük emelésére. A gyászos trianoni békeszerződés a háború előtti N'agymagyarország 25 vi­rágzó törvényhatósági városa közül 14-et leszakított és idegen hatalom ' impériuma alá helyezett. Kettőzött kötelességévé te­szi ez minden hatalmi tényezőnek, hogy segítő kezet nyújtson minden olyan tö­rekvés felé. amely a megmaradt csonka Magyarország rendezett tanácsú városai közül azokat, amelj-ek kulturális, keres­kedelmi és ipari téren a követelmények­nek megfelelnek, amelyek a fejlettség, ma­gasabb fokán állanak, törvényhatósági joggal való felruházása iránti törekvésében támo­gassák. Ebben a hitben különösen két kö­rülményt kívánunk kiemelni és hangsú­lyozni. Az egyik, hogy a hosszú világhá­ború tapasztalatai szerint Nyíregyháza vá­rosa a fokozott mértékben reá rótt állami feladatokat önmagában is mindenkor ki­fogástalanul ellátta, abban a vármegye gyámsága nem támogatásul, hanem sok esetben hátrányul szolgált. A mások, hogy bennünket mozgalmunkban ezen tapasztalataink dacára is nem Szabolcs vár miegye törvényha­tóságától minden áron való el­szakadás vágya vezei <§s irányit, hanem egyedül és kizárólag vá­rosunk jól felfogott érdeke 1920. évben ismét előtérbe lép a városnak önállóság iránt itörekvése. - ­Ebben az évben már a vármegye sem til­takozik ellene és október hó Í2-én tartott közgyűlésében Bgy: (544—1920. szám alatt hozott véghatározatában támogatását he­lyezi kilátásba belátván azt, hogy .Nyír­egyháza városa az utóbbi évtized alatt szellemi és kulturális, ipari és kereske­delmi téren olyan erős gócpontjává lett a Tisza balpartján fekvő vármegyéknek, amely gócpontnak a törekvéseivei többé szembeszállni nem volna jogos és meg­engedhető. Szeptember 14-én nyilik meg Nyíregyházán, Vay Adám-utca 5. szám alatt az elismert jó hirnevü Székely, Győri és Morvái miskotczi férfi ruhakereskedő cég fióküzlete, választékos és ízléses nagy raktárral. 5547 Ligeti (MISII) Lajos" ,5 1K>, BTZr'' 1" mas humorral alakítja UÖÍG UaüOll A kisiparosság az indexszám alapján történő vállalkozásért • I ! í - : i 1 ' ; Az uj mozgalom oka a pénzértéké­nek folytonos változása. A gazdasági viszonyokkal nehéz küz­delmet vivó kisiparosok között — mint értesülünk, mozgalom indult meg, mely a fix áron való munkavállalás kiküszöbö­lését célozza. A kisiparosság ehelyett azt a rendszert akarja meghonosítani, hogy a inai viszonyoknak megfelelően megál­lapított alapbért a mindenkori drágulás százalékával emeli, illetve csökkenti. A drágasági index számrendszer meghonosí­tását célzó mozgalom, hogy a kisiparos készisfe el a rendelő által megkívánt munkát és követelje meg ennek árát ugy. mint azt az aznapi árak megkövetelik vagy pedig vállaljon fixáron, de minden esetben azzal a kikötéssel, hogy joga van a fix árat a munkabér és anyagár drágu­lási százalékával felemelni, máris nagy, tért hóditott a kisiparosság körében. Ez­zel kapcsolatban a következőket mondot­ták munkatársunknak: — A mozgalom célja, amely, ország­szerte napról-napra erősbödik az, hogy az iparos fix árért semminemű munkát ne vállaljon, ha tőkéjét nem akarja fel­morzsolni. Még abban az esetben is, ha anyaga van, készítse el a rendelő által kívánt munkát s követelje annak napi árát Ilyen módon azután biztosítva van a tisztes polgári haszon, amihez joga van. Anyagkészlete így nem apad, hanem meg van a mód az utánpótlásra és igy a régi nívón marad. — Az átmenet nem idézné elő na­gyobb emóciót, könnyen keresztülvihető és ez a szolidáris összetartás, mely létre tudja hozni a békés termelés gyümölcsét. Mi a kisiparosságot minden erőnkkel igyekszünk az uj vállajkozási formának megnyerni és az eddig elért eredmények alapján kijelenthetem, hogy a fixáron tör­ténő vállalkozás rövid időn belül meg­szűnik. 1 DIVATLAPOK naponta érkesnek az Ujságboltba. •/V.'v vX Jfc .J^fe» k/s Naptár. Szeptember 13. Szerda- Kath. Amát. Prot. Ludovika. Városi Színház: A sárga keztyii. (8 órakor.) Apolló-M°zgó: A nemi betegségek és azok következményei (fél 7, 8 és fél 10 órakor.) Diadal-Mozgó: Zé-Zé Il-ik rész. (7 és 9 órakor.) Modern /(abaré: (9 órakor.) — Nyíregyháza város kérelme a kor­mányhoz. Szohor Pál. Nyíregyháza vá­ros főjegyzője most készült el azzal az alapos tanulmányra épitelt nagyszabású kérelemmel, amelyben Nyíregyháza vá­ros törvényhatósági joggal való felruházá­sát kéri a kormánytól, illetve a nemzet­gyűléstől. A városunk múltjának legér­dekesebb mozzanatait is feltáró tanul­mányt mai számunktói kezdve városunk fejlődésének érdekes dokumentumaként so rozatosan közölni fogjuk s felhívjuk rá olvasóink figyelmét. — Haraiigszemtelés Tímáron. A ti­mári gör. kath. egyházközség Kisasszony napján húzatta fel 6 métermázsás uj ha­rangját. Az ünnepi aktust istentisztelet előzte meg, amit Ivutka Izidor celebrált Pintér Andor gk. lelkész segédletével, ki egyben a prédikációt is mondotta. Kis­asszony napja egyben bucsu is Timáron. Nagy néptömeg töltötte meg a templo­mot. A templomot szinültig megtöltötte a búcsúsok serege. A templomon kivül is nagyon sokan állottak. Istentisztelet után Bányay Jenő kanonok fényes segédlet­tel megáldotta az uj harangot s egyben . szép gondolatokat tartalmazó avató' be­' szédét is elmondotta. A kántori teendő­ket Vastag és Hadzsega timári és Radvá­nyi Sándor kótaji gör. kath. kántorok vé­gezték. Az ünnepi aktus után felhúzták a harangot. Este két helyen is bál volt, a fiatalság világos-virradatig mulatott. — Több vidéki városban építenek ló­versenypályákat. A fötdmivelésügyi mi­nisztériumban komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy még nagyobb keretekben terjeszteni fogják a magyar telivér lótenyész­tést. Komoly formában van szó arról is, hogy e cél szolgálatára Magyarországon több helyütt, igy Szegeden, Debrecenben, Kaposváron és valamelyik Balatonmenti vá­rosban lóversenypályákat fognak építeni. — Keszler Boriska operaénekesnő szeptember 16-án este 8 és fél órakor tartja egyetlen hangversenyét a Korona szálló nagytermében. — Műsor: 1. Kacsóh Késő ősz van. 2. Strauss R- Traum durch die Dämmerung. 3. Brahms J. Verge­bliches Ständchen. 4. Puccini. Nagy ária a Pillangó kisasszonyból. — Szünet. — 5. Kacsóh. Nem tudom feledni. 6. Schu­bert. Aufenthalt. 7. .Weber C. M. Nagy ária a »Bűvös vadász«-ból. 8. Brahms. Der Schmied. Helyárak: Páholy 1000 K. Zenekari emelvény 3000 K, 1. rendű ülő­hely 250 K, II. rendű ülőhely 200 K. — Belépőjegy 100 korona. Jegyek a Ferenci­féle könyvkereskedésében kaphatók. — A hangversenyről holnapi számunkban bő­vebben írunk. Megérkeztek a legszebb kalap­formák. Alakításokat most is mint mindig legol­csóbban vállalja és késziti az Emma kalap- és női di­vatszalon Kossuth-utca 6. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents