Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-26 / 218. szám

2 192*. szeptember 16. Nyíregyháza évente kereken egy milliót költ tanügyi célokra. A város a magyai művelődés történetében. — Nyiregyháza, mint iskola fenntartó. — A város iskolái. Nyiregyháza, szeptember 25. Nyirvidék tudósítójától. Nyiregyháza város képviselőtestületének a a törvényhatósági jog elnyerése celjibó! illeté­ket helyre felterjesztett kérőimében Szohor Pál főjegyző rendkívül tanúságos fejazetet szentel aimak a kérdésnek, hogy mily nagy mértékben veszi ki a részét Nyiregyháza a kul turális intézmények támogatásában. E kérdésről a tőjegyző a kővetkezőkben ad szemléltető is­mertetést: Nyíregyháza a művelődéstörténetben A magyar kulturtöríónelam & királyság első évszázadából — 1092 böl őrzött meg számunkra rendkívül becses művelődés törté­neti adatot — feljegyezvén a Szabolcson I Liszló királyunk alatt tartott országos gyűlés­nek azon határozatát, melyneke érteimében mindenki legalább két hétben egjszer a Nyir egyházába „Eccleaia de Nyir" menni tarto­zik. Ha a-Nyirség történelméből kiválogatnánk a művelődésre vonatkozó adatokat s mozaik­szerűen összerakva végigtekintenénk azon, azt kell látnunk, hogy Károlyi gróf telepesei meg­építvén első vertfalu kunyhóikat, gyökeret eresztve a nyíregyházi homokbuckákon ősi, ne mes tradíciókra találtak itt — melyet ápolni és fejleszteni szent kötelességüknek tartottak. Valóban e művelődés ügyét féltő gonddal és szeretettel karolta fel ennek a városnak min­den polgára. A szomszéd Hajdumegyében született Losonczy István kiváló magyar pedagógus „Hármas kis Tükrében'', melyet az elmúlt év­században még tankönyvül hmnáltak az or­szágban, Nyíregyházáról azt mondja: iskolái* ról nevezetes. Elismerése volt ez annak a cél­tudatos munkának, mely nemes áldozatkézség­ben és tettekben nyilvánult meg. A város, az egyházak, tőt magánosok is versenyre lépnek egymásai a tanügy fejlesztéseben s ahol az egyház, vagy a város, mint iskola fenntartó testület erőtlen, előáll segítségével maga az állam. Egyházaink az iskolákért A nyíregyházi egyházak vallás felekezeti különbség nélkül dicséretes buzgósággal j írnak elől uj iskolák építésében Maga az ág. h, ev. egyház a városban egy központi és öt kerületi az egyes bokortanyákban pedig 21 elemi is­kolát tart fenn. Nagy arányokban épült köz­ponti elemi iskolájára, mely épület bármely városnak méltán díszére válnék, saját pénztára terhére 110 ezer forintot költött. — Világos, egészséges és célszerű helyiségekben vannak elhelyezve a többi felekezeti iskolák is. Nyiregyháza bökez'ü pártfogó. A pártfogók sorában — az egyházak mellett — Nyiregyháza városa emeiendő ki, melynek 1922. évi költségvetésében a tanügyi rovat, mint kiadás 993,891 korona 42 fillérrel szere­psl A város tartja fenn a kövotkező tauinteza­teket: a községi polgári nőgyosztalju leányisko­lát, melynek számára a milleniumi esztendő emlékére díszes épiilstet állított. A községi négyosztályu polgári fiu és a községi felsőke­reskedelmi iskolát, maly utóbbinak célszerű el­helyezéséről a legnekezebb idők súlyos anyagi gondjai között is bőkezűen gondoskodott s az uj iskola épületet 1922. év derekáa jelentős ünnepség keretében adta át a használatnak. A községi óvodák és a íanyabokrokb&n 2 elemi iskola fentitartása is a város vállaira nehezedik. (Négylapos es Hosszúhát). Ugyancsak a város áldozatkészsége mellett működik a kereskedő tanonciskola, valamint a kitűnően vehetett és nagyjelentőségű női ipariskola is. A város áldozatkészsége tette lehetővé, hogy az iparostanoncok részére a legmodernebb igé­nyeknek megfelelő emeletes tanoiicotthon épít tessék fel 50 bentlakó tanonc befogadásara. Egyrészt a nevelés céljait szolgálja és fegye­lemre tanit, másrészt higiénikus lakást és bő táplálékot biztosit. Középfokú iskoláink. Ugyancsak a város alapítványából épült a pu­ritán szelleméről országszerte hires ág. h ev. főgimnázium is Alapját 1806 ben a „protasso­ri oskola" felállításával az egyMz vetette meg, mert a szükséges épületek fdlallitáaához a hí­vek járulnak hozzá 3500 forinttal. Da alig négy és fél évtized múlva már be is kellett szüntet­ni, mert az abszolutizmus idején kiadott „Oc­gumisations Entwurf''-nak az egyház nem tudott eleget tenni. Ekkor siet Nyiegyháza város az egyház segítségére" szárezer osztrák értékű 5 százalék kamatokat gyümölcsözendő összeget biztosítván egy evangehkus algimnáziumnak al­kotására ós örökös fönntartására". Majd 1888­ban ugyancsak a város emel 72,237 forint költ­séggel a gimnázium részére uj épületet. A város egyik főtámogatója az ág. h. ev. leánygimnáziumnak is. Az 1922. évi költségve tésébe 30,000 koronát állított be e célra. Ki kell még emelnünk a város tanintéze­tei közül az állami tanítóképző-intézetet és a kir. kath. gimnáziumot, mint amelyak oind fokmérőjét képezik a város kulturéletenek­Akik megszöknek a fogházból, de önként vissza­térnek. Nyíregyháza, szeptember 25. (Saját tudó- J sítónktől.) Szabó János nyirbátori hentesmestert lo­pásért 10 havi börtönre ítélte a nyíregyházi törvényszék. P. hó 7-én hirdették ki előtte a Kúria jogerős ítéletét s aznap kellett volna megkezdenie büntetésének letöltését is, azonban az átvételt eszközlő ügyészségi tisztviselő mellől megszökött. Azóta sikertelenül keresték, mígnem Szabó János most önként jelentkezett. Távozá­sának okául azt adta elő, hogy áruraktárát akarta rendbehozni. Körülbelül 10 nappal ezelőtt ugyancsak megszökött a fogházból Balog Veron cigány­asszony s most visszatért. K'derült, hogy az anyai szeretet hajtotta Balog Veront a szö­késre, mert állítása szerint azt álmodta a raj­kókról, hogy azok meghaltak s most kiterítve fekszenek. Szerencsére az álom hazudott s Balog Veron most nyugodtan letöltheti bün­tetését. J5 n K három testőr Dumas regénye filmen. ftz oláhok még nehezebbé teszik az útlevél szerzést Családi okok miatt senkit nem engednek ki Romániából l*meretes dolog, hojzy nemciak Csonka­Magyarországon, hanem Romániaban is milyen Óriás nehézségekbe került az egyik országból a másikba való átutazáshoz szükséges útlevél megszerzése. Most az oláh kormány égy uj rendeletet adott ki, amelyben utasítja a romániai útlevél osztályok vezetőségét, hogy csak alapos mér­legelés utján edja ki az útleveleket és az indokolásban esetleg előíerjesz*ett családi moativumoknak ne engedjen semmitéle teret. Az elszakadt területek magyarságát na­gyon súlyosan érinti ez a rendelkezés, amely­nek értelmében ezentúl a románia útlevél osztályok el fogják utasítani a családi okokból kérvényezőket. A lecsatolt terület magyarjainak annyi nexusa maradi az anyaország területén, hogy — bátran lehetett hinni — utazásának motiválása feleslegessé vált. Súlyos sérelmet jelent ezenkívül a kérel­mezőkre az útlevél osztály olyan irányú intéz­kedése is, hogy az útleveleket mindössze 3—6 hónapra alii jak ki és csak nagyon csekély lehet azoknak a száma, i.kik egy egész évre szóló útlevelet kapnak. Az oláh kormányrendeletnek, nyilván­való célja, hogy igy méginkább elvágják azokat a kötelékeket, amelyek a régi hazához fűzték az elszakított részek lakosságát. Magyar Művészek Szövetsége Nyíregyházán hangversenyt rendez. Nyíregyháza, szeptember 25. A Nyirvidék tudósítójától. Magyarország legnagyobb művészei Doh­nányi Ernő vezetésével Budapesten szövetke­zetet alakítottak azon célból, hogy hazánk kulturáját Intenzivebb módon szolgálják s a fővárosi zenei életet belekapcsolják a vidéki zenei életbe. Ez a mi zenei életünkben hatá­rozottan olyan jelenség, amely mindenképpen csak hasznos lehet s mivel Magyarország legnsgyobo nevű művészei vetlék kezükbe a zeoeí ügyek vezetését, biztos meggyőződésünk, hogy azt teljes siker fogja koronázni A Magyar Művészek Szövetkezete soro­zatos hangversenyeket fog rendezni Nyíregy­házán, valamint az összes arra érdemes nagy városokban s ezen hangversenyeken legnagyobb müveszeink által fogja megismertetni a magyar művészetet s fogja szolgálni a magzar kulturát. A világnak talán egyetlen állama sincs, mely annyi s oly nagy művészt termelne, mint Magyarország, sajnos azonban a zenei viszonyok annyira szervezetlenek, mint talán egyetlrn államban sem. Ha most ez az erő­tényezők melyeket legnagyobb művészeink nevei képviselnek, összefognak s tudásukkal közvet­lenül a magyar kaltura szolgálatába állank, azáltal oly nagy nyereségre teszünk szert zenei életünkben, amivel nagyon kevés állam dicsekedhetik. A legelső hangverseny Koncz János és Kósa György gyönyörű műsorral összeállított hangversenye lesz, mely előre is biztositékául szolgál a szövetkezet eredményes működésének. Kívánjuk, hogy a művészek kitűzött céljukat mindenképpen elérjék. 1000 ember ment el jegy nélkül és nem látta a Ha&udik a muzsikaszót Csütörtökön utoljára színre Kerül szcp t­28_á n

Next

/
Thumbnails
Contents