Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-26 / 218. szám

1922. szeptember 28. lWWlÜUI*ÉlC A csehszlovák és magyar kereskedelmi kamarák közös értekezlete. tői Bécs, szeptember 25. Saját tudósítónkA magyar-cseh gazdasági szerződési tárgyalások ujrafelvőtelo előtt a cseh kormány szükségesnek tartja kikérni e kérdésben az érdekelt gazdasági érdekképviseletek véleményét, a csehszlovák kereskedelmi iparkamarák viszont szükségesnek tartják, hogy megvitassák e kérdést a magyar érdekképviseletekkel. Előterjesztésükhöz a prágsi kormány nemcsak hozzájárult, hanem egyenesen felkérte a csehszlovák'kereskedelmi és iparkamarákat, hogy ke ressék a közvetlen tárgyalások lehetőségeit a magyar kamarákkal ésaszerződésitárgyalásoknál gyelembaveendő javaslatukat a magyar kamarákkal folytatandó megbeszélésken kialakult vélemény alapján terjesszék elő. A csehszlovák kamarák — mint a Wiener Berichterstatter hiteles helyen értesül — a magyar kamarákkal való tárgyaiások előkészítésére a pozsonyi kereskedelmi és iparkamarát kérték fel, amely e célból titkárát, Wolif Dezsőt már le is küldte Budapestre. A magyar kamaráknál a tárgyalások előkészítését a budapesti kamara fogja végezni. Illetékes csehszlovák körök véleménye szerint a magyar és csehszlovák kereskedelmi ós iparkamarák közös tanácskozásai még szeptember havában megkezdődnek. A csehszlovák kormány illetékes szervei is teljes aparátussal készitik elő a magyar-csehszlovák tárgyalások anyagát és bizonyos, bogy mire a kamarák közös értekezlete befejezést nyer. nyomban megkezdhetik a tárgyalásokat a két kormány delegáltjai. Két évi fegyház egy halálos késszúrásért. Nyíregyháza, szeptember 25. (Saját tudósítónktól.) Széli Ferenc 26 éves napkori főldmives ez év julius 30-án Napkoron, a Quttmann Ignác korcsmájában együtt mulatott egy nagyobb társasággal. A mulatozás hevében Tidlik István az asztalra ütött, mire a petróleum lámpa felborult és elaludt. A hírtelen keletkezett sötétségben B. Támba András egy gyökérrel megütötte Pál Györgyöt. Erre kitört a verekedés a mulatozók között, majd az utcán folytatódott, ahol Széli Ferenc a csizmája szárába dugott asztali kést kirántotta és B. Támba Andrást egyetlen késszuiással megölte. A nyiregyházi törvényszék büntetőtanácsa Binder tanácselnök elnöklete alatt most tárgyalta ezt az ügyet s a lefolytatott bizonyítási eljárás után Széli Ferencet 2 évi fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős. Dumas világhírű regénye filmen A három testőr tásu film. Bemutatja hétfőtől az Apolló. már előjegyezhetik. Jegyek Válságban a magyar kultura. Kivándorolna.ji művészeink éa tudósaink Magyarországból. — Anyagi erőtorrásck hiján tehetetlen a kultuszkormány. Budapest, 1922. szeptember 25. (Saját tudósítónktól.) Minden nemzet olyan arányban életképes, mint amflyen fokon kulturája áll. A mi istenáldott magyar földünk kulturtermelése vezető pozícióba helyezett bennünket Keiet-Európa államai fölé. Művészeink és tudósaink biztosították hegemóniánkat keletre és tették jól csengővé nevünket nyugaton. Politikánk sikerének okai a kulUrsikerek voltak. Az a veszedelem tehát, melyet ^méhében hord művészeink és tudósaink folyamatos kivándorlása, nagyon komoly és nemzeti létünket fenyegeti. Igaz, hogy propaganda szempontból felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek azzal ezek a kivándorlók, hogy a magyar művészet értékeivel a külföldet megismertetik. De viszonyaink jobbra fordulásának kilátásai olyan messze lévők, a visszatérés lehetősége olyan bizonytalan, hogy az, aki most elkerült tőlünk, el is szakadt a magyar kultura fejlődéséből. Csonkamagyarország lecsonkitottsága éreződik már. Kultúránk legérzékenyebb vesztesége a muzsikuskivándorlás. Egész sereg művész telepedett le külföldön, legtöbbje a tehetséges fiatalok közül való, akik Svájcban, Svédországban és Amerikában telepedtek le. Nevesebbek ezek közül Indig László hegedűművész, Takáts Margit hegedümüvésznő. Az utóbbit állandó vendégszereplésre egy stockholmi koncertiroda kötötte le. Négy magyar karmester : Reiner Frigyes Barcelonában, Széli György Bécsben, Sebestyén György Münchenben, Szenkár Mihály Frankfurtban dirigálnak, mert nálunk nem tudtak megfelelő keretek közé elhelyezkedni. A festők is tömegesen vándorolnak el tőlünk. Szomorú, hogy most a gödöllői művésztelep oszlik fel és szóródik szét nyugat felé. Nagy veszteségünk a két Remsey-testvér elköltözése, akik értékes egyéni pikturájukkal sok diadalt szereztek már külföldi tárlataikon a magyar művészetnek, Ök Münchenbe készülnek áttelepedni, Major Henrik után pedig, aki kivándorlásával óriási karriert futott be és világ hírű karrikaturistája lett alig egy esztendő alatt a Iondoni Qraphix című képeslapnak, most Lurja László készül kivándorolni. lfju tudó-aink közül Koppányi Tivadar is elvonatkozott tőlünk. Világhírű felfedezését a szemátültetés bonctani megoldását az egész világon ismerik és gyakorolják. A másik kivándorlott fiatal tudósunk Schvarcz Elemér, akinek az optikai lencséről szóló újonnan felfedezett geometriai tantétele nagy lendülettel segítette előre a tudományt. Ezeken kívül egész sereg azoknak a művészeknek a száma, akik ideiglenesen vagy csak turnékra hagyják el Magyarországot. Hány fog ezekből is kint ragadni ?! A kultuszkormány mindezekről tud és mindezekkel szemben tehetetlen. Leszűkített budgetjéből nem telik a művészet pártolására. Szomorú vigasztalásul megmarad az a reményünk, hogy magyarok ott is a mi művészeink. Dr. HAJNIK PÁL tüdőbetegeket gyógyító intézete Budapest, VII., Városligeti fasor (Vilma királyné ut) 11-13. sz. Rendelés d. u. 3-tól. — Röntgen. — Quarz-kezelés Oltásos kezelés. — Mesterséges légmell. 3278-12 ^GLÚGE JEMÖ

1] bntorárnházában Nyíregyháza, Vay Ádám-utca S. sz. alatt Mélyen leszállított áron vásárolhat modern háló, ebédlő stb. berendezést és különféle bútorokat. 2367 yMeg kell szüntetni félévre legalább minden behozatalt." Gyökeiesretormot sürgetnek árraziák helyett a kereskedők és gyáripaiosok Budapest, szeptember 25 Saját tudósítónktól. A minap megtartott Kereskedelmi Csarnok gyűlésének határozatával szembeD, melyben kormánykérdésre kimondták, hogy nem kívánják a kereskedelmi törvények és pótrendletek reformját, nagy és érthető felzudulás támadt az érdekelt kereskedők között. Elhatározták, hogy vagy a Csarnok újra összehívott választmányát kényszeritik ellenkező állásfoglalásra, vagy a Kereskedelmi és Iparkamara utján válaszolják meg a kormány kérdőiratát. Gyökeres reformot sürgetnek árrazziák helyett, Addig is átmenetszerüen olyan míniszteiiumközi szerv felállítását kérik, amely országosan kötelező érvénnyel állapítsa meg a korona imporlvásárló értékét, ebből heti középarány szerint azt a valuta kulcsot, mely irányadó legyen az importcikkek árlejtésénél. A szerv egyrészt saját közegeivel, másrészt a Kamara által ellenőriztesse az árak betartását ugy, hogy minden kereskedőt kötelezzen a kirakati áriapok kifüggesztésére és a korona árak mellett a valuta-ár jelzésére. Időközben sürgősen tírgyalják le a kereskedelmi tírvónyreformot, meiynek első szükséges következménye a kereskedelem teljes felszabi dalása legyen. A gyáriparoíok ilyen garancia mellett bevezetik üzemeikbe a többter melést, amivel a kereskedelemnek — és ez nemzeti létfontosság — alkalma lesz importáruk helyett a hazai termelést vrni piacra. A gyáriparosság a többtermelés biztosítására akkord- és prémiumos mánkát kezd. Ilyen alapon megegyezést keres a munkásszervekkel arra, hogy a munkaidőt bét órával megheszszabbitsák. Svájci munkaszisztéma szerint külön fizet még a quantitá's—qualitátsmunkát is és ezzel a többtermelés és a tipusmunka javára állandósítanak, helyhez kötnek produktív munkásgárdát. A szabadkereskedelem és többtermelés másik fontos tényezőjéül a szállítás reorganizálását is követelik. Teg?e lehetővé a kereskedelmi kormány a győri szállítást, hogy az időbeosztást kalkulációba lehessen venni. Olyan késések vannak ma a teherforgalomban, amik hihetetlen anyagi károsodást okoznak és olyau bizonytalan a szállítási lehetőség vsggonhiány miatt, ami mellett megbénul a kereskedelem. Gazdasági lé üak újraépítését ezeknek az odvas bajoknak gyors orvoslásival kell elkezdeni kereskedelmünk és iparunk talpraállitása lehet az egyetlen b zonyos ok a zürichi koronRjegyzés emelkedésére és nem a valutavásárlásra hiába kidobott sok millió, vagy a pénzforgalom növelése. Dr. Schóber Béla pénzügyi államtitkár ezekről a kérdésekről a kővetkezők szerint vé lekfdik: — Koronánk zürichi esését feltétlenül fal kell tartóztatnunk. Magyarországnak snmmi szin alatt tem szabad Aus tria sorsára jutni, amivel a pénzügyi C3Öd ós a kormány? ás, meg a közigazgatás rendes menetének azzal járó megszűnése Magyarország politikai végét is jelentené, a nagy ententéaek nem állván ép ugy érdekében az fnálló Magyarország mint az önálló Ausztria fenntartása. Szomorú tehát a sorsa annak az országnak, amelyben már csak a spekuláció gazdagít, mig a becsületes munka a puszta megélhetést sem biztosíthatja. — A valutaspeku'á-jió és az árdrágítás leküzdésére irányuló különféle kisérlelek szük ségesek. Az indexszámod s?eriat való fizetés és béremelís kövotelését pedig mint uj baj okozót ab ovó a legerélyesebb visszautasításban kell részesítenünk. Csak a háboruelőttinél lényegesen több munka és lényegesen nagyobb takarékosság teheti lehetŐ7é a gazdasági és pénzügyi rekonsirjkciót, de fiz ehhez vezető unem ez indexámok alkalmazása, hanem a pénzérték helyreállítása legyen