Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-30 / 171. szám

JMyíryidée »warn«ran/»®» \ >)m 1922. jaliüá 30. Szabolcsvármegye lakossága az elmúlt évben az egész országnak példát mutatott: miként kell a jövő generációval szemben tartozó kötelességének eleget tenni. Vármegyeszerte gyűjtést indítottak a deb recent főiskolai hallgatók és a budapesti egyetemeken tanuló szabolcsvármegyei ifjak természetben ós pénzbeli támogatása érdekében és a gyűjtés a legnagyobb sikerre vezetett. A vármegye lakossága, birtokos közönsége híven ennek az isten áldotta kis külön patriának Szabolcsnak szentelt hagyományaihoz csaknem kivétel nélkül meghozta áldozatát a jövendő mag'yar kulin ra a magyar reménység oltárára. Szabolcs vármegye nemes intencióktól áthatott alispánja inditotta meg a muKt évben is a nagy sikerre vezető mozgalmat s most, az uj egyetemi évad küszöbén és a gabona betakarításának heteiben újra szivreható szózattal fordul a vármegye lakosságához. ! ' Az egyetemi ifjak segélyére irányuló akció kérdésével foglalkozott a vármegye törvényhatósági bizottságának juliusi rend kívüli közgyűlése is, ahol általános megnyugvást keltett az a bejelentés, hogy a tavalyi segélyakció számos szabolcsi ifjú tanulmányait alapozta meg. A közgvülés határozatához képest most a vármegye alispánja a következő felhívást intézi Szabolcs vármegye lakosságához: A törvényhatósági bizottság julius hóban tartott közgyűlésében egyhangú lelke- j sedéssel elhatározta, hogy a hazai egyete- meken tanuló Szabolcsvármegyei származású főiskolai ifjúságnak a segélyezése végeit a vármegye közönségéhez fordul támogatásért. arra kérve mindenkit, hogy, ki-ki tehetségéhez mérten, a gazda földbirtokához. mások anyagi helyzetükhöz képest bármily csekély mennyiségű természetbeni termény, illetve pénzbeli adománnyal járuljanak hozzá a diáknyomor enyhi léséhez. Nem szükséges hangoztatni, hogy valamennyien érezzük, miszerint a létfentartás terhei napról-napra súlyosbodnak, minek folytán a szegénysorsu ifjúságnak Budapesten, Szegeden. Debrecenben és egyéb!) idegen helyeken tanulása mindjobban nehezebbé, sőt teljesen lehétetlnné válik, ha csak szülő vármegyéje feléje segitő kezet nem nyújt. Szerencsétlenül megcsonkított hazánk a bennünket környező és ellenünk ma már gazdasági harcot hirdető ellenséges államokkal élet-halálra szóló küzdelmet viv, melyben bizton elbukunk, ha mindenki/ hivatásának megfelelő helyre nem állítunk és közöttük a magyar főiskolai ifjúságot a küzdelemre a tudás fegyverével fei nem vértezzük: ha vétkesen elmulasztjuk, hogy ezen értékes része a nemzetnek tehetségéhez képest nem vehet majd méltóan részt a küzdelemben s nem járulhat majdan hozzá majdan munkájával a boldogabb jövő megépítéséhez. A szabolcsvármegyei főiskolai ifjúság közül sokan szegény tisztviselők, valamint más szerény anyagi helyzetben levő egyéb szülők gyermekei, kikből az elmúlt iskolai évben mintegy negyvenhat ifjú felekezetre való tekintet nélkül a Szabolcsvármegyében összegyűjtött termény adományokból teljesen ingyenes ellátást élvezve folytathatta csak tanulmányait; i ezenkívül számos Budapesten tanuló főiskolai hallgató Szabolcsvármegye törvény hatósági bizottságának áldozatkészségéoől több, százezer koronát meghaladc pénzösszegbeii tanulmányi segélyekből tarthatta fenn magát . Ma már azonban a mindenki előtt ismeretes okoknál fogva fokozottabban nehezebb helyzet előtt állunk. A főiskolai ifjúság annak különösen az a része, amely pályaválasztásánál fogva kizárólag csak Budapesten levő főiskolát látogathat, a múltban részére juttatott segélyezésnél ezúttal jelentékenyebb összegű támogatás ra szorul, különben kénytelen tanulmányait végeredményében a köz kárára is, abban hagyni. Ezen segítési akció támogatására hívom fel a vármegye lakosságát. Járuljon hozzá a földbirtokos vagyoni helyzete alapján, birtokához képest, holdanként csak 1—2 kilogrammal, már megtette kötelességét; a pénzintézet, más vagyonos egyén annyival, bármily csekély összeg is az — mely tehetségével arányban áll: akkor a szabolcsvármegyei ifjúság jövőjét a hazának megmentette s felhívásom nem hangzik el mint pusztába kiáltó szó; — eredmény nélkül. Elsősorban tehát a vármegye gazdaközönségéhez fordulok. Kérem az idecsatolt levelezőlapon tüntesse Tel, hogy ezúttal kizárólag csak rozsból és búzából, valamint üszt, hat), borsó, lencséből a fenti célr amily természetbeni mennyiséget ajánl fel s a levelezőlapot azután hozzám posta fordultával juttassa vissza, hogy az adományok nyomban való összegyűjtése iránt azonnal intézkedhessem. A szabolcsvármegyei pénzintézeteket s a vagyonosabb egyéneket pedi<* arra kérem. hogy az idecsatolt chégue-lap utján pénzbeli adományaikat hozzám szintén mielőbb eljuttatni szíveskedjenek. Sürgős a gyűjtés eredményének ismerőié azért, mivel augusztus hó 15-én ül össze a segélyező bizottság, hogy a befolyt adományok mérvéhez képest a se«clvezen dő főiskolai hallgatók kérvényei felett még tanévük megkezdése előtt, idejében dönthessen. M iután a közelmúlt alapján joggal remélhetem, hogy Szabolcsvármegve lakosságának minden tehetősebb tagja ez idén is — a viszonyok természete folytan azonban fokozottabb mértékben — fog ja kivenni a részét a segélyezési akcióból ugyanazért addig is. köszönetemet fejezem ki előre, mig ezt a törvényhatósági bizottságnak, melynek őszi közgyűlése előtt az adományokról részletesen beszámolok módiában áll meglehetni. Nyíregyháza,' 1922. julius hő 22. Hazafias üdvözlettel: Mfbieez István, alispán. Az adományokról a törvényhatósági bizottság határozata szerint az alispán a törvényhatóság közgyűlésén fog jelentést tenni. Mily öröm lesz ott a nyilvánosság fórumán hallani a kultúráért váló áldozathozatalban résztvevők nevét. Meg vagyunk győződve róla, hogy hosszu-hosz•szu névsor lesz és nem marad ki belőle senki. 8eszéig sí és az Orion - fíirngy ár képviselőjével. Mit mond a magyar filmgyártásról? Nyíregyháza, julius 29. A Nyirvidék tudósítójától. Tegnap a nyíregyházi Városi Színház Mozgónak érdekes vendége volt. Nyiregy-házán járt az Orion filmgyárnak egyik műszaki tisztviselője abból az alkalomból, hogy a Városi Színház most mutatja be a magyar gyár egyik kitűnő vígjátékát, a Píngulint. — Munkatársunk felkereste az Orion-gyár képviselőjét, hogy érdeklődjön a magyar filmgyártás sorsáról, kilátásairól. Az Orion-gyár tisztviselője a következőket mondotta: Sokan el sem "tudják képzelni a mozilátogató közönség táborából, hogy a mult esztendőben úgyszólván egyetlen egy nagyobb szabású magyar film sem hagyta el. a háború alatt immár valósággal világíhirüvé fejlődött filmgyárainkat. Még nagyobb aztán a rejtély, hogy kedves filmszínészeinek, miért kell valamelyik bécsi, de leginkább berlini gyártmányú fii— Jnoken a magyar nagyság helyett a német glóriát nevelni. A magyarázatát mindezeknek csald sgazdasági életünk elsorvadásában, na meg aztán egyes hatósági intézkedésben kereshetjük, amit ujabban ugyancsak igyekeznek kireperálni. Ez utóbbiról fővárosi napilapjaink annak idején hasábokat írtak, természetesen akkor még nem sejtették ennek eredményét, hogy a szivünkhöz legközelebb férkőző magyar filmekben nem fogunk többé gyönvörködni, hanem legfeljebb csak régi dicsőséges filmjeink felelevenítését élvezhetjük. Csak gondoljuk el, hogyha a magvar filmgyártás azt a szép attakot, amivel neki lendült, tovább folytatja, azt a Ladv Jlamillout, vagy valamelyik francia kiváló alkotási nemde Budapesten készítették volna el és hirdetné most az egész világon létünket. Emlékezzünk csak vissza hogv mikor még más országok a filmed nem is ismerték, akkor már a mi színházainkban Jókai nemes intencióin felépíteti filmváltozatokban terjesztették a kulin rá!, Hogy p

odio' keservünk, ami a magyar filmgyártást megszűntette, alános, nézzük csjak meg ma a Diadal-mozgó pénztárát, ahol a Petrovics imádók tolonganak, vagy a Városi Szinház Mozgó előcsarnokát, a hol meg az ébredező magyar filmgyártás első produktumát a Pingulin cimü 3 felvonásos vígjáték megtekintéséért várakozik a közönség. Az élőbbéni a letűnt dicsőséget hirdeti, az utóbbi az ébredés reményét éleszti, mert ez a kis vígjáték ügyszólván az első alkotásunk, amelyben régi filmnagyságaink a kifogyhatatlan humoru Ujváry és a "bájos Bojda Juczi munkához látnak. A Városi Szinház Mozgó mai műsora keretében még összehasonlítás képen egy amerikai Chaplin képet is bemutat. hogy a közönség maga is meggyőződhetik, hogy mi magunk is tudunk vidámat alkotni, felesleges olyan sok ezer dollárt évenként Amerikának fizetni. Mi örömmel üdvözöljük a Pingulin vígjáték megteremtőjét az Orion filmgyárat, aki a jégtörő volt a filmgyártás megindításában es bízvást reméljük, az anynyira nélkülözött magyar filmcsillagok a hívó "szót meghallják, hazajönnek, hogy idehaza a megkezdett munkát dia(dalra juttassák. Csak hétfőn a világ ö legelső filmnagysága Boletn Annát alakítja újból a Városi Szinház Mozgóban. A vármegye lakossága hathatósan segélyezni fogja a főiskolákon tanuló szabolcsi inakat. Miktcz István alispán felhívása a Is le oasághor.