Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-22 / 139. szám

JSÍYÍRYIDÉK Mi. jumus 22 A kalapácsnyél könnyen kirepül az ember kezéből, ha nagyon hadonászik vele és nem fogja jó erőseit a markába. A kalapácsnyél tehát nagyon ve­szedelmes szerszám annak a kezében, dki nem ért a vele való bánásmódhoz. Az egyik helyi sajtóorgánum találta messzire elhají­tani a kalapácsnyelet, amikor az egyedül üd­vözítő szent liberalizmus pótolhatatlan sze­mélyiségű megtestesítőjét, dr- Bródy Erndjt kiáltja ki képviselőjelöltnek, még mielőtt a kormány döntött vopia a nyíregyházi man­dátum kérdésében. Ugyanez a sajtóorgánum volt az, ame­lyik rendkívüli kiadásban buktatta meg dr. Kállay Tibor pénzügyminisztert Nagykani­zsán, pont 17 szavazattal Rassay Károllyal szemben, holott Nagykanizsán csak egy hét­tel később tartották meg a választást. Mosi meg képviselőjelöltet állit egy olyan kerü­letbe, amelyiknek hálistennek van egy kiváló nagytudásu, nagytekintélyű képviselője, Ma­gyarország tárnokmestere, aki ragaszkodik a nyíregyházi mandátumhoz és hacsak óriási leküzdhetetlen akadályok nem merülnek föl, meg is fogja azt tartani. Még ha nem is igy állana a dolog, ha olyan biztosok volnának abban, hogy Kállay Tibor a nagykanizsai kerületet fogja meg­tartani, hogy ahoz semmi kétség nem férne, akkor sincs semmi szükség arra, hogy Nyír­egyháza város társadalmi békéjét időelőtti jelöltek kombinációba hozatalával megbont­suk. Hiszen a Bródy Ernőt jelöltté kikiáltó vezércikk előtt ugyanez a sajtóorgánum ugyancsak vezércikkben egy dodonai >t fás csalhatatlanságával jelentette ki, hogy Nyír­egyházán csak helyi jelölt jöhet be a válasz­táson, s az idegen jelölt, bárki légyen is 'az, megbukik ! Ilyen gyorsan változhatik egy sajtóorgánum véleménye ? S ezt a hirtelen megváltoztatott véleményt okvetlenül szük­séges ingyen osztogatni a járókelőknek, mint a röpcédulát ? Ejnye, ejnye ! A petíciónál is h atáridö a választás nap­jától számított 30 nap. Ennek elteltével 8 nap alatt kell nyilatkoznia a megválasztott képvi­selőnek , vájjon el fogad ja-e a mandátumát vagy nem. Ha nem, akkor ujabb 30 nap alatt, megtartják a választást. Az összes rendelke­zésre álló idő tehát 68 nap, s igy körülbelül csak augusztusban lenne megtartva a vá­lasztás. Mirevaló akkor már most megboly­gatni a kedélyeket ? En nem hiszem, hogy, a nyíregyháziaknak olyan föltétlen szüksé­gük volna Bródy Ernőre, hogy már most türjük föl uz ingujjunkat és menjünk csü­lökre. Arra a Bródy Em őre, akit a nyíregy­házi lakosságnak legfeljebb 1 ezreléke ismer a többi pedig azt se tudja, kicsoda-micsodd. Ha jól megfontoljuk a dolgot s alaposan mérlegeljük a helyzet esélyeit, arra a csodá­latos és megdöbbentő eredményre fogunk jutni, hogy meg tudunk lenni Bródy Ernő nélkül is. Az első érettségi vizsgálat. Nyíregyháza, jiunius 21. A Nyirvidék tudósítójától. A városi felsőkereskedelmi iskola el­ső érettségi vizsgálatai befejezést nyertek Az elnök dr. Schack Béla udv. tanácsos kii-, főigazgató, tejgnap hirdette ki taz eredményt, amely felülmulta még a legvér­mesebb reményeket is. Az elnök is leszö­gez,te azt a tényt, hogy azialatt a negyed­század alatt, amióta mint érettségi elnök működik, ilyen szép eredményi még nem tapasztalt. Jelesen t>l<?llek meg: Böhm Ferenc, Braun Benő, Engel Vilmos, Mfos­kovitz József, Tamás György, Weinber­ger Miklós, Csengerv Jolán, Elek Boris­ka, Friedlender Eugénia, Fuhrmann Len­ke, Klein Erzsébel, Lakatos Lujza (össze­sen 12 . Jól feleitek meg: Blizuiaiin Lász­ló, Bór ok András, Gzimbolinetz György, Farkas Sándor, Feldlmann Sándor, Fried Sándor, Grímspán Samu, Horváth László, Börner Miklós, VVeisz Jenő, Katz Sándor, Bozgonyi Andor összesen 17. Vagyis a (50 jelölt 50 százaléka jelesen és jól feleli meg. Megfeleltek'30-an. Egyetlen növendék sem bukott meg. A különbözeti érettségit tevők közül jól felelt meg: Mikecz Kál­mán. megfelelték ketten. A példás sikerű érettségi vizsgálatot tegnap este fél kilenckor a Boeskay ven­déglői)«! rendezett banket követte. A bu­csuvacsorán a teljes számban megjelent érettségizett leányok és ifjak rajongó sze­reetettel vették körül az ott megjelent dr. Schack Béla főigazgatót és feleségét, igaz­gatójukat, tanáraikat, akikkel az ifjúságot a legnemesebb kapcsolat láncai fűznek szorosan össze . Ennek a kiváló tudatos tanári és ve­zetői munkássággal kiváltott ideális isko­lahangulatnak aranyos fényében telt ót a banlíet. mindvégig. Több felköszöntő hang­zott el, szellemesebbnél szellemesebb, ra­gyogó kedvet varázsló vallomásai sze­rető tanári, tanítványi sziveknek. Farkas Sándor a kereskedelmi is­kola jeles poétadiákja Schack Béla főigaz­gatót köszöntötte szeretettel. Schack Béla főigazgató Fuhrmann Lenkét, a kereskedelmi iskolás leányok reprezcnlálóját aposztrofálva, az érettsé­gizett ifjakat ujjongó lelkesedéssel) foga­dott közvetlen szavakban köszöntötte. Böhm Ferenc érettségizett il'ju a ta­nári kartól vett bucsut a szerelet meleg hangján. Margócsy Emil r(gazgató annak a reményének adott kifejezést, hogy az ifjak tíz év múlva is az iskola jelszava szellemében a hazának élnek szívvel, lé­lekkel. Weinberger Miklós az érettségizett if­jak nevében hálás szivvel köszönti dr. Bencs Kálmán polgármestert, Baruch Ar­túrt, Juhász Mihály városi tanácsnokot, a kereskedelmi iskola eszméjének valóra­váltóit. ' i Közben Mán'tu Aladár kitűnő zenetkara szebbbn él-szebb nótával fokozza a boldog este szili es hangulatát. Egy szép majgyor nóta általános figyelmet kelt. Dr. Schack! Béláné hangulatos sóstói dala Margócsy) Emiiné zenésitésében. Juhász Mihály derűs pohárköszöntő­jét. a leányokhoz intézi, remélvén, hogy kereskedelmi lindlásukat a háztartási kö­vetei-tartozási napló vezetésében érvé­nyesítik. Nagy sikere van Farklas Sándornak, a kinek a leányokhoz szóló frappáns bu­csuversét Allgőver Géza adja elő. Do­mány Sándor tanár az osztályfőnöki in­timitásokat kedves közvetlenségű sza­vakban szövi be az ifjakhoz intézett kö­szöntőjében. Fuhrmann Lenke az érettségizett leá. nyok nevében megindító kedvességgel kö­szönti dr. Schack Bébinél, dr. Bencs Kál­mán polgármester nagy hatású beszédet mond arról az uj szellemről, amelyet ez a tanári és tanítványi kölcsönös szeretet sugárzó bankét igazol, majd lelkesítő szavakban inti az ifjúságot hűségre, a haza, a város iránt. Tester Kálmán tanár engedve a viharosan lelkes felhívásnak, szellemesen applikálja az algebrai órákon tanultakat. Lénárl János tanár, cserkészparancs­nok a tettek embere és felszlalásában tánc­ra hívja fel az ifjúságot, amit lelkes öröm­mel fogadnak. Baruch Artúr Fuhrmann Lajos dr. tanárt, a törhetetlen hűség, a jellem mintaképét köszönti. Mantu Aladár ropogó csárdásra zendit és az ifjúság tánca a késő éjszakáig tart a legvid ámabb h angul at ban. RUHANESZ LAJTOS mübutor árucsarno­ka saját készítmény ü KÁRPITOS és műbutorai legolcsób­ban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. sz. Telefon 319. Dobránszky Gyula. Negyven esztendő a Nyirviz-Társulat szolgálatában. — Egy nyirviztársu­lati felügyelő érdemes munkássága. Miszticei Dobrai Dobránszky Gyula, a régi szabolcsi Fülelncr és Loóki Keíjeaj család unokája s a tiszabüdi, országos hirü Dog'áli Guszti öccse. Egyike Kótaj község oszlopos tagjának, a görög kath. hitköz. ség vezéralakjának, egy minden tekintet, ben derék, gavalléros, tipikus magyar öregúr, még azokból a légiekből fennma­radva, kiket Krúdy Gyula, a szabóicsböt származott őserő, ez a ragyogó tollú iró rajzolgatott és rajzolgat meg ma is tárcáin ban, rajzaiban, emlékeztető cikkeiben. Az öregúr a régi szabolcsi majgyar vi­lág munkás alakja volt. " A Kállay Andrások és Józsa Andrá­sok idejének egyik személyes ismerője és ínég néhanapján, ma is megszólaltatója. Csöndes, de igazi szemlélődésben ét kótaji kúriáján, figyelgeti a világ, a köz­élet. Kótaj község zajos szereplését, vál­tozatos forgatagát — és mindazt, ami Sza­bolcsvármegyében és Nyíregyházán tör­ténik, melyről a Nyirvidék-bőt vesz tudo­mást, melynek megindulása óta megbe­csülő olvasója. Dobránszky Gyula a Nyirviz Társu­latnál kezdte pályafutását s ott is vé­gezte be. Tavaly ment nyugdíjba minden zaj és külsőségek nélkül, talán szerénysé­ge, vagy önérzete tartotta vissza minden­től... de mi azért értékelve az ő fárad­ságos és hosszú munkásságát, egy pár sorban megvázoljuk tl esztendei pályáját és eltűnt 68 évének lepergett idejét, hacsak vázlatosan is. Szögyényi Emil tiszatársulati igazgató és Almássy Antal főmérnök, vatämint Bo­ronkav György keze alatt. Dob­ránszky Gyula először a Tiszai társulatnál működött. Ekkor kezdlék a Lóhyai csa­tornát építeni. 1883 augusztus .havában Szögyényi Emil, Meczner Gyula kormány­biztos képviselőnek ajánlotta, aki a to. vábbi nyirviztársulati munkálatokkal bíz­ta meg Dobránszky Gyulát. Amit szép si­kerrel le is vezetett Dobránszky Gyula, miért is őt a kormánybiztos meleg elis­merésben részesítette. Később Zesics La­jos igazgató főmérnök keze alatt hosszú és f áradságos 25 évet munkálkodiott a fő­mérnök és köz teljes megelégedésére. — Elnökei voltak még gróf Károlyi József, Bogáthy József, valamint még több ki­váló elnök. Kirner vezetése aCatt dolgo­zott, majd igazgatói lettek: Kállay Zoltán Mezőssy Béja s végül Imre János, kinek vezetésé alatt aztán végleg nvu(galoniba vo­nult. Ezek a férfiak mind kiváló emberek, kik szintén kiváló erőkel kívántak a nyir­viz ügyeinek vezéréül. Dobránszky Gyula először munka, majd gát­fel ügyelői szerepét mindenkor teljes-meg­elégedéssel töltötte be. Vendéglátó szeretete, nemcsak a Ny írségen, de a környékbeli megyékben is ismeretes! Hosszú 11 esztendei idejéből mindig szeretettel és őszinte hódolattal emlékszik meg magas elöljáróiról s azok kiváló érdemeiről, igy példának okáért Mezőssy Béláról, Imre Jánosról, kinek jóságáért és igvelmes érdeklődéséért, amint mond­ja — örökre adós maradi!... Ez a pár sor csupán emlékezés a régi jó időkre, még mikor Szabolcsvármegye is más képel festeti s mikor még Benczy, Gyula muzsikájára: Dobránszky Gyula is felsóhajtott a Sóstón: Bárcsak örökre fiatal maradhatnék... hisz olyan -szép ez az élet!...«

Next

/
Thumbnails
Contents