Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

1922. május 14. JNtlÍRVIDÉK Ü Apponyi a gazdasági i kérdésekről. Tiszteit választó polgárság ! Apponyi Albert gróf, közéletünknek egyik legkiválóbb embere elmondta a maga véleményét az aktuális gazdasági kérdésekről. Azt mon­dotta, hogy a középosztálynak felvértezése a létért való harcokban a lakáskérdésnek épit kezés utján való megoldása, a földreformnak a termelés érdekének figyelembe vételével való erélyes végrehajtása kell, hogy képezze a gazdasági programm alapját. Kérdezem, nincs-e mindez benne az én progrummomban és nem igveke­kezem-e én ezek elérésén. Ha ezzel szemben azt mondják egyesek, hogy igen itt is, ott is teszünk valamit, de ez még mindég nem elegendő, akkor nekem meg van az a megnyugvásom, hogy teljesítve látom Apponyi Albertnek befejező programm pontját : takarékosság az állami háztartás­ban. Bürokrata és polilikus Nem mondom azt, hogy minden tekin­tetben rendben vagyunk ebben az ország­ban. Ezt senkisem hinné el, de legkevésbbé én magam, mert hiszen ha oly könnyű lenne a feladat, akkor nem látnának engem itt a pénzügyminiszteri székben. Én gyengének érezve a magam erőit, nem kívántam erre a feladatra vállalkozni. Három hónapon ke­resztül vártam arra, hogy jöjjenek uj jelent­kezők. De miután senkisem jött, kénytelen voltam vállalni én. Ez az indokolása az én pénzügyminiszterségemnek és ezzel szemben a liberális ellenzék Szegeden most azt han­goztatja, hogy nagyon helytelen volt a kor­mánytól, hogy az állam pénzügyeinek élére egy bürokrata fináncot állított. Én figyelem­mel elolvastam és megtanulni igyekeztem azt, hogy ők miképpen óhajtják ezeket a programmpontokat megvalósítani, mert na­gyon szívesen tanulok és szívesen venném, ha jobb utat tudnának mutatni'nekem. ók azl mondják. hogy az első lel adat a minden jövedelemre kiler jeszkedő egyforma igazságos és arányos megadóztatás Azt hiszem nem lehel kétséges az. ho|gy legyen pénzügyminiszter. aki nem akarna minid,onkil egyformán mejgjadóztatni, Itt csak a kormány politikájáról lehet szó és ha ezt nézzük, vájjon nem-e éppen az egy­forma igazságos, megadóztatásnak a kí­vánsága vezette a kormányt akkor, amikor engem a politikától teljesen távol álló em­bert hívott meg a pénzügy élére. Éppen ez volt a/., ami megmutatta a "kormány szándékát, most csak az én tehetségemtől függ. hogy ez a feladat megvalósítható legyen és az önök sietségével minden­esetre meg is fogom valósítani. V liberális ellenzék azt mondja, hogv a forgalmi adónak feleme­lése ártalmas és káros, hogy kár volt a lariffákai felemelni Ha nem akarják biztosi tani az állami üzemek gazdálkodásában az egyensúlyi és ha le akarnak monfdianí arról a bevétel­ről. amely a legnagyobb hozamot jelenti a költségvetésben ugy azl kell feltételez­nem. hogy az egyenes adóztatásra helye­zik a fősúlyt. Mindenki tudja, hogy, az egyenes adóztatás lehetősége attól ;i szerv­től függ. amelyet a kormányzat átüt fel. annak kidolgozására. Most ismét nem ma­gamról. hanem a kormányról beszélek. Ha a kormánynak nem ez led volna az intenciója, vájjon engem lett volna-e az ügyek élére, hiszen ennek az aparálusnak a kiépítése mégis csak leginkább egy a bürokratából a tisztviselők sorából kinőtt embernek kezében van a helye. Azl mondja még ugyanez az ellen­zék. hogy a közalkalmazottadtól és a gazdaságos beruházásiéi nem kell a pénzt sajnálni Kii összeállitollain magamnak az állam­háztartás jövő képéi, összeállitottam ugy. ahogy az a számok világában alakúk És ebből azl látom, hogy a mi költségveté­sünkben a tulnvomó kiadás éppen a köz­alkalmazottakra . a beruházásokra és azokra a gazdiasájgi akciókra esik. amelye­kel ők olvan bőven dotál andónak monda­nak. A mi nagyon kevés ezen kívül mqg­marad' a költség vetésben azl én is szeret­ném törölni, meri ez az entente bizottsá­gok részére való szolgáltatás és a külföldi kölcsönök fizetése. Azl azonban nem mondják meg nekem. hogv ezeket ho­gyan töröljem, uigjy, hogy amikor idáig jutottam, akkor kezd|ell előttem világossá válni, hogy mi is a különbség egy polilikus és egy bürokrata finánc közöli. Törlendő tételek Tisztelt választó Polgárok ! Én nem mondom, hogy a mi államháztartásunkban nincsenek törtendő tételek, hogy sok tekin­tetben nem kell mérsékletet tanúsítanunk, hogy nincs olvan kiadásunk, amely a viszo­nyainkkal meg nem egyezik, de ezek nem olyan igen nagy tételek," amelyek milliárdok­kal könnyitenék meg a költségvetést. Ezek­nek a kiküszöbölésén is kell munkálkodnunk és éppen a jelenlévő minisztertársam tanus­kodhatik arról, hogy ebben a tekintetben is meg szoktam mondani a véleményemet. Nem titkolom, nem értünk hiinden apró tekintetben egyet, de együtt vagyunk és együtt műkö­dünk, mert a nagy célok szolgálatábanegyet­értünk. Egyek vagyunk az ország javának munkálására irányuló törekvésekben, hogv ennek biztosítása mennyiben sikerül, azt nem ígérhetem, mert nem tőlünk és nem is az országtól, hanem az európai hangulattól, a jóvátételek kérdésétől függ, egyet azonban megígérhetek, a becsületes törekvést, a mun­kát és akaratot arra, hogy felépítsük a ma­gyar államháztartás közgazdaságának az épü­letét Éljenzés. Meg kell kérdeznünk az ősöket Tisztelt választó Polgárok ! Az 1867. évben szintén uj állami berendezkedés idő­szaka kezdődött ebben az országban. Ez a berendezkedés a liberalizmus jegyében in­dult meg. A liberalizmus széles kapu, ame­lyen át bemehetett mindenki nyelvre és val­lásra való különbség nélkül, aki részt kívánt venni az építés munkájában. Az ükkor kinyitott é/mi'ii a tágas ka­punak a szárnyai ma sincsenek be­zárva. Ma is bejöhet mindenki oda, ahol építünk nyelvre és vallásra való tekinntet nélkül. A különbség csak az, hogy mi az élőkön kívül meghív­juk ehhez a munkához az elhunyta­kat, a magyar ősöket is. Mert nemcsak a mai generáció számára épí­tünk, hanern unokáinknak is és unokáink uno kainak. Ebben az építő munkában nem iga­zodhatunk csak muló és átmeneti irányzatok­hoz és ízlésekhez. Fel kell hívnunk azokat az ősöket, akik ezer éven át tartották fenn ezt az országot, hogv jöjjenek segítségünkre és mondják meg milyennek akarják látni az uj Magyarországot. És még egyet ! Ne ejt­sen tévedésbe a munka jellegére nézve és ne idézzen elő félreértést, ha ebben a mun­kában, amelyet sietve kell végezni, egyes túl­zóknak sikerül néha elhelyezni az épületen egy-egy szelkakast. Nem az ilyen szélkakasok jelzik azt, hogy milyen szél fuj a magyar ró­nák felett. Arra a lobogóra nézzetek, ame­lyet a kormány óhajt az oromra kitűzni. Ezt a lobogót az a szél dagasztja, amely ezer év óta érleli a magyar búzát. Köszönöm, hogy meg­hallgattak, köszönöm, hogy megjelentek. A földművelésügyi miniszter A programm beszédet követő lelkesen ün­neplő taps után Mayer János földkuivelés­ügyi miniszter közel qgy, órás. mindvégig meleg figyelmei kellő beszédében méltatta Bethlen gróf és a kisígjazdák egy táborban való találkozásának, egységes munkára való kézfogásuknak jelentőségéi a belső aktivitás és az integer Magyarország ér­diekében. Egymásután cáfolta ineg| szelle­mes fordulatok során a kisgazdapárt ellen hangoztatott vádjakai és bebizonyította, hogy az általános egyenlő titkos választó­jog mellőzésének inalja az ellenzék az oka. Nagy figyelemmel és megnyugvással hallgatták a jelentévő kisgazdák a fökl­mivelésügyi miniszteri, amikor rámutatott a lő Iái) irtok reform élénk ütemben folyó végrehajtására. Kisvárda neves képvi­selőjelöltje Mózer Ernő szólalt lel a fökümivelésügyi miniszter után lelkesítő szavakban mu­tatva rá az egységességben rejlő nemzet­építő erő jelentőségére, majid Kovács András jánosbokori zárta be köszönetet mondva a megjelenteknek, az impozáns közgyűlést. Vasárnap délután A városunk egyetemét átfojgló erejű programmbeszétd után a pénzügyminiszter és kísérete dir. Benes Kálmán polgármester vendlége volt. majd dr. Kállay Tibor Xajgjy­kállóba utazott, ahol dr. Erney Károlynak az egyséfgespárl hivatalos jelöltjének e|J kes Hívei között mond'oll nagyhatású -be­szédet. Nagvkállóból délután 5 órakor tért vissza a pénzügyminiszter Nyíregyházára, ahol a gazdák, iparosok, majd a kereske­dők körében jelent meg, mindenüti ün­neplő. ragaszkodó szeretettél fojgadó hí­vekre találva. A kereskedők és Gaz­dák Körében A Kereskedők és Gazdák Körében dél­után (> órakor tette a pénzügyminiszter lá­togatását, Mikecz Dezső alispán és dr, Benes Kálmán polgármester kíséretében,. A tagok majdnem teljes számban egybegyűl ­tek a miniszter tiszteletére. A körhelyi­ségbe belépő minisztert hatalmas éljenzés fogateWa, melynek Iccsil apui Iával Baruch Artúr a kör elnöke üdivözőlte a magas ven­déget, kérve, hofgjv érezze magát jól sze­rény körükben. A miniszter megköszönte a szívélyes fogaddálásl. mely után a kör vezetőségének bemutatása következett. A miniszter közvetlenül személyesen nyilat­kozott az egyes elébe tárt aktuális kérdé­sekre, majd a kör néhány hígjával el be­szélgetői l. Baruch Artúr elnök felolvasta az Omke táviratál, melyei a kör vezetőségé­hez intézett, kérve, hogy a kereskedelem érdiekében támogassák dr. Kállay Tibori A távirat felolvasásai hatalmas éljenzés sei fogatillák. A miniszter egy órai ott idő­zés után kíséretével eltávozott. A búcsú­zásnál kijelentette, hogy értesülve van ar­ról a nemes és áldiásos kultur és jótékony munkáról, amit a kör kifejt, amihez to­vábbi kitartást és erediményes munkát kí­ván. A banketl Este 8 órára a Korona nagytermében 100 ember feszüli s szinte ünnepies csend­ben várja azl a pillanatot, amikor megnyí­lik az ajtó szárnya. Sáráv Elemér zenekara rázendít a Rákóczi indulóra s a jelen­lévők szűnni nem akaró éljen kiáltásai kö­zöli belép a nagyierembe dir. Kállay Ti­ber. Elhelyezkedíik az asztalfőn, jobbján Gedmly Henrik ev. püspök, balján Énekes János rk. prépost plébános ülnek. vele szemben dr. Bartók Jenő ref. lelkész és Bernstein Béla főrabbi foglalnak helyet. Vacsora alalt az első pohárköszöntőt Gethily Henrik ev. püspök mondja. Horthy Miklós kor-

Next

/
Thumbnails
Contents