Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

4 HiimwtK. WBfiíM tftliMKVMPV 'UHIimilk y? gyünk és biztosítani kívánjuk a külfölidli államokkal való szabajdl forgalomnak a lehetőségét és valóban sohasem a magyar kormányon múlott és múlik, hojgjy megfelelő megjállapqdlásokra és szerződésekre nem jutottunk a minket környező államokkal. Mi visszaszorítva magunkba a közelmúltban történtek felelti érzésünket, hajlanjdlók vagyunk szerződésekre, megál l apadásokra, a forgalom, kereskedelem szabadságának biztosítására Európának Keletén. És ha egyéb hasznot a génuai konferencia nem is hozott volna, az az egy bizonyos, hogy megteremtette azt a légkört, amely lehetővé tette azt, hogy immár Romániával rövid időn belül megindíthatjuk a kereskedelmi • tárgyalásokat, megindíthatjuk talán Jugoszláviával is és felvehetjük a Csehekkel azoknak a tárgyalásoknak a fonalát, amelyet megszakítottak a királypuccskor. Tárgyaltunk Ausztriával is és lehetővé akarjuk tenni azt, hogy Ausztria a mi állatkivitelünkből láthassa el a maga piacait, azonban ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a mi boraink elhelyezése náluk megfelelően biztosíttassák. Enélkül velünk megállapodásokat létesíteni nem lehet. Ami a forgalomnak a lehető korlátmentességét illeti, itt meg kell emlékeznem a kiviteli vámokról és hogy hogyan kívánom ezeket leépíteni. Ma az államháztartásnak alig vannak ennél nagyobb, jelentősebb őszszegeket szolgáló bevételei és én mindennek dacára erről hajlandó vagyok lemondani, mert nem fiskális érdekből, hanem a fogyasztók ezreinek érdekében tartom fenn őket, azért, hogy ezek megélhetési lehetősége ne veszélyeztessék. Addig tartom tehát fenn őket, mig ezek a nehézségek fennállanak és megszüntetem őket akkor, amikor eléggé felvérteztük a középosztályt a létért való küzdelemben. A középosztály erősítése Ez, a középosztálynak felfegyverzése a létért való küzdelemben ez az, ami második pontját képezi a^mi gazdasági programmunknak. Éljenzés.) A tisztviselőknek érdekében már január havában is igyekeztem megtenni azt, ami módomban, ami az államháztartásnak módjában áll. Azóta a drágaság fokozódott a megélhetésnek a lehetősége neheI izebbé vált, tehát a kormány most újra segitsé gére akar lenni a tisztviselő osztálynak, saját felelősségére, mert hiszen a nemzetgyűlés most nincs együtt. A kormány a tisztviselőosztálynak olyan rendkívüli támogatást óhajt nyújtani, amely lehetővé teszi a megélhetést. Természetes, hogy nagyon messze e téren sem mehetünk ebben a szegény országban, azonban be kell látniok, hogy a bankóprésnek működtetése, a papirospénznek nagy mennyiségben való forgalomba hozatala nem a helyes utja a kérdés megoldásának, mert evvel csak oda jutnánk, ahová Ausztria jutott és ez elsősorban éppen annak az osztálynak válna ártalmára, amelyen segíteni akarunk. Nagyon jól tudom, hogy a tisztviselők nehéz helyzetben vannak és éppen azért köszönöm nékik azt az önmegtartóztatást és mérsékletet, amellyel sikerült megmenteni a magyar államháztartás épületét akkor, amikor Ausztria államháztartásának épülete már a végső düledezés stádiumát mutatja. Nagyon kérem őket, hogy ha nincsenek is mindenben megelégedve avval, amit a kormány értük tehet, tartsák meg továbbra is ezt az önmegtartóztatást és ne engedjék magukat elragadtatni, mert. tik az államháztartás pillérei. lia ez alól agitációnak hatása alatX kiu grandnak, az összeomló épület kövei elsősorban őket sebesítené meg. Lakásépítés k A kormány lakásépítési akciója is a ( középosztály érdekében történik. Nagyon jól tudjuk, hogy a lakáskérdést máskép mint építkezés utján, megoldani nem lehet. Tervbe van véve, hogy tovább megyünk ebben a tekintetben azokon a rendszabályokon, amelyek már az én mesterségem alatt létesíttettek és amelyek eddig is a nagy adókedvezményen kivül 400 millió koronát tesznek ki. Az állami támogatást igyekezünk tovább fejleszteni és most egymilliárd koronát szándékozunk arra fordítani, hogy az építkezés lehetősége meg legyen az országban. Ez olyan áldozat, amelyet csak avval a céllal és szükséglettel lehet indokolni, amely ma országszerte mutatkozik a lakáskérdés tekintetében. A kisiparosság sejlése Az építkezés fellendlilésével az iparosság érdekeit is kivánjduk szolgálni és különösen a kisiparosságot akarjuk fokozott mértékben igénybe venni ennél az állami lakásépítő akciónál. Támogatni óhajtjuk a kisiparosságot a maga szövetkezeteiben is és ezért az országos szövetséginek én jelentékeny összeget bocsájtottam rendelkezésére. Figyelemmel vagyunk az iparos ság érdekeire a közszállitások kialdásánái jólehet teljesen tudatában vagyunk annak. hogy a iiajgjy gyáriparnak messzebbmenő támogatásával talán esilogóbb eredményeket lehetne ebben az országban elérni. De a kormánynak az a programja hogy sok önáM egzisztenciái le remisen ebben az országban és biztosilsa ezeknek a boldogulását Hz képezi a harmadik alappont ját gazdasági programunknak és ez vezetett bennünket a töldlrelorm végrehajtásánál is. A l'öíidlbirtokreíorm Ha azt monjdlják. hogy mi ebben a tekintetben ném igyekszünk mejgjtenni mindazt, ami tőlünk telhet, hogy nem igyekezünk eléggé siettetni a földbirtokreform végrehajtását, akkor csak két körülményre hivatkozom, az egyik az, boigV a kormány éppen egy kisjgjazfdiáinak az én igen tiszteli Mayer barátomnak a kezébe tett? ennek a földreformnak a megvalósítását és ha egy kormány bizonysáét akar tenni arról, hogy (gjyorsan és komolyan akarja ezt a reformot végrehajtani, akkor azt hiszem, evvel tette a legbiztosabb és leghatározottabb tanúságát. Ez a politika nem irányul sem a nagybirtokosok, sem a nagjgyárosok ellen, fin ismerem őket, belátó emberek, tuldjják azt, hogy nem a

7ért vesszük el földijük egyre szét. hoígy nem azért igyekszünk a kisipar támogatására, mintha bármiféle ellenséges érzület vezetne minket, hanem azért, mert az ország jól felfogott érdekeit tartjuk szemelőtt. Forszírozzuk ezt a reformot éppen a termelésnek a biztosítása érdiekében azért, hogy végre eltűnvén fejük felől a bizonytalanság, alkalmuk lefgyen intenzív munkával művelni földijüket. A házhelyek ügye A másik körülmény amire hivatkozom az, hogy a házhelyek kiosztásánál már nagy lépéseket tettünk előre az országnak sok községében jutattuk már házhelyhez az embereket. Elösmerem, hogy nehézséjg(ek mutatkoznak e házak felépítésénél, Űe mi erről is igyekszünk gondoskodni. A kisiparos szövetkezeteknek és az Országos Közponli Hilefszö vetke zetnek bevonással így vállalkozásba mentem bele, amelynek az lesz a feladata, hogy olcsó áron épitö anyagot szállítson házépítési célokra. LIgy látom, ho(g|y főleg a Tiszántúl az, ahol erre a legnagyobb szükség van. Itt fogjuk tehát fölllitani ennek a vállalatnak a legli ajgyobb eulruniát. Természetes azonban, hogy ingyen nem aidlhatjuk ezeket az anyagokat, de mondják ismemek-e olyan tünfdlérmesét, amely, az ország minídien poljgjrának egy-egy házat ajándékoz.. Mikor errefelé jöttem a vonaton, nékem sem jutott ilyen eszembe, pedig mondhatom visszatértek emlékezetembe gyermekkorom összes tündérmeséi egy Valaha bolidlojgabb országról. Kereskedők és szövetkezeted Tudom, hogy iiajgv nehézségekkel és ellentmondásokkal lallkozunk akkor, amikor éppen a kis egzisztenciák anyajgü jólétén és a szövetkezeti eszmék Lámogalsán munkálkodunk. Sokan mesterségesen ellentétet szitának és ellentétet akarnak föl állítani a kereskedő és a szövet, kezet között. Az ilyerf ellentétek fennállását nem ismerhetem el. mert a kereskedő éppoly hasznos és biztos támasza az ország közgazdaságnak, mint amilyen a kisembereknek a szövetkezete, amelyben az egyesül és áltai fokozza az ember erejét. Ne emberek ellen harcoljunk A gazdasági programúinak negyedik pontja az, hogy a gazdasági harc és küzdelem ne az embernek ember ellen folyó harca, hanem közös harc legyen a nagytermészet ellen, hogy feltárja a maga kincseit és biztosítsa a mi megélhetésünket. Ennek a célnak elérésére komoly, verejtékes munkára van szükség és tisztába kell lenni azzal, hogy Európában egyedül magunk vagyunk és senki sem fogja helyettünk ezt a munkát eivégezn^. Ezt láttuk Génuában, de láttuk azt is, ami vigasztaló. Azt láttuk, hogy ellenségeink immár nem akarnak megfojtani bennünket, azonban annak a hangulatnak tovább kell fejlődnie és erősödnie, be kell látniok az európai nemzeteknek, hogy nem elegendő nékünk magában véve az, hogy nem akarnak ujabb intézkedéseket azonfelüi amelyek már bennefoglaltatnak egy szerencsétlen békeszerződésben. A jóvátétel, tartozásaink Nekünk arra van szükségünk, hogy elengedjék azt a jóvátételi . követelést

: amelyet felállítottak anélkül, hogy a mi helyzetünket és az egész európai gazdaság egyetemes érdekét kellőleg szem előtt tartották volna. Nekünk halasztást kell nyernünk régi külföldi tartozásaink visszafizetésére, hogy lassú munkával az uj jövedelemből tudjuk majd visszafizetni régi adóságainkat, de ahhoz, hogy ilyen kérelemmel fordulhassunk a külföldhöz, elsősorban belső helyzetünket, az államháztartásunkat kell rendbehoznunk^ Mert vájjon adna-e valaki kölcsönt, vagy halasztást annak, akinél azt látja, hogy a belső háztartása nincsen rendben, hogy többet költ, mint amennyi bevétele van. Ugy hiszem, senki sem bizná ilyen emberre a maga pénzét. A valuta stabilizálása És ha a valuta ingadozása miatt panaszkodnak és azt mondják, hogy ez a második nagy baj, amely gazdasági fellendülésünkben akadályoz minket, ugy meg kell gondolni, hogy a valuta romlásnak a legfőbb oka éppen az a papírpénz kibocsájtás, ami a költségvetés deficitjéből szárma/.ik. Ezt kell megszüntetni, az államháztartás egyensúlyát kell megteremteni, ha azt akarjuk, hogy elérjük a valuta stabilizálását, hogy halasztást és kölcsönöket kapjunk. Gazdasági és pénzügyi programmom alapjának ötödik pontját, az államháztartás helyzetének rendbehozatalát csak takarékossággal, igazságos egyenlő és .egyforma teherviselésnek a biztosításával tudjuk elérni.