Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-16 / 87. szám

1922. április 20. JSfiríföTIDÉK 3 Komáromy Károly a Nyíregyházi Villamos Társulat igazgatója. A napról-napra súlyosbodó gazdasági viszonyok és az ezzel kapcsolatos körűimé nyek kétséget kizárólag arról győznek meg bennünket, hogv terhein lenek könny ilését csak saját erőnktől és munkánktól remélhetjük. Elérkezett a 12-ik órája annak, hogy ha csak ölhetett kezekkel nem akarjuk bevárni a teljes biztonsággal bekövetkező elpusztulásunkat, a legerélyesebben és legsürgősebben megindítsuk, egyeldtűli reményünket. a többtermelést és fokozott munkát. A produktív termelő munkát végző elemek az edjdligi munkamódszerekkel és segédeszközökkel

1 képtelenek a reájuk háramló feladatnak megfelelni: csonkaországunk lakosságát eltartani és annyit dolgozni. hogy a vesztett háború folytán ránk szakadt terheket viseljék. Szükségünk van tehát oly gazdaságos segédeszközökre, melyek ezen elvégzendő munkál lehetségessé teszik és abban segítségünkre állanak,, ezek pedig a gyors és olcsó közlekedési utak kiépítése és a sok emberi munkaerőt pótló gépek minél nagyobb számban való alkalmazása a termelés minden ágában. A löbbtermeles szükséges ége Szűkebb hazánkban, Szabolcsvármegye istenáldotta föIldijén is szomorúan keh tapasztalnunk azt, hogy a többtermelési szükségességének gondolata még nem ha lotta át az összes termelőket, mivel saját szükségleteik fedezésére nyers termékeik elégségesek, nem is gondolnak arra, hogy a termelést fokozzák, saját maguknak és a köznek javára, mert sok terményük értékesítése a közlekedési eszközök és utak hiányában nehezen vihető csak keresztül. ' rEzen utóbbi állításomat a sok közül csak egy példával kívánom megvilá(giitau:i. A múlt év őszén a környéken tett hoszSz&bb kocsiutamon alkalmam volt néhány gazcla éléskamrájába és pincéjébe is betekinteni, több éléskamrában és pincében 80—100 liter tej állott és azon kérdésemre, hogy ezzel mi történik, azt az előtlük természetesnek látszó fele elet nyertem, hogy ebből készítik el a házhoz szükséges vajat és túrót,- a többit pedig a sertések kapják, meri bizony a város messze van és káraz igáért, nem érdemes olda beszállitáni. Épp így van sok-sok más terménnyel,, amely a termelőnek csak azért kevésbbé értékes,, mert hiányzik az értékesítés könnyebb lehetősége. Mily máskép állana a dolog,, ha az egyes nagyobb tanyákat, falvakat és városokat gyors és olcsó szállítási eszközök és utak kötnék össze. Minden gócponton egy-egy mezőgazdasági központ keletkezhetne,, ahol é^pp a központosítás -révén a feldolgozási költségek a minimálisra csökkennének, mely minimális költségeket a kész termény elbírná,, mig, ha a nyers termény maguknál az egyes kis termelőknél dolgoztatik fet, a felmerült nagyobb munkaköltséget az áru már nem képes elviselni,, vagyis a nyers termény feldolgozása nem érdemes, nem fizeti ki magát. A villamos üzemek e'őnye Ezen kisvasutaknak épp a központi gazdaságos voltára való tekintettel jeltétlenül villamos üzemüeknek kellene lenni és oly vi dékeken kellene áthaladniok,, ahol sok kis nyerstermelő árujának a központi feldolgozó telepekre való szállítása jöhet szóba. Ha az , a Kistermelő látja, hogy texorényeinek könynyen. megközelíthető piaca van:,, önmagától az űiiensiv gazdálkodás tenére fog; lépni,, mely téren még beláthatatlan sok teendőnk van,, hogy a kedvezőtlenebb, éghajlati és talajviszonyokkal bíró németeknek csak nyomába is juthassunk. Fennebb emiitettem, hogy a kisvaisutaknak feltétlenül villamos üzemüeknek kellene lenniöfc, nemcsak azért, mert a villamosvasút mozgékonyabb a gőzüzeműnél és a központosán olcsóbban termelt energia a vasút üzemköltségeit csökkenti,, hanem azért is, hogy a vil lamosáram,, a vasutak berendezéseit felhasználva,. a nyers termelőhöz elvihető legyen és annak hathatós segítőjévé és minden munka végzésére alkalmas eszközévé váljék és az emberi munkateljesítményt megsokszorozza. A kullurállamokban a villamosság uralkodik. A magas mezőgazdasági kulturával biíró országokban: Németországban, ÉszakOlaszországban, Hollandiában, Dániában, stb ía villamos áramot hosszú évek óta veszik lm ár igénybe a gazdaságok és ezen országokban,, ahol az egyes intensiv mezőgazdasággal foglalkozó vidékeket sürü villamos hálózatok iszelik keresztül-kasul,, a gazdának leghűségesebb és legmegbízhatóbb segítőtársa a villamos motor. A külön gazdasági célokra szerkesztett és könnyű,, egy ember által tolható kocsira szerélt motor, mindig odavihető, ahol a munkát végezni kell. • Hihetetlen sokoldalú ezen egyszerit 'gépnek alkalmazási lehetősége,, melyek közül csak a legfontosabbakat sorolom fel,, nem is szólva pl. arról, hogy nagyobb tehenészeltekben még a fejést is villamos motorok végeik el. A villamosúié torok előnye. A t illamos-motorral csépelve, ellentétben a gőzgéppel való cséplésnél, a gőzgép okozta tüz veszély teljesen ki van küszö'böive,, amely előny már magában sem megvetendő,, tudva azt, hogy évenként milliós és milliós károkat okoznak a cséplő lokomobilok kiröppenő szikrái. A villamos-motor minden előkészítés nélkül állandóan munkaképes és majdnem semmi külön kiszolgálást nem igényel, ellentétben a gőzgéppel, ahol egy 'ember és egy iga a vizhordással,, napi féliga a tüzelő-anyag hordással és egy gépész és fütö a gép felügyeletével és kiszolgálásáéval van elfoglalva. Ez maga napi 3 munkaerő és másfél iga megtakarítást jelent, nem tekintve a villamos motor csekély fenntartási költségét, szemben a gőzgép ezirányu nagyobb igényeivel. Ugyanez a motor végzi el a tengeri nrorzsolást, darálást, szecskavágást és vizhuzást is,, egy tized annyi idő alatt, mint az emberi erő,, ugy, hogy ezek más célra használhatók fel,, vagyis a több munka és többtermelés szolgálatába állíthatók. Téli favágások alkalmával, ugyanez a motor magában az erdőben percek alatt végzi , el azt a nehéz munkát, a farönkök keresztül fürészelését,. mely két emberi erőt órákra köt le. Tehenészetekben villamos-motor hajtja . a fölözögépeket, köpülőket és hihetetlen gyor san és olcsón segiti hozzá a gazdát,, hogy nyers termény helyett kész árut vihessen a piacra. A nagy jövedelmet hajtó kertgazdaságokban öntözés céljaira szinte nélkülözhetet» : len a villamos-motor nagy teljesítményénél i és az ezáltal előálló emberi és állati erőben való megtakarítás folytán. Nem utolsó előnye a villamosáram bevezetésének, a legnagyobb kényelmet és teljes tűzbiztonságot nyújtó villanyvilágítás sem i (iortdoljuk csafe el,, hogy mily pótolhatatlan értékek mentek már tönkre egy-egy az istálló fcan vagy magtárban felrobbant vagy felborult kőolaj lámpáktól ; emberöltő munkájának gyümölcse vált semmivé néhány óra alatt, ami csekély befektetéssel elkerülhető lett volna. A mindinkább nagyobb teret hódító villamos főzőedények és különböző gyógyászati célokat is szolgáló villamos melegítő testek mellett megemlítem még a villamos keltetőgépeket, amelyekben több ezer tojás keltethető ki egyszerre és amelyeknek üzeme egytized rész annyiba sem kerül, mint azon tvujkok élelmezése, melyek ezen több ezer tojást ^kikeltenék. 1 Egy gyufaszál többe keriU, mint a villanylámpa. Egy gyufaszál meggyújtása és elégetése többe kerül,, mintha ugyanazon időre egy <16 gyf. villamos égő világítását vesszük igénybe ! é Néhány szóval iparkodtam csak vázolni tazokat az előnyöket,, amelyeket a villamostságnak alkalmazása a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági ipari üzemekben nyújthat. 'Természetesen,, hogy ezen előnyök csakis bifzonyos befektetésekkel érhetők'el, amely bejfektetések azonban,, mint az a fentebbiekbői ikitünik,, a befektetett tőkét a termelő részére bőségesen kamatoztatják. Áthatva a villamosáram minél' általánosabb és kiterjedtebb alkalmazásának szükségességétől és gazdaságosságától,, társasáigurtk minden i/y irányú eszmét örömmel karol fel és ha villamoshálózatunknak nagyobb mérvű kiépitése csak némi eredménnyel is kecsegtet, attól sem riadunk vissza, hogy a kiivánalmakat uj befektetésekkel,, nagyobb gépek és kazánok építésével, elégítsük ki, mert ezzel elsősorban a köznek és hazánknak állhatunk szolgálatába. Igy jöttem én . Mehetsz! és elengedett az Isten, Két gyönge karomon a Sorsom vittem, Bíbor szájjal. bíbor szívvel, Pipaccsal, tűzzel, kis kereszttel S furcsa törött játékszerekkel; Ennyi mindennel teleaggatva Mentem futva, magamra hagyatva. Vitt a vihar és vitt a napsugár S én vittem a Sorsot és mindent vittem, Mert küldött az Isten ... az Isten ! S lelkemből forró dalok nőttek, Kárhozott lángú és gügyögő ének, Vérszínű szavak és didergös nóták S zord ritmusai vad, lázas éjnek S meglátásai a halott költő Kint cl behullott setét szemének. Igy láttam meg magam. És sirtam. Mindent cipeltem s az Istent hívtam. Tartallyné Stima Ilona. SUHA.NESZ LAJOS mübutor árucsarnoka saját készitményü bútorai a legolcsóbb árban szerezhetők be. Nyiregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. szám. 1400 Legközelebb a Shimmy király bemutatása a Városi Színház Mozgóban nemcsak „Shimmy-lázt," hanem „mozilázt" okoz, mert Endrey Jenő (színpadi főszereplő) művész gárdájával valósággal extázisba hozza a közönséget burleszk operett jeleneteikkel. Kiváló katonazenekaruuk ünnep minden estéjén a Városi Színház Mozgó előadásain hangversenyezik.