Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-22 / 91. szám

JÚMSWSSL 5 921 április 22. Küldöttségek Kállay Tibor pénzügyminiszternél s, Háromszáz teritékes bankét Kállay Miklós főispán tiszteletére. A pénzügyminiszter a szentistváni összefogó gondolatról. Nyíregyháza, április 21. A Nyirvidék tudósítójától. Küldöttségek a pénzügyminiszter előtt. Az installáció tradíciókat megelevenítő,, sokáig emlékezetünkbe idéződő ünnepélyes percei után Dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter az uj főispánnal egyidejűleg Mikecz István alispán szobájában fogadta a nála tisztelgő küldöttségeket,, valamennyihez biztató, bátorító,, gondolatos szavakat intézvén. A vármegye nevében Mikecz István alispán vezetésével a tisztikar jelent meg tisztelgő kikihallgatáson a pénzügyminiszter előtt. A pénzintézetek küldöttségét Meskó Elek kir. tanácsos, a Nyíregyházi Takarékpénztár vezérigazgatója,, a- kereskedőtársadalom küldöttségét Baruch Arthur bankár,, a Kereskedők és (iazdák Körének elnöke,, a ni. kir. posta- és távirda-hivatalét Demkó Jenő debreceni pósta és távirda-igazgató,, az Ipartestület küldöttségét Barth Antal ipartestületi elnök,, a nyíregyházi gazdákét PauIusz Márton, a Gazdaszövetség elnöke, Nyíregyháza város küldöttségét Bencs Kálmán polgármester, a vasutasokét Szitha Jenő állomásfőnök vezette Dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter elé,, akinél kihallgatáson jelent meg Zvvick Vilmos főgimnáziumi tanár a M. T. 1. nyíregyházi expositurájának vezetője is. Munkatársunk kérdést intézett a város küldöttségében résztvett egyik tisztviselőhöz, aki a pénzügyminiszternél tett kihallgatásról a következőket mondotta: Dr. Bencs Kálmán polgármester üdvözlő beszédében annak az örömének adott kifejezést, hogy a pénzügyminiszter, amikor Nyíregyházára érkezett, hazajött otthonába. Valóban uraim mondotta ^válaszában Dr. Kállay Tibor, — hazajöttem, az a város, ahol édesapám munkálkodott, az én igazi otthonom. Majd kijelentette, hogy részt fog venni a város fejlődésének előmozditásában. Most csak annyit rnond, legközelebb újra Nyír egyházára jön és programmbeszédében nyilatkozni fog a várost érdeklő ügyekről is. Társas ebéd. Az installáció napján a Korona-szálló termeit a főispáni beiktatást követő több mint háromszáz terítékes banketre készítették körültekintő figyelemmel, ízléses díszítéssel elő. A lépcsőházat fenyő-füzérek,, nemzetiszínű és a vármegye színeit viselő zászlók és címerek ékesítették. A nagyterem homlokzatán a vármegye címerét a trikolor fogja körül. Négy sorban helyezik el az asztalokat, amelyeken színes virágok pompáznak. Papp Lajos vendéglátó kara kifogyhatatlan ügyességben,, és Bleyer Jenő éttermi főpincér és Fritz helyettes főpincér szakismeretét,, finomult ízlését már itt ki kell emelnünk,, amikor a pompás menüt és a nobilis kiszolgálást lehetetlen a banketről való beszámolónkban említés nélkül hagynunk. Félkettő után, a tisztelgő kihallgatások végeztével a meghívott vendégek, akiknek sorában vármegyénk és városunk birtokos tisztviselő,, iparos, kereskedő, egyházi és katonai társadalmának, hatóságainak, intézményeinek, iskoláinak vezetősége képviselve van, a nagyterembe sereglenek. A sajtó képviselői külön asztalnál helyezkednek el. Jelen van közöttük a M. T. I. debreceni fiókjának szerkesztője is. Köt óra van,, mikor Sáray Elemér pompás zenekara a Rákóczi induló tüzes ütemeire zendít : a terembe zugó éljennel fogadva Dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter és Dr. Kállay Miklós főispán és Dr. Kállay Zoltán pénzügyminiszteri osztálytanácsos lépnek be. A főispán a pénzügyminiszter és Miklósy István hajdudorogi püspök között foglal helyet az asztalfőn. Megkezdődik a fényes bankét, amelynek színes tablójára előkelő hölgyközönség tekint le a telt karzatról. A pénzügyminiszter és a főispán mögött díszruhás hajdúk állnak. A felszolgálásnál egyenruhás hajdúk segédkeznek. Isten áldd meg a magyart!... A banketen elhangzó, mélyen a szivekbe ható köszöntők sorát Dr. Kállay Miklós főispán nyitja meg fenkölt szavakban gyújtva fel a Kormányzó ur őfőméltósága iránt érzett lelkes szeretetet. A főispán a következőket mondotta : Az első poharat boldog időkben,, nagy Magyarországban ünnepi alkalmakkor büszkeséggel emeltük 1000 éves országunkra és a királyra. Ma az 1000 éves országból, megtépett, kifosztott országunkból csonka harmadrész maradt. — Oda a hármas halom, oda vannak a folyók,, letépve testéről dél, kelet, észak és nvugat, szinte kérdezhetjük, mí maradt hát meg a honfoglalók hazájából? Mi abból,, mit mesélni hallottunk gyermekkorunkban,, mi abból, amit tanultunk, megismertünk és amiért lelkesedtünk későbben ? Sok odaveszett. de nem minden ! Ha időlegesen megszűkültek határaink,, ellenség orgiázik régi Magyarország nagy részében,, ha idegenben nyugszik forradalomtól,, ellenségektől elűzött királya ennek a szerencsétlen országnak — megmaradt sértetlenül és érintetlenül,, a régi misztikus fényében és hatalmában egy : n nagyságnak, a szétoszt hatatlanságnak,, száiiit István királyságának, 1000 év minden tradíciójának symboluma,, a magyar szent korona. — A magvar szent koronához hordjuk panaszunkat,, imáinkat, a feltámadásban nem csüggedő reménységünket,, a szent koronához, a régi hatalom és igaz ság jelképéhez. De a Klenódiumok között nemcsak a korona maradt meg nekünk,, hanem megmaradt ia jogar és a kard is — a magyar vitézség, a magyar hatalom symboluma, — és az isteni gondviselés amidőn egyrészről sújtott és porig alázott, másrészt adott a nemzetnek egy férfiút, aki a kezébe vette, akinek bizalommal kezébe acltuk a kardot és jogart, hogy azokat erősen tartsa és j,ogy ezekkel a klen ódiumokkal egy jobb jövő felé vezessen bennünket. Ez a férfiú Horthy Miklós a kormányzó ur főméltósága. Ő reá a magyar vitézség, a magyar becsület megtestesítőjére, a nemzeti erények letéteményesére, minden iga/ magyar eszményére üritein ezt a poharat. A főispán szavaira, amidőn azok Magyarország Nagyurát aposztrofálják, mini egy ember állanak fel a banketen jelenlevők százai,, éljen riad fel, majd a felzendülő Himnusz dallamának szárnyain mind erősebben hangzik a férfi ajkakról Kölcsey imája : Isten áldd meg a magyart, .. A vermegye nevében Virányi Sándor vármegyei főjegyző mond (köszöntőt a beiktatott főispánra a következőkben : Tisztelt Uraim ! Szabolcsvármegye törvényhatósága főispáni székébe beiktatott a mai napon egy ifjú férfiút,, akiről elmondhatjuk, hogy ennek a vármegyének testéből való test,, véréből való vér. Ha semmi más ajánló levele nem volna,, ha nem is tennénk mérlegre az ő kiváló egyéni kvalitásait,, ez az egy tény magában is biztatás nekünk arra, hogy jövendőnk irányítása az ő kezeiben jó kezekbe lesz letéve. De vannak mindezeken >elül még olyan körülmények, amelyek bizodalmunkat s reményeinket erősbithetik. Kállay Miklós főispán egy olyan csa Iádnak ifjú hajtása, amely család letűnt századok viharában szinte öszSzeforrott ezzel a vármegyével ; amely családnak úgyszólván minden tagja tényező volt e vármegyének politikai, társadalmi, gazdasági éle- | tében igen sok tagja pedig történelmi pillanatokban a közélet elismert, kiváló, hivatott vezérének .bizonyult. Ebben a családban született és nőtt Kállay Miklós ; ennek a vármegyéjével közös hagyományai gyermek és ifjú évei,, egész élete irányitói,, ebben a családban tanult meg emberré,, magyarrá és szabolcsivá lenni, S ez a legerősebb biztosíték lehet nekünk arra,, hogy Kállay Miklós meg fogja érezni ennek a vármegyének minden szíve dobbanását; hogy meg fogja érteni vágyainkat és törekvéseinket s ha megértette,, meg is fog tenni mindent,, amit ember tehet, hogy azokat valókká tenni segítsen. Meg fogja érteni, hogy ennek a vármegyének a népe,, amely vérének hullásával, minden erői megfeszítésével végsőkig kitartott az elmúlt rettenetes háború borzalmaiban,, amely kevés kivétellel az utolsó évek súlyos válságai között a józanság és higgadtság sok tiszteletreméltó bizonyságát szolgáltatta, amely átszenvedte az esztendőig 4ar tó idegen járom minden kínját és megaláztatását, — végre békesség és nyugalom után vágyik ; hogv beleunt már a testvérharc, az áldatlan tiHefcedés meddő küzdelmeibe, hogy végre dolgozni és teremteni és a romokból építeni akar, s hogy harcolni,, de akkor aztán az utolsó vércseppig csak egyért fog és akar : NagyMagyarország feltámadásáért. Méltóságos Főispán Ur ! Rendületlenül hisszük, hogy ezeket megértve, Méltóságod leghűségesebb,, legodaadóbb és fáradhatatlan segitő társunk lesz a ránk váró nehéz,, de bizodalmunk sikeres munkában. S ha mégis elfáradna,, ha ugy látná, hogy nehéz munkáját olykor a sikertelenség réme fenyegeti, ne csüggedjen ! Merítsen uj erőt otthon családja körében hitvese gyöngéd szeretetéből páratlan gvönyörii három fiánalk, a meszsze jövendő reményeinek gyermeki hitéből, merítsen uj bizodalmat ennek a sok vihart átélt vármegyének rendületlen bizalmából s ragaszkodásából. S ezek után szivünk egész melegével köszöntöm a vármegye közönsége nevében Méltóságodat s munkájára a jó Isten minden áldását kérem ! A szomszédos törvényhatóságok képviseletében Jékey László szatmárvármegyei bizottsági tag köszönti Dr. Kállay Miklóst. Jól eső örömmel vállalta a szomszédos vármegye képviseletét a főispán installációjára, mert külsőleg is dokumentálhatta azt az örömet,, amely eltöltötte Kállay Miklós főispánná történt kinevezésekor. A szomszédos törvényhatóságok nevében üdvözli a beiktatott főispánt. Jóleső megnyugvást kelt hogy vezető pozícióban láthatunk olyan férfiút, akit már ifjú korában vezetésre predesztináltak jeles tulajdonságai. Egészségére emeli poharát, azzal a kívánsággal, hogy a hozzáfűzött reménységet beválthassa. Dr. sasi Szabó László a Nyirvidék felelős szerkesztője nagyhatású beszédében a kormány képviselőjét, Dr. Kállay Tibor pénzügyminisztert köszönti, ugyanakkor a polgárság politikai hitvallásának is kifejezést adván a következőkben : Tisztelt Uraim ! Bár az élethivatásom s egyéb társadalmi kötelezettségek ugy hozták magukkal, hogy; életem nagy részét a nyilvános fórumon tol-