Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-05 / 53. szám

I « • 1U1Í. március 5 JPlxIHSriDEK 3 A nyíregyházi Kossuth Lajos főgimnázium tudós növendéke Látogatás Holik Flórisnál. Tudományos kutatásai nagy le/tünést keltettek. Nyíregyháza, március 5. A Nyirvidék tudósítójától. . • A Nyirvidék programmjába vette a szabolcsi földből támadt szellemi értékek figyelemmel kisérését, a múlt és jelen alkotó szabolcsi magyarjainak felkutatását,, a legszélesebb körben való ismertetését. Önbizalmunk, kulturánkba vetett hitünk, szűkebb hazánk szeretete és ennek a szeretetnek szálaival itt, ebben a patriában valamennyi embertestvérünk szorosabbá fűzése legszebb feladatunk. Ezalkalommal egv ifjú tudóst, Holik Flórist kerestünk fel,, aki Nyíregyházáról, az itteni ág. ev. főgimnáziumból indult útjára, mely már kezdetben magasba emelhető volt. Egyszerű rövidnadrágos,, kis fiu volt, íjiég mikor itt járt közöttünk Holik Flóris, a nyíregyházi gimnázium diákja. Nem sok idő telt el azóta,, a kis diákból ugyan hosszunadrágos fiatalember lett. de az élet mély barázdái nem hagytak nyomot rajta,, mert a fiatal tudós még ma sem több 23 évesnél. Hatalmas tudását,, zseniális elméjét, aikotó tehetségé,t netrr ismertük fel, 'csak most, mikor á^fováros legelőkelőbb tudományos lapjai az, elragadtatás hangján írnak róla, mikor a tudomány legszentebb hajlékában,, az Akadémián, előadásait hirdetik, valljuk büszkén, hogy közülünk való, hogy innen indult ki a tudományban nagyrahivatott útjára Az akadémia könyvtárának hatalmas íoliánsai között elmerülve dolgozott a fiatal "tudós, mikor lapuuk munkatársa felkereste. Szerényen,, szinte szégyenkezve akarta elhárítani magáról a beszélgetést — mikor megkértük, mondjon egyet-mást önmagáról — munkásságáról. A mellette dolgozó tudós mestere Ballagi professzor, lelkendezve mondta — feléje mutatva : Holik Flóris az én büszkeségem. Magyarország középkori latin irodalmának kutatója és úttörője. Erre vonatkozó munkái a tudományos világban nagy feltűnést keltettek. A fiatal tudós jelenleg, harmadéves bölcsész,, de az egyetem látogatása alól fel van mentve,, hogy minden idejét tudományos kutatásának szentelhesse. A Magyar Tudományos Akadémiától megbízást kapott Magyarország középkori la tin irodalmának kutatására. Már eddig is több tudományos értekezése jelent meg,, amelyek közül az : »Index miracloriiíin Marianoruin« című müve egyszerre néhai Katona Lajos sofába emelte. A Budapesti Phylológiai Társaság múlt havi ülésén,, az Akadémia kistermében tartott felolvasást Holik Flóris. A kritikából kivonatosan közöljük az alábbiakat : Holik Flóris magas nivóju előadást tartott a magyar kódexek forrásairól. A szerző a Lobkovitz, Bod, Érsekújvári és Domonkos kódexnek részben ismertette forrásait mutatja ki„ részben az ismertekhez nyújt becses adatokat, azon tanulságok számát gyarapítva, amelyek bizonyítják, hogy a magyar szellem i elet saját őserején kívül, mindenkor a nyugati műveltség legjobb forrásaiból merített s igy az európai fejlődéssel folytonosan lépést tartott. A Természettudományi Társulat legközelebbi ülésén — a társulat kérésére felolvasást fog tartani. — Mik a jövő tervei ? — kérdeztük tőle. — Rövidesen doktorátust teszek és azután kimegyek külföldre tanulmányútra,, különben minden ambícióm, hogy életemet a tudománynak szentelhessem. Elpanaszolta, hogy a francia egyetemre ő volt delegálva — de az elutazás előtt pár nappal értesítették., hogy helyette egy egyetemi tanár — protekciós — unokaöccsét küldi ki a kormány. Arra a kérdésre,, hogy milyen emlékek fűzik a nyíregyházi főgimnáziumhoz,, elvesztette tudós komolyságát. Beszélt,, mint egy pajzán, jókedvű diák, sok kedves emléket idézve fel. Különösen "két ember adott bőséges útravalót — mondja — Dr. Vietórisz József latin-tanárom, akinek módszeres tanítása sokszor éreztette munkálkodásomban előnyös hatását, és Szalay professzor. Miközben beszélgettünk,, a szomszéd asztalnál Pérely Hercz Imre,, a legtehetségesebb fiatal, fővárosi rajzoló lerajzolta Holik Flórist,, a rajzát kérésünkre szívességből a Nyirvidék rendelkezésére bocsátotta. A rajz közléséért Holik P'lóris szives elnézését kérjük. W. M. Szenzációs szép 60 darab bécsi és párisi modell érkezett, melyek után női szalma és tagál kalapokat átvarr és a legszebb divatszinekre fest a Jósa Andrásról. * Irta és a Bessenyei Kör irodalmi maliján előadta: Kiss Lajos, a Jósa András muzeum igazgatója. IV. Szenvedélyes szeretettel volt hazája és szűkebb hazája, vármegyéje iránt. A nyiri föld illatából, porából titkokat szedett, áldott földnek,, Kánaánnak nevezte. Ez a darab magyar föld büszkesége volt, mert erős magyar volt, nem hiúságának, hanem ennek a szerelmének lett eredménye életének egyik megalkotása,, a szabolcsi muzeum. A honfoglaló magyarokat kereste az ő földjében, Azért ásatta fel a geszterédi halmokat,, mert Szent Lászlónak csatája volt ott a kunokkal, a csontokból akarta megállapítani, hogy melyik a magyar és ezzel vetette meg a muzeum alapját. Pajkosan, ahogy ő mondta, tele életenergiával,, hosszú vágyódással korlátokat törve,, lehetetlenségeket lehetővé téve. Türelemmel kéréssel, gúnnyal dolgozott, amig megalkotta a muzeumot. Élt-halt ezért a muzeumért s büszke volt,, hogy itt van a legtöbb honfoglaláskori lelet. Tudós munkáiban sokszor bizonyítgatta, hogy nincs igázok azoknak,, akik azt állítják, hogy hamarabb volt kultura nyugaton, mint nálunk. A muzeumban levő bronz leletre hivatkozott, hogy itt a Nyírben magasfoku kultura volt I már akkor, mikor még nyugat tudatlan, bar| bár volt. írásban és élőszóval terjesztette í a muzeum célját, leleteit, hirét s hogy Németországban jobban ismerik,, mint Szabolcs ban, ez nem jósa hibája. Bámulatos az a szeretet, mellyel viseltetett a muzeum iránt, a meg nem értés, sziiklátkörüség nem kedvetlenítette el. Ha borút vont is pillanatra lelkére,. dolgozott tovább erős hittel, bizalommal, mondván : nem a mának dolgozunk, maid jön idő, amikor megértik«. Ezen mély bizóhitét jellemző s az utódoknak előlegezett bizalma kijelentésénél lehetetlen meg nem állani és lehetetlen tovább folytatni tanulságos tettének sorozatát, mert szomorúan kell látnunk és tapasztalnunk,, hogy ez az óhajtott idő még nem jött el. Jósa András emlékéért az általa teremtett muzeumért alig tettünk valamit. Pedig Jósa András önfeláldozó és vagyont áldozó volt érettünk, hátsó gondolat nélkül adta tudását utolsó fillérét nekünk, nem rakta félre nehezebb napokra,, tudjuk, hogy halála előtti napon is még beteget kellett vizsgálnia s mi hálátlanul elfeledkeznénk róla ? Ezt nem szabad tennünk. Sirja jeltelenül nem maradhat, muzeuma gondtalanul nem pusztulhat továbbra is. Össze kell gyüjtenünk írásait,, leveleit, utolsó receptpapirosig s adjuk kezébe azt a fiatalabb nemzedéknek s mindenkinek, hogy necsak szájhagyományokból baráti összejövetelek alkalmával poharazás közben hallott geniális tréfáiról legyen tudomásuk, hanem fedezzék föl benne a komoly, munkás embert. írásait olvasva észre fogják majd venni,, akik csak vidám, humoros dolgaiért szeretik a tudóst,, a bölcsészt, a vallásos,, hazaszerető, fajáért rajongó embert, aki gondolkozik, tisztán lát s aki a csörgő sipka alól nagy igazságokat vagdos fejünkhöz ; látni fogják, mit adott a szive véréből, benső érzéseiből nekünk. Foglalkozzunk vele, vármegyénk leghüb,, legnagyobb fiával, ne tűnjék el nyomtalanul, mint sok más nagy emberünk, kikről szűkszavú feljegyzéseken kívül semmit se tudunk. A kincs,, mit Jósa András egyénisége képvisel, akkor fog bőven kamatozni, ha megismerjük és követni fogjuk az ő utain, keresve az igazat, a szépet, hogy hozzá hasonlók lehessünk. S ha mint ő, annyi örömmel és odaadással munkálkodunk, hamarabb eljő az az idő, melyet annyira várt, melyben annyira bizott s mely nekünk is egyedüli imánk, hogy : »megvirrad még valaha, nem lesz mindig éjszaka a magyarnak !« — A különleges farsangi sör palackonként HofíntSton Adolf é» K**s Kárott fűszer és csentöge űzletáben köpfealó. Zrínyi Ilona-u. 4. az udvarban. Férfi kalapok szakszerű átformálása.