Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-05 / 53. szám

I « • 1U1Í. március 5 JPlxIHSriDEK 3 A nyíregyházi Kossuth Lajos főgimnázium tudós növendéke Látogatás Holik Flórisnál. Tudományos kutatásai nagy le/tünést keltettek. Nyíregyháza, március 5. A Nyirvidék tudósítójától. . • A Nyirvidék programmjába vette a sza­bolcsi földből támadt szellemi értékek fi­gyelemmel kisérését, a múlt és jelen alkotó szabolcsi magyarjainak felkutatását,, a leg­szélesebb körben való ismertetését. Önbizal­munk, kulturánkba vetett hitünk, szűkebb hazánk szeretete és ennek a szeretetnek szá­laival itt, ebben a patriában valamennyi em­bertestvérünk szorosabbá fűzése legszebb feladatunk. Ezalkalommal egv ifjú tudóst, Holik Flórist kerestünk fel,, aki Nyíregyházáról, az itteni ág. ev. főgimnáziumból indult útjára, mely már kezdetben magasba emelhető volt. Egyszerű rövidnadrágos,, kis fiu volt, íjiég mikor itt járt közöttünk Holik Flóris, a nyíregyházi gimnázium diákja. Nem sok idő telt el azóta,, a kis diákból ugyan hosszunad­rágos fiatalember lett. de az élet mély ba­rázdái nem hagytak nyomot rajta,, mert a fiatal tudós még ma sem több 23 évesnél. Hatalmas tudását,, zseniális elméjét, aikotó tehetségé,t netrr ismertük fel, 'csak most, mi­kor á^fováros legelőkelőbb tudományos lap­jai az, elragadtatás hangján írnak róla, mi­kor a tudomány legszentebb hajlékában,, az Akadémián, előadásait hirdetik, valljuk büsz­kén, hogy közülünk való, hogy innen indult ki a tudományban nagyrahivatott útjára Az akadémia könyvtárának hatalmas ío­liánsai között elmerülve dolgozott a fiatal "tudós, mikor lapuuk munkatársa felkereste. Szerényen,, szinte szégyenkezve akarta elhá­rítani magáról a beszélgetést — mikor meg­kértük, mondjon egyet-mást önmagáról — munkásságáról. A mellette dolgozó tudós mestere Ballagi professzor, lelkendezve mondta — feléje mutatva : Holik Flóris az én büszkeségem. Magyarország középkori latin irodalmá­nak kutatója és úttörője. Erre vonatkozó munkái a tudományos világban nagy feltű­nést keltettek. A fiatal tudós jelenleg, har­madéves bölcsész,, de az egyetem látogatása alól fel van mentve,, hogy minden idejét tu­dományos kutatásának szentelhesse. A Magyar Tudományos Akadémiától megbízást kapott Magyarország középkori la tin irodalmának kutatására. Már eddig is több tudományos érteke­zése jelent meg,, amelyek közül az : »Index miracloriiíin Marianoruin« című müve egy­szerre néhai Katona Lajos sofába emelte. A Budapesti Phylológiai Társaság múlt havi ülésén,, az Akadémia kistermében tartott felolvasást Holik Flóris. A kritikából kivona­tosan közöljük az alábbiakat : Holik Flóris magas nivóju előadást tar­tott a magyar kódexek forrásairól. A szer­ző a Lobkovitz, Bod, Érsekújvári és Do­monkos kódexnek részben ismertette forrá­sait mutatja ki„ részben az ismertekhez nyújt becses adatokat, azon tanulságok számát gya­rapítva, amelyek bizonyítják, hogy a magyar szellem i elet saját őserején kívül, minden­kor a nyugati műveltség legjobb forrásaiból merített s igy az európai fejlődéssel folyto­nosan lépést tartott. A Természettudományi Társulat legkö­zelebbi ülésén — a társulat kérésére felolva­sást fog tartani. — Mik a jövő tervei ? — kérdeztük tőle. — Rövidesen doktorátust teszek és az­után kimegyek külföldre tanulmányútra,, kü­lönben minden ambícióm, hogy életemet a tudománynak szentelhessem. Elpanaszolta, hogy a francia egyetemre ő volt delegálva — de az elutazás előtt pár nappal értesítették., hogy helyette egy egye­temi tanár — protekciós — unokaöccsét kül­di ki a kormány. Arra a kérdésre,, hogy milyen emlékek fűzik a nyíregyházi főgimnáziumhoz,, elvesz­tette tudós komolyságát. Beszélt,, mint egy pajzán, jókedvű diák, sok kedves emléket idézve fel. Különösen "két ember adott bő­séges útravalót — mondja — Dr. Vietórisz József latin-tanárom, akinek módszeres taní­tása sokszor éreztette munkálkodásomban előnyös hatását, és Szalay professzor. Miközben beszélgettünk,, a szomszéd asztalnál Pérely Hercz Imre,, a legtehetsé­gesebb fiatal, fővárosi rajzoló lerajzolta Ho­lik Flórist,, a rajzát kérésünkre szívességből a Nyirvidék rendelkezésére bocsátotta. A rajz közléséért Holik P'lóris szives elnézését kérjük. W. M. Szenzációs szép 60 darab bécsi és párisi modell érkezett, melyek után női szalma és tagál kalapokat átvarr és a legszebb divatszinekre fest a Jósa Andrásról. * Irta és a Bessenyei Kör irodalmi mali­ján előadta: Kiss Lajos, a Jósa András mu­zeum igazgatója. IV. Szenvedélyes szeretettel volt hazája és szűkebb hazája, vármegyéje iránt. A nyiri föld illatából, porából titkokat szedett, áldott földnek,, Kánaánnak nevezte. Ez a darab magyar föld büszkesége volt, mert erős ma­gyar volt, nem hiúságának, hanem ennek a szerelmének lett eredménye életének egyik megalkotása,, a szabolcsi muzeum. A hon­foglaló magyarokat kereste az ő földjében, Azért ásatta fel a geszterédi halmokat,, mert Szent Lászlónak csatája volt ott a kunokkal, a csontokból akarta megállapítani, hogy me­lyik a magyar és ezzel vetette meg a muzeum alapját. Pajkosan, ahogy ő mondta, tele életenergiával,, hosszú vágyódással korláto­kat törve,, lehetetlenségeket lehetővé téve. Türelemmel kéréssel, gúnnyal dolgozott, amig megalkotta a muzeumot. Élt-halt ezért a muzeumért s büszke volt,, hogy itt van a legtöbb honfoglaláskori lelet. Tudós mun­káiban sokszor bizonyítgatta, hogy nincs igázok azoknak,, akik azt állítják, hogy ha­marabb volt kultura nyugaton, mint nálunk. A muzeumban levő bronz leletre hivatkozott, hogy itt a Nyírben magasfoku kultura volt I már akkor, mikor még nyugat tudatlan, bar­| bár volt. írásban és élőszóval terjesztette í a muzeum célját, leleteit, hirét s hogy Né­metországban jobban ismerik,, mint Szabolcs ban, ez nem jósa hibája. Bámulatos az a szeretet, mellyel viseltetett a muzeum iránt, a meg nem értés, sziiklátkörüség nem kedvet­lenítette el. Ha borút vont is pillanatra lelké­re,. dolgozott tovább erős hittel, bizalommal, mondván : nem a mának dolgozunk, maid jön idő, amikor megértik«. Ezen mély bizóhitét jellemző s az utó­doknak előlegezett bizalma kijelentésénél le­hetetlen meg nem állani és lehetetlen tovább folytatni tanulságos tettének sorozatát, mert szomorúan kell látnunk és tapasztal­nunk,, hogy ez az óhajtott idő még nem jött el. Jósa András emlékéért az általa teremtett muzeumért alig tettünk valamit. Pedig Jósa András önfeláldozó és vagyont áldozó volt érettünk, hátsó gondolat nélkül adta tudását utolsó fillérét nekünk, nem rakta félre nehe­zebb napokra,, tudjuk, hogy halála előtti na­pon is még beteget kellett vizsgálnia s mi hálátlanul elfeledkeznénk róla ? Ezt nem szabad tennünk. Sirja jeltelenül nem marad­hat, muzeuma gondtalanul nem pusztulhat továbbra is. Össze kell gyüjtenünk írásait,, leveleit, utolsó receptpapirosig s adjuk ke­zébe azt a fiatalabb nemzedéknek s min­denkinek, hogy necsak szájhagyományokból baráti összejövetelek alkalmával poharazás közben hallott geniális tréfáiról legyen tu­domásuk, hanem fedezzék föl benne a komoly, munkás embert. írásait olvasva észre fogják majd venni,, akik csak vidám, humo­ros dolgaiért szeretik a tudóst,, a bölcsészt, a vallásos,, hazaszerető, fajáért rajongó em­bert, aki gondolkozik, tisztán lát s aki a csörgő sipka alól nagy igazságokat vagdos fejünkhöz ; látni fogják, mit adott a szive vé­réből, benső érzéseiből nekünk. Foglalkozzunk vele, vármegyénk leg­hüb,, legnagyobb fiával, ne tűnjék el nyomta­lanul, mint sok más nagy emberünk, kikről szűkszavú feljegyzéseken kívül semmit se tudunk. A kincs,, mit Jósa András egyénisége képvisel, akkor fog bőven kamatozni, ha megismerjük és követni fogjuk az ő utain, keresve az igazat, a szépet, hogy hozzá ha­sonlók lehessünk. S ha mint ő, annyi öröm­mel és odaadással munkálkodunk, hamarabb eljő az az idő, melyet annyira várt, melyben annyira bizott s mely nekünk is egyedüli imánk, hogy : »megvirrad még valaha, nem lesz mindig éjszaka a magyarnak !« — A különleges farsangi sör palac­konként HofíntSton Adolf é» K**s Kárott fűszer és csentöge űzletáben köpfealó. Zrínyi Ilona-u. 4. az udvarban. Férfi kalapok szakszerű átformálása.

Next

/
Thumbnails
Contents