Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-05 / 53. szám

4 JúiSOíWtSSL 1922. március 5. A kir. kúria megváltoztatta a Tompos Endre ügyében hozott ítéletet Nyíregyháza, március 5. A Nyirvidék tudósítójától, """"Tompos Endre javára a koronaügyész perorvoslattal

1 élt a kir. kúriánál és a királyi kúria a jogegysé|g| érdekében hozott Ítéletével a nyíregyházi kir. törvényszék ötös tanácsa áltat megállapított négy rendbeli lázadás bűntettére való felhívás helyett egy rendbeli folytatólagos jogtalan toborzás vétségében, a zsarolás büntet te helyett zsarolás vétségében mondotta ki bűnösnek, míg az orgazdaság bűntette alól felni pintet U>. K Ezekért, valamint a terhére meghagyott három izgatás és három hatóság elleni erőszak bűntettéért a törvényszék által kiszabott négy évi fegyház helyett három évi börtönre valamint összesen 2300 pénzbüntetésre, öt évi hivatal vesztésre és politikai jogai ugyan ily tarta mu felfüggesztésére itétte el. A kir. kúriának ezt az Ítéletét a Ko sinszky tanács a mai napon hirdette ki. Az ítélet egyébként ma már csak jogi szempontból érdekes, mert Tompos Endre dr. a Kormányzó őfőméltóságának a mull évi amnesztiája alapján kegyelemben részesült. A termelő kisgazda és a bőrgyár A magyar gazdának a magyar föld az éltető mindene s ezt öntözi már több mint ezer éve keserves verejtékével. Eddig, ha a körülményei megengedték, irgy nehéz munkájának a gyümölcséből földecskéjét gyarapította. Ma azonban ezt nem teheti, mert szük határt szabott a magyarnak Trianon s az ősök által szerzett magyar föld nagyrésze az ellenség kezére került. A mi legszentebb kötelességünk, hogy a Kárpátoktól az Adriáig terjedő magyar földön ismét a magyar legyen az Ur. És ezt ünnepségekkel és beszédekkel nem tudjuk elérni. Ide nem jelszavak, hanem kitartó és céltudatos munka kell!! Ha most földben nem gyarapodhatunk terjeszkedjünk fölfelé és a magyar mezőgazdasági iparnak emeljünk gyárakat. És a rabigában sínylődő véreink tudlni s látni fogják, hogy ez a munka őérettük van és minden erejükkel segíteni fognak bennünket. Gazdasági jólétet kell ezen a csonka földön teremteni, mert csak így Hesz erőnk és hatalmunk, hogy az elrabolt területeket minél hamarabb visszaszerezzük. Egy ilyen munkahely lesz a szabolcsi bőrgyár is. És hogy mennyire fogja ez a még csirájában levő gyártelep e közös és nagy nemzeti cél mellett a szabolcsi kisgazda egyéni érdiekét is szolgfálni, alábbiakban fogok röviden rámutatni. Termelő gazdákhoz szólok, akik állandóan ki vannak amiak a szerencsétlenségnek téve, hogy az egyik, vagy másik állatjuk elpusztul, avagy balesett miatt kényszerből kell vágni. Ilyenkor azt szokták mondani, hogy az állát a bőrével számol illetve fizet. De hogy?? Ha szarvasmarha, ló, vagy esetlég juhról van szó, azt a gazda tenyuzatja s a bőrt a falusi bőrösnek vesztegeti el. Ha pedig kevesli érte az ígért árat, akkor felteszi a padra száradini s a legtöbbször elfelejtkezve róla, a moly eszi meg. Tehát igy is baj és ugy is baj. Azaz így sem gazdaságos és ugy sem lehet mondani, iiogv a veszett fejszének a nyele fordult. Az elhullott sertésből a gazdasszony szappant próbál főzni, vagy pedig szőröstől

1 bőröstől elássák. Tudok esetet, amikor a falusi bőrös a 2000 K-ás nyersbőrért nagylelkűen 500 koronát fizetett. Avagy mikor a marhabőr kgr.-ja 120 K volt,' 48—56 K-t adott ki lónként a szorult helyzetbe jutott gazdának. Ebből a néhány példából is láthatjuk, hogy a szabolcsi termelő gazdát a nemzetgazdasági szálakon kivül a szorosan vett egyéni érdekszálak is a szabolcsi bőrgyárhoz fogják fűzni. Ijgpza volL teihát a nyíregyházi Gazdaszövetségnek, amikor kimondta, hogy a szabolcsi bőrgyár régi hiányt fog pótolni és csak az a kár, hogy már előbb nem létesült. De én nemcsak az igazság mejgállapitását kérem a gazdáktól, hanem a gazdasági megújhodáshoz a segitő kezet várom, mert a rész vényjegyzés a legékesebben dokumentálja az együttérzést és a terv valóraváltását. Mennyi bőr s ezáltal mennyi érték lesz ígv a megsemmisüléstől mejgmentvc. S a gazda az esett állat bőrét sem lesz kény! telén elkótyavetyélni, hanem azt kikészít teti és belőle szerszámot, csizmát, cipőt szeredást csináltathat, a sertésbőrből pe dig szekérülés-, szék- és dívánvbevonatot stb.. iNjemcsaik a köz, de a saját érdeke ellen vét hát az a kisgazda, aki részvényjegyzésével nem siet a mozgalom, aktív része sévé lenni. Báró Molnár Viktor ur Őméltósága ma gánvállalkozását bizonyára azért egyesitette a polgárság hasonszándéku törekvésével, hogy a társadalom különböző rétegeit egyesítve, a kisembereknek is módot nyújtson a gazdasági tömörülésre. S most rajtunk a sor megmutatni, [hogy a nemes intencióval a kor hivó szózatát megértettük és örömmel sorakozunk részvényjegyzésünkkel a köré a zászló köré, amelyre az igazi többtermeléssel gazdasági föllendülésünk és a cselekvésben megnyilvánuló irredentizmus van felírva. A bankérdekeltségek mellett főleg a népérdekeltségnek kell az ipari és kereskedelmi vállalkozásokban tért hódítani, hogy azok a nemzeti vérkeringésbe mennél jobban bekapcsoltassanak. Pár évtizeddlel ezelőtt Edison a'z iparra vonatkozólag a kővetkező nagyfontosságú kijelentést tette: »A világot a jövőben azok az országok fogják kormányoz ni, amelyeknek a legnagyobb lesz az iparuk, melyeknek legtöbb gépjük lesz. Ezek az országok óriási gazdasájgjot fognak elérni, uralni fogják az egész vilájg kereskedelmét és akkor a nemzetek már nem a nagyhatalmi állásért, hanem a kereskedelem fejlesztéséért fognak küzdeni.« Ez az idő, ha nem is következett még be egészen, de föltétleni bekövetklezik és jaj nekünk pártoskodó és összeférhetetlen magyaroknak, ha bennünket teljesen készületlenül talál. H. v. Egy asszony, aki ölt... Kalandos történet 6 felvonásban. Főszerepben: J^ J)^ Kisérő film: Seft a yarietében LS)

áS0

S Bemutatás; a kerül hétfőn és kedden a Diadal mozgóban. Megjelent és érdeklődőknek díjtalanul rendelkezésére áll a Magyar Magtenyasztési R.-T. 1922. évi tavaszi főárjegyzéke. Hatvani nemesitett gabona, gazdaságimag, konyhakertimag, virágmag, rózsafák, virághagymák, kerti szerszám, mé hészeti eszközök, növényvédelmi szerek. Levélcím: Magyar Magtenyésztési R.-T. Monori magkereskedése Budapest IV. Kossuth Lajos u. 3. — Telefon 6«-53, 60-54. Sürgönyeim : üranarium 389 CIPESZMESTEREK olcsó és megbízható bevásárlási forrása. LUSZTIG SÁNDOR bérkereskedése és cipőtarokgyára Budapest, VIII., Stábly-atca 5. szám Telefon József 5-36. (Rókus korház mellett; Vidéki megrendelések gyorsan eszközöltetnek Tavaszi újdonságok Női és férfi angol gyapjúszövetekben, óriási választékban kapható FODOR FERENC féTfi és női divatáruiul*óban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. Csecsemők egészségének megóvására legjobb a Diana csecsemő (Babyi-krém Diana csecsemő (Baby)-hintöpor Diana csicsemö (Baby)-szappan MindanUtt kapható! Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor utca 30. Aki gyermekét szereti az el nem mulaszthatja rregnézni a kis Jaizko Giát a Városi Színház Mozgó szombat, vasárnap és hétfői előadásain. I