Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-05 / 29. szám

2 JNCnföTIDÉK 1922. február 5. tassmat r.mMtAtotjuüemvMMjvx rnaammm*, .. ^MtmaeKMMAa mint a német vagy a francia, vagy a dán, vagy a svéd, vagy a holland, vagy az angol, bizony mondom, hogy nem volna nálunk ritkaság a 10 mázsás átlag. S micsoda óriási közgazdasági és társadalmi és politikai haszna, jelentősége volna annak. Sokan talán nem is tudják felfogni ennek a nagy horderejét, de én, 55 év tapasztalataival a vállamon sokat gondolkoztam e tárgy feltett és lelki szemeimmel előre látom a magyar nép boldog jövőjét attól a pillanattól kezdve, amikor a magyar gazdaközönség kivétel nélkül' rátér az okos. a bölcs többtermelési eljárásra. Ugyanis a nagyobb termésátlag és a gazdasági gépek intenzivebb használata kettős irányban fogná éreztetni nagyszerű áktásos hatását; úgymint: a gazdaság terén és a társadalmi béke terén. A gazdaság terén, mert ha mondjuk, egy 20 holdas gazdaságban a nagyobb termésátlag következtében nem negyven, de 60—70 métermázsa búzát, gabonát sikerül produkálni, egész Csonkamagyarországra vonatkoztatva e tételt, lesz az országnak termése nem a mai 20, <fe 110 millió mm. búzája és nem a mai 8. de 12—14 millió métermázsa gabona és nem a mai 7, de 10—11 millió métermázsa árpa és 4 millió mázsa zabja helyett 6 millió mázsa és 18 millió mm. tengerije helyett 22—24 millió métermázsája — akkor még ha mindazt, ami eddig itttion termett, idehaza használja is fel az ország, még mindig lesz 26—28 millió mm. terménykivitele and mai| értékben legalább 50 milliárd bevételi többletet jelent, még pedig kütföl di valutában, vagyis kapunk érette 50 milliárd korona értékű német márkát, svájci frankot és osztrák koronát. Hogy ez mennyire szöktetné pénzünk értékét és mennyire csökkentené a drágaságot, milyen békét, megnyugvást, boldog megelégedettséget varázsolna erre a megviselt és megalázott, agyonzaklatott magyar társadalomra: arról, mint egy szép álomról, nagyon sokat lehetne és kellene is beszélnünk. De én csak azt az egyetlen egy szempontot emelem ki, hogy ma szerencsétlen hazánkban elégedetlen a munkás, elégedetlen a tisztviselő, sől jórészben elégedetlen maga a gazda is: s mindenki érzi, hogy ja mi egész létünk, egész cxisztenciánk felett valami idegesítő bizonytalanság réme lebeg. Nyugtalanok vagyunk még az a szerény mindennapi betevő falat sem ízlik ugy, mint azelőtt. Sokszor minden komolyabb, nagyobi. ok nélküi felizgódunk, szembehelyezkedünk egymással, tépjük, marjuk egymást s ezzel gyöngítjük a társadalom, a haza, az állam erejét. S mindennek oka miben van?? A megélhetés kimondhatatlan nehézségeiben, a rettenetes drágaságban. És ez a rettenetes drá gaság oka miben van?? Pénzünk leromlott voltában, külföldi'hitelünk töukrcmencte^ lében. És ennek az oka?. Nos, ennek az oka az. hogy túlsókat politizálunk, kritizálunk, egymást üldözzük, rendezetlen állapotokat teremtünk, törvényellenes, közrendellenes helyzeteket nyugodtan tűrünk, de nem dolgozzunk, nem alkotunk uj értékeket, nem termelünk többet az eddiginél sem szellemiekben, sem erkölcsiekben, sem anyagiakban. De legyen csak több termelés az egész j vonalon s íme — egy csapásra megváltó- j zik minden. Legyen többtermelés — és lesz na- í gyobb hitel a külföldön, lesz jobb pénz, lesz jobb világ, lesz békésebb társadalom, lesz elégedettebb nép, lesz erősebb, ellenállóbb, tekintélyesebb, hatalmasabb ország és lesz a magyar hazának dicsőséges feltámadása, amiért mindennap szivünk minden vágyával fohászkodunk. íme, gazdatestvéreim!! A ti válllaitokon nyugszik a magyar jövő. Ha ti neki lát tok, izmos karjaitokkal, becsületes szivetekkel, lelketekkel, tudáslokkal, tanulni vágyásotokkal, szövetkezéstekkel — ti csodát művelhettek a magyar földből. Ti megmenthetitek a nemzetet. Belőletek kell elindulnia, általatok kell kezdődnie a többtermelésnek, n gyógyulásnak, javulás nak, boldogulásnak, egy nemzet néz a ti munkátokra remegő anyai szívvel. A magyar gazda becsületének kérdése, hogy az aggódó, remegő nemzetanyánák odakiáltsátok: ne félj, ne sirj, szegény vesztési' anyám — hü fiaid voltunk egy évezreden át, most se fogsz berniünk csalatkozni. — Mi tudjuk, hogy téged csak a fokozott munka és bölcs igyekezet állit talpra. — Íme itt vagyunk, — dologra, küzdelemre készen, készen a több termelesre, készen ai drágaság letörésére, készen a legszebb társadalmi békére, megértésre, honfiúi egységre. készen arra, hogy munkával, hittel élettel valljuk: A nagy világon e kívül nincsen szá[modra hely, Áldjon vagy verjen .sorskeze,, itt él[ned, balnok kell!!« Ugy legyen!! Geduly 1 ev. püspök. A kereskedelemnek képesítéshez kötése Mielőtt e kérdéssel foglalkoznánk, felkérés folytán vissza kell térnünk egy pillanatra az Élelmiszer a piacon cimü múltkori cikkünkre. Érdemes, derék hadirokkantak nehézményezték mult cikkünknek a piaci árusok avatattanságát kritizáló sorainkat és szakképzettségüket,, valamint az egészségügyi követelményeket szem előtt tartó üzleti berendezkedésüket igazolták. Készséggel ismerjük el hogy vannak kivételek a piaci árusok között és nagyon természetes, hogy soraink azokra nem vonatkoznak. Különben is nem szemé^ lyek ellen,, vagy mellett irunk, hanem törvény magyarázatokat adunk és reflexiókat füzünk a most készülő ipartörvényhez. A kézmüiparosok a képesítés rendszerében a kézmű iparnak védelmét látják,, ezért állandóan arra törekszenek,, hogy a képesítés elvét törvényhozásilag még jobban megszorítsák,. másrészt, hogy minél több ipart kössenek a képesítés igazolásához. A kézmüiparosok e törekvésével szemben a legnagyobb közönyösséget tanúsítják a kereskedők ,sőt egyesek egyenesen állást foglaltak ellene, különösen amióta ismételten felmerült a kérdés, vájjon a kereskedésnek némely ága nem volna-e a képesítéshez kötött iparágak közé sorozandó ? A kereskedelemnek képesítéshez kötéséről a figyelmet eltérítendő,, maguk a kereskedők szállnak sikra az ipari képesítési kényszernek nagymértékű kiterjesztése ellen. Kétségtelen,, hogy nagyon komoly és megfontolandó okokkal érvelnek,, amikor azt mondják, hogy egészen más természetű okok idéz- J ték fel a kézműipar egyes ágaiban a hanyatlást és ezeket a bajokat a képesítésnek bármilyen mértékű kiterjesztése és szigorítása nem orvosolhatja, csak még jobban megnehezíti a vidéki kisiparosok helyzetét. A vidéken ugyanis az iparos kényszerítve van arra,, hogy ne csupán a saját iparának szük munka körébe eső munkákat vállalja el„ hanem más iparágakba tartozó munkákkal is foglalkozzék, mert máskülönben — a fogyasztás kis terjedelme "folytán — megélni nem tud. A kereskedők szerint az általános közgazdasági helyzet is ellene szól annak, hogy a képesítés elvét szigorítsuk ,rnert nálunk elsőrendű közszükséglet, hogy a kereseti alkalmak minél szabadabbak maradjanak és mindenki érvényesülni tudjon. A kereseti lehetőségek korlátozása csak a kivándorlást fokozná,. a kézmüiparosok mai rossz helyzetén azon ban nem változtatna. Nem fogadják el kereskedőink a képesisités mellett ipari részről felhozott azon indokot sem, hogy a közönséget a kontárok munkájától csupán a tanultság kötelező igazolása védené meg, mert ebben ők lepett látnak, amibe az iparosok részlegelt céljukat burkolják : igazában a tanultság kötelező igazolásával az önállóságra való törekvést akarják megbénítani,, hogy a piacot lehetőleg kevés versenytárssal maguk uralják. A kisipar válságos helyzetét a kereskedők nem a törvényes védelem fogatékosságában látják,, hanem abban, hogy az iparosok nem tudtak idejekorán a változott viszonyokhoz alkalmazkodni,, másrészt a tőkehiány és a hitelügy rendezetlensége is megnehezíti a kisiparos helyzetét. Szerintük a kézműipar fejlesztésére csakis olyan intézkedések alkalmasak, ameTyek ezeken a viszonyodon változtatnák. A képesítés kiterjesztése ellen harcba vitt számos érv és indok közül ezeket ragadtuk ki„ mint "kétségtelenül á legalaposabb érveket. — lássuk mosf a képesítésnek a kereskedelemre és kiterjesztésére vonatkozó legnyomósabb ellenérveket is. : Ha indokolt a kézmüiparosok általános Óhaja, hogy a képesítés még jobban megszorittassék és minél több ipar köttessék a képesítés igazolásához,, — akkor szükségképpen ki kell terjeszteni a képesítés igazolását a kereskedelemre is,, mert: Kereskedelem és ipar kölcsönhatásban vannak egymással,, ennélfogva minden olyan megszorítás, mely a kisipar terén rendszerré válik, a kereskedelemben is érezteti hatását. Azok a torzsalkodások, és viszálykodások, amelyek a kisiparosok és kereskedők között eddig is olyan nagy mértékben felmerüllek, még számosabbakká fognak válni és pedig abban az irányban, amelyben a képesítési kényszert kiterjesztik. Kereskedői körökben nagy a panasz a miatt, hogy mindazok, kik más téren nem boldogulnak, a kereskedői pályára tódulnak. Ez okozza, hogy e téren nagy a túltengés és hogy ennek folytán felburjánzik a tisztességtelen verseny. Kössük tehát a képesítés igazolásához a kereskedelmet is és akkor kiszorítjuk a tisztességtelen elemet! Dr. V/atter Géza. I Kényelmes uriház Lakás elfoglalható. a Kossuth-tér közelében 5 szoba, fürdőszoba, istálló, nagy telekkel Nagy Imre irodája Nyirvizpalota. eladó.