Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-05 / 29. szám
1922 február 5. JNSöötidék Szomorú mérleggel kell lezárnom az elmúlt esztendőt . . . Nagyhatású polgármesteri jelentés a városi közgyűlésen. Nyíregyháza, február 4. A Nyirvidék ludósitój ától. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délül án 3 órakor tartotta meg február havi rendes közgyűlését dr. Bencs Kállnán polgármester elnökletével. Ennek a közgyűlésnek ünnepi érzést gyújtó, magunkba szállást nagy morális erővel parancsoló mozzanata volt az a megkapó erejű jelentés, amelyet dr. Bencs Kálmán polgármester lett a képviselőtestületnek az elmúlt 1921. esztendőről. A mesteri lollai' megirt, mindenről bőven megemlékező jelentést dr. -W altér Géza h. főjegyző olvasta fel szónoki erőveli őszinte hevülettel. A jelentés a közgyűlésre mély hatást tett s ennek Énekes János prépost-kanonok adott hü kifejezést ^ Meri hinnünk kell... A polgármesteri jelentés a magyar Hiszekegy templomi zen éj ü soraival indult meg s a következőképen fűzte gondolatmenetének láncszemeit az imádság végző gondolatába: Hiszek Magyarország feltámadásában!! Mert hinnünk kell, tántoríthatatlan, szilárd hittel, megfélemlithetetien, gyáva kicsinyhitüségtől menten,, mert erős, élő hittel, hinnünk keli akkor is, ha ezt a hitünket a jeten szomorú óráiban mi sem támogatja — hinnünk kell Magyarország feltámadásában akkor is. ha az előttünk lefolyt mutt esztendő erre sok reményt nyújtani sajnos nem tudott is, ha az elmúlt esztendő sok viszontagságos megpróbáltatása, sok szomorú magyar sorscsapása, különö ;sen alkalmas volt és lehetett a magyar feltámadásba vetett hittünk megrendilésére. Mert sohasem gondoltuk volna, hogy a háború utáni harmadik esztendő ilyen kegyetlenül rideg és kinzó llegyen velünk szemben. Nincs még egy olyan ország a föld kerekségén, amelyet a békeszerződés olyan rettenetes helyzetbe sodort voltna, mint amilyenbe Magyarországot sodorta. Kezdetben ennek a békének csak a politikai hátrányait éreztük és azt hittük, hogy kitartással, szorgalommal és munkával fel fogjuk magunkat rövidesen küzdeni a boldog európai államok sorába. Sajnos minél távolabbra jutunk időben a szomorú trianoni időponttól, annál inkább látjuk, hogy bennünket nemcsak politikailag tettek tönkre, hanem gazdaságilag' l s kiuzsoráztak, nyomorba, szégyenbe es éhségbe döntöttek. Erre tanított meg bennünket a mull szomorú esztendő. És megtanultuk még azt, hogy nem ellenségeink a mi igazi ellenségeink, mert mi magunk is azt teszr szűk, amii ők, marjuk önmagunkat es nehezítjük a mi keserves emberi életünket. V polgárháború réméi idézte fel ez az esztendő és ha véresebb összeütközések az októberi néhány napot kivéve nem is voltak: a polgárháború szelleme itt van ma is közöttünk' széttörte a nemzet politikai egységét, szaporította a munkanélküliek szamát, végtelen nyomort és szenvedést zúdított erre a szerencsétlen országra. Ha lehetne, kitörölném! ezt az esztendőt egészen a magyar történelemből. De nem lehet. Szűrjük le legalább belőle a keserű tanúságot, hogy bármilyen legyen is a jövő, ilyen esztendőnk ne legyen többé. Próbáljunk összefogni Uj események ébredjenek a magyar ég alján. Akarjuk a lehetetlent is, hogy végre mi. is megértsük egymást. Próbáiíjunk összefogni!! Talán még lehetséges ez. Tegye félre mindenki személyes sérelmét, szüntesse meg a torzsalkodást, gyűlöletet és indulatát, próbáljon "a nemzet minden fia arra a magaslatra emelkedni, amely nélkül uj korszakot megalapozni nem lehet. Belső megszilárdulás Kétségtelen viszont másrészt, hogy az 1921. év folyamán hatalmas lépésekkel haliadtunk a háború és az ezt követő forradalmak általi megingatott jogi és társadalmi rend helyreállítása és ezzel országosan is, városunkban is a belső megszilárdulás, megerősödés felé, az elért eredmények azonban még mindig nem állanak arányban azzal az óriási, bátran mondhatjuk emberfeletti erőfeszítéssel, amelyet kifejtenünk kellett ebben a munkában. Ez mutatja, hogy az ok, meljy a felfordulásokat okozta, nagyon mélyen fekszik. nehezen megközeLithető s csak évek fáradságos, odaadó, szivet, agyat egyaránt latbavető igyekezetével lesz Isten segitsér gévet kiküszöbölhető, elhárítható. »Mennél bizonytalanabbnak', homályosabbnak tűnik fel a Csonkaország magyarságának jövője annál határozottabb, világosabb és célravezetőbb működést kell kifejtenie mindenkinek — máskép elveszünk. > >Forró irredenta lelkületet kell ápolni a szivekben. < Ennek a szelllemnek a terjeszj tese az iskolákban, a szószéken, az oltárok mellől — ennek a diadala végett a politikai és társadalmi béke és összhangzatos együttműködés útjainak a lí eresé se a meggyőzés, a felvilágosítás eszközeivel) idebent és a széttéphetetlen erkölcsi és szellemi kapcsolatok ápolása elszakadt véreinkkel! — lesznek azok a visszaverődő tiszta fénysugarak — amelyek világánál) megadatik meglátni talán még nekünk is a régi, teljes fényben tündöklő Nagymagyarországot!! Addig pedig merjünk bízni nagy Széchenyi mondásában: Ila Magyarország most nincs is — de lesz!! Szomorú mérleggier A polgármesteri jelentés ezután fein ttárja a mutt év jelentősebb eseményét, meleg köszönetet mond a városi tisztviselőtársaknak, pontos képet ád a városi 1 közigazgatás mult évi állapotáról s a következő komor szavakkal zárul egy setét egü esztendőre még egyszer visszatekintve: — Szomorú mérleggel kell lezárnom az elmúlt esztendőt. Győző és legyőzött, mint két birkózó ember, aki nem bir egymással, fetrengett a porondon, egymást fojtogatva, egymás csontját törve egymást akadályozva abban, hogy talpra álljanak. Osztályok szerint való csoportosulásokat láttunk, pártfillongásokat, panama vádakat, kölcsönös becsmérléseket s botnyokat, néha tettlegességekel a parlamentben, a vallási érzelmek behureolásái a politikába, gyűlölködést, a párlossági kormányválságok sorozatát mindenütt, —sztrájkokat, gazdasági váltságokat, a pénzjegyiek értéktetenedését, az • áruk felhalmozódását egyfelől és a munkanélküliek számának felszaporodását másfelől, sötét gondok, nehéz aggodalmak és szánalmas tehetetlenséget mindenütt!! - És ezt a kétségbeejtő állapotot nem a háború hozta ránk. hanem a forradalmak és a békebontások — állapítja meg a jelentés és fejtegeti, mi ennek a kétség7 beejlő állapotnak oka?? A közélet kormányzását a népek szenvedélye, a durvább ösztönök uralma vélte át. Harc folyik egy régi világ alkotásainak keretében s ez a harc a régi keretek ellensége. Ezi a harc felemészti, megrontja az eddigi világ becses vívmányait anélkül, hogy becsesebbekkel tudná helyettesíteni Csak ujit, de nem avit és szelleme nem emelkedik. hanem süllyed. Mint emberek és mim magyarok Nekünk, akik-ezt az evolúciót látjuk, nem marad más hátra, műit megkülönböztetni a dolgokban a mulandókat s az örök időkre valókat, úgyis, mini embereknek, úgyis, mint magyaroknak. Mint magyarok ragaszkodjunk nemzetünk ezeréves életéből: sarjadt, nőtt és kifejlődött nemzeti alkotásainkhoz: a nemzet egységéhez, az ország integritásához, a szent korona intézményéhez és nyelvünkhöz. Mint emberek pedig a kereszténység által átitatott, de a világ minden, még Krisztus előtti civilizációján is épült műveltségűnkhöz. így, csakis igy közeledünk elszakadt szerencsétlen testvéreinkhez, akiknek minden sóhaja utánunk ered, akik rendületlen, törhetetlen, erős magyar hittel) várnak bennünket, várják a magyar renaissance-ot, várják és hitlet hiszik a magyar feltámadást!! , Ígérjük, fogadjuk meg az uj év küszöbén, hogy minden gondolatunk. minden magyar akarásunk minden cselekedetünk* téliünk, jövőt teremtő, eleire keltő minden elszántságunk az egy célt, az egyetlen egy, mindenné|j szentebb célt szolgálja: Nagymagyarországotü y^ I Szombaton, vasárnap és hétfőn szenzáo&ós megnpté előadásain a Dározi Színház Üfezgá Blaha Lujza parádés szerepét a M ü. M I-t moziszkeccsnek feldolgozva mutatja be. j