Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-28 / 48. szám

2 1922. február 28. A Magyar Nemzeti Szövetség közgyűlése a vármegyeháza dísztermében. Nyíregyháza, február 27. A Nyirvidék tudósítójától. A törhetetlen hit, a jog, igazság, életerő hatalmában bízó, nem siránkozó, nem is káromkodó, kardot sem csörtető, dle vállvetett munkával épitő komoly irredentizmusnak hatalmas megnyilatkozása volt a Magyar Nemzeti Szövetség Szabolcsvármegyei Körének tegnapi közgyűlésé. A vármegyeháza dísztermében délelőtt 11 órára gyűltek egybe a Szövetség zászlójának leghívebb katonái, a Szövetség elmükének, Mikecz Dezső udvari tanácsosinak és a munkás irredentizmus apostol lelkű hirdetőjének, dr. Szesztay Zoltáninak vezetésével. A közgyűlés elé azzal a várakozással néztünk, amelly

rel ma minden biztató életjelenséget fogadni szoktunk. — Élénkebbé tette ezt a várakozásunkat az a tudat, hogy a közgyűlésen jelen lesz Körössy Endre, a magyar feltámadás hitéinek nagy ébresztője is. A Hiszekegy imájával nyitotta meg a közgyűlést dr. Mikecz Dezső elnök, majd Körqssy Endre ismertette az antant paran " csára beszüntetett irredenta egyesületek sorában a Tevéi sajátos helyzetét és ennek bölcs előrelátással történt kedvező megoldását. A Tevét egy percig sem szűnt meg élni és dolgozni s a fenyegető feloszlatás előtt átszervezte magát, bekapcsoUódott a már kiépült Magyar Nemzeti Szövetségbe s ebben tovább éleszti a magyarság öntudatát, azt a belső erőt, amely, mint a csemetére sodort gyürüt a fa életereje, le fogja pattantani vagy fel fogyja szívni a Csonkamagyarországot fojtogató mesterséges államalakulatokat. Körössy Endre sorra veszi azokat a biztató eredményeket, amelyekre az integritásért folytatott tervszerű küzdelem máris rámutathat s amelyek közül a legértékesebb az, hogy a Jiéke revíziójának kérdése inár sarjadzóhan van. Külföldi lapokból veti sorokkai, Lord Newton-nak, Lloyd George-nak és több más nagy átlíamférfiunak nyilatkozatából vett szavakban mutatja be a magyar hajnali íasadás egy-egy sugarát. A hallgatóság me|gi-megujuló boldog tapssal fogadja az irredenta munka sikerének fényes dokumentumait. De Körössy Endre nemcsak leftkesit, sikerekre utalásával, ő nemcsak tüzes irredenta, de látó, tudó, bölcs irredenta Is és ímeggyőzőcu hirdeti az előrelátó, higgadt, tűrni, várni tudó irredentizmust. Figyelmeztet, hogy a napjainkban mutatkozó élet jelenség, a szervezkedés láza, la külön szervek előállása nem kell, hogy kedvünket szegje, csak stabil váza legyen a sok szervnek, mint a test szerveinek a csontváz. A magyar szervezetek szilárd kerete az integritás gondolat a l'egyen. Az igazságok, amelyeket Körössy End re hirdet mindig egy-egy szemléltető képből lépnek elénk egy nagy pedagógus tanitómüvészetének gondolatú íján. Igy lesz kézzel foghatóvá előttünk, hogy diaragunk kérjen tanácsot észünktőP, ne fülsön hirtelen indulat, legyünk kitartók, tűrők, megfontolok, ne siránkozzunk, de ne is káromkodjunk, kardot ne csörgessünk, ne legyünk gyávák, de elhirtelenkedő vakmerőek sem és el fog jönni a várvavárt jövendő, igazságunk diadlala. Megalakul a Nemzeti Szövetség Körössy Endre mély hatású bevezető beszéde után dr. Szesztay Zoltán ügyvezető alelnök ismerteti a Tevéi és a Nemzeti Szövetség egyesítéséinek előzményeit. Az egyesülést a Tevét szabolcsvármegyei csoportja már előzetesen kimondotta s most a közgyűlési határozattal formálisan is megtörténik az egyesülés. Ismerteti az uj alapszabályokat. A külső, a köntös uj csupán, az alapszabályok a régi fegyverekkel, a kultura fegyverével való harcot továbbra is biztosítják. Változás az, hogy eddig vármegyei szervezet, községi csoport volt, míg ezentúl vármegyei kör és ebben községi csoportok lesznek. A kör egész Szabolcsvármegyére kiterjed, kivéve Kisvárd át, ahol jól kiépített önálló kör alakult. A közgyűlés az uj szervezkedés alapelveinek ismeretében kimondja, hogy a Tevéi és Nemzeti Szövetség volt tagjai a Magyar Nemzeti Szövetség Szabolcsvár megyei körében egyesülnek. Majd a lemondó tisztikar helyett Geduly Henrik elnöklete alatt megválasztják az uj tisztikart. Elnökké egyhangúan a ragaszkodó sze retet lelkes megnyilvánulásával Mikecz Dezső udvari tanácsost választja meg a közgyűlés, A tisztikar ezután a következőképpen alakul: Ügyvezető alelnökök: dr. Szesztay Zoltán, Virányi Sándor és Szohor Pál. Alelnökök: Dr. Bartók Jenő, dfr. Bencs Kálmán, Br. Buttler Sándor, Énekes János. Geduly Henrik, Jármy Bélia, dr. Klekner Károly, Mezőssy Béla, Miklósy István, Mikecz István, Oehm Tivadarné, Szabó Lajos ref. esperes (Nyírbátor), dr. Ujfalussy Dezső és Illés Andor. Titkárok: dr. Garay Gyula, Pillér József és dr. Vadá§z Sándor. Jegyzők: dr. Vietórisz Gyula és Mikó Bertalan. Pénzt^mokok: Nagy Lajos és Rónay Jenő. Ellenőrök: Rigó Alfonz, Tester Kálmán és Leschák Antal. Ezután a mintegy száztagú választmányt a vidéki választmányt, dr. Klekner Károly elnöklete alatt a propaganda és szervező bizottsgáot, dr. Vietórisz István elnökletével a sajtóbizottságot, Máczay Lajos elnöklete alatt a pénzügyi bizottságon, végül az elnöki tanácsot választja meg a közgyűlés. A muli év irredenta munkája. A tisztikar megalakulása után dr. Szesztay Zoltán ügyvezető delnők mély figyelemmell! hallgatolt jelentéséből a Szövetség elmúlt évi irredenta munkássága tárul elénk. A jelenté? a következő jellemzését adja az elmúlt esztendőnek: A mult évek munkájából és (tapasztalataiból azt a meggyőződést kellett leszürnünk,, hogy csonka munkát végzünk akkor,, ha csupán arra szorítkozunk, hogy a városi középosztály tagjait tömöritjük,, több, kevesebb, — sajnos hova-tovább kevesebb — eredmény nyel az irredentizmus szolgálatába. Az emberek e kis csoportjának ugyanis vagy máris megvan az ily irányú erős meggyőződése és tettre készsége,, vagy úgysem mozdítható ki abból a közönyből, melybe a pessimismus,nem törődömség s az anyagi gondok bástyázták öt körül. Ugy véltük tehát,, hogy akkor végzünk eredményes munkát, ha a magyar tanuló ifjúság még fogékony és érintetlen lelkét nyerjük meg a'í irredenta munkának. Belé igyekszünk nevelni a még romlatlan s könnyebben lelkesülő ifjú lelkekbe egyrészt a magyar sors feletti mérhetetlen elkeseredést s a letiprásunk miatti gyűlölet és bosszú égő és fájdalmas érzetét, másrészt a magyar feltámadásba vetett megdönthetetlen erős hitet. Másrészt felvettük programmunkba hogy ki kell mennünk az irredenta eszmék kel a várost termek díszes falai közül a nép közé a. tanyákra és a falvakba, ott világosítani fel közvetlen egyszerű szavakkal a föld népét arról,, hogy a saját bűnünk juttatott ebbe a nyomorúságba a saját munkánk, kitartásunk és erényeink menthetnek meg csupán a menthetetlen elpusztulástól. Ez a két alapeszme szabja meg és határolja körül ez évi munkánkat. Részint saját pénztárunk ferhére,, — részint a Liptay Jenő választm. tag lelkes hozzájárulásából, — 4000 korona fog ez évben fordíttatni a népiskolák körében irredenta térképek és képek beszerzésére s ujfibb 4000 koronából 13 pályadijat tűztünk ki az Összes vármegyebeli kö

r zépiskolák növendékei részére irredenta s hazafias jellegű pályamunkákra. A pályadijakat hazafias iskolai ünnepélyek keretében szándékszunk az erre méltó ifjak között kiosztani. A másik szép eszmét,, a népies propagandát,, a velünk piár tavaly is karöltve dolgozó szabadoktatási mozgalom igénybe vételével sikerült megvalósítanunk. 88 szabadoktatási előadás foglalkozik majd ez évben irredenta s hazafias tárgyakkal s e 88 előadás közül 11 PNyiregyháza tanyáin,. 73 pedig vármegyénk községeiben fog megtartatni. — Javaslom, hogy e gyönyörű programmért előre is mondjjunk köszönetet a kiváló szervezőnek,, a mi lelkes titkárunknak, Pillér József urnák s viszont jegyzőkönyvileg mondjunk köszönetet az ifjúsági propagandát anyagi áldozatával lehetővé tevő Liptay Jenő urnák is. A jelentés beszámol a Szövetség eredményes akcióiról. A Szövetségnek 1871 tagja van. A meleg elismerés hangján eanléí kezik meg a helybeli hazafias sajtóró

(, í mely halhatós támogatója volt a szövetj ségnek. Majd a következő szavakkal zárul: j Bár sokkal több, szebb és nagyobb ered, ményre tudnánk reá mutatni, de sokszor küzdenünk kell egyre többször igénybe vett s egyre jobban legyengülő középosztály keserű sorsával, a közönnyel, s a kialudt szalma^ lángok pernyéjével, mely peréve elborítja, égő színeitől megfoszrfa s nem engedi hosszú életűvé lenni az irredenta eszmék, igaz éltető elemét, a soha nem szűnő hazafias fájdalom örök sajgóját, a hitét soha el nem vesztő magyar élni akarást s megtorlás után érzett szenvedélyes és mohó vágyakozást. Ezek a véreszmék mozgassanak bennünket a reánk jövő év még nagyobb, még nehezebb küzdelmeinél,, ezek a vezéreszmék békítsék ki a magyart a magyarral s ne engedjék kibékülni a magyart a mostani magyar sorssal, ezek a vezéreszmék tegyenek minket méltókká egy szebb jövőre,, eljövendő sikerekre s a magyarok Istenének segitő kezére. Az elnöki-jelentéshez Geduly Henrik szólt hozzá. Teljes egészében megnyugvással fogadja el a jelentést, amellyel kapcsolatban azt az óhajtását fejezi ki, hogy a Szövetség az ifjúság lelkének megnyerése mellett, igyekezzék módot találni a tömegek, különösen a gazdálkodó nép megmozditására. Kiválóan alkalmas eszköznek tartja erre a központ által kiadott irredenta naptárt s indítványozza, hogy a közgyűlés kérje meg a központot hasonló népies irodalmi müvek kiadására és terjesztésére. A közgyűlés elhatározta, hogy ebben az értelemben ir fel a központhoz, majd kimondotta, hogy belép a Külügyi Társaság tagjai sorába 1000 K-val s a Társaság nagybizottságába Geduly Henriket és dr. Szesztay Zoltánt delegálja. Ezután dr. Garav Gyula titkár lendületes jelentésben ismerteti a központ eredményekben gazdag tevékenységét, majd dr. Szesztay Zoltán mutat be fordításokat az angol felsőházban elhangzott, Magyarországról rokonszenvvel nyilatkozó angol államférfiak beszédeiből, amelyek bizonyyságai annak, liogy érőben vau a magyar remény seb! gyümölcse 6s nem szabad pesszimistáknak lennünk. Ennek a biztató tudatában ért véget a Szövetség impozáns közgyűlése. • , 1 . • ú i i. ""* .v rf < -