Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-28 / 48. szám

1923. február 28 Küzdelem az őrülttel a robogó vonaton. Egy szegény tanító tragédiája. — Az az átkozott pénz. Bacsó Sándor mint nyugdíjazott tanitó élt Csongrádon, havi 120 korona nyugdijából, három családjával pgyütt. A gond, a rettenetes nyomorúság már-már teljesen megőrölték Bacsó idegeit,, ugy, hogy nem sok kellett hozzá,, hogy a gondolkozása is megrokkanjon,, ami az elmúlt napok egyikén be is következett. Bacsó Sándor,, aki eddig a szinte hihetetlenül hangzó havi 120 korona nyugdijából élt,, a mult héten Felső-Magyarországról néhány száz szokolt kapott,, ami magyar koronákban mintegy 13 ezer koronát tett ki. A nem várt és szinte égből pottyant psszeg,, ami a nyomorban fuldokló tanítónak valóságos dárius kincseket jelentett. Bacsó Sándort annyira megzavarta a hirtelen öröm,, hogy valósággal magán kivül volt,, amikor az összegei magához vette. Az átkozott pénz,, amely egyiknek szerencsét a másiknak bajt és •veszedelmet hoz a nyakára. Bacsó Sándornak is bajt,, az eddiginél is nagyobb nyomorúságot okozott. A szegény, szerencsétlen tanítónak az emberfeletti öröm, amit a pénz okozott,. elvette az eszét és megőrült. Csongrádról átszökött Félegyházára és innen azután mozdonyon akart hazamenni. Hétfőn reggel Bacsó ki is ment az állomásra és miután ott körültekintett,, megpillantotta a fűtőház előtt veszteglő majsai vicinális vonat mozdonyát,, amelyből hatalmas sistergéssel tódult a gőz kifelé. Bacsó odalopódzott a mozdonyhoz és miután látta, hogy az őrizetlenül áll, arra felugrott, az indítók észüléket meghúzta és a mozdonnyal szédületes iramban száguldott keresztül az állomáson. Seres Mihály felvigyázó vette észre az állomáson keresztül vágtató mozdonyt és mindjárt tudta,, hogy itt baj lehet. Hogy az esetleges szerencsétlenséget megakadályozza, utána vetette magát a mozdonynak és arra egy bravúros ugrással fellépett. Az ott éppen javában működő Bacsót lefogta,, a féket megrántotta és az utolsó pillanatban a mozdonyt,, mielőtt az az állomást elhagyta volna, sikerült megállítania. Az állomáson levő rendőrség segítségével az őrült embert lefogták és beszállították a városba, ahonnan kedden vitték át Csongrádra. Hogy akarják a szerbek megakadályozm a javunkra történendő határkngazitást ? Pécs, február 27. Az utóbbi hetekben több lap hírt adolt arról, hogy a magyar-jugoszláv határszakaszon nagyobb arányú határkiigazilás tör ténik Magyarország javára, főleg Északbácskában. Ugy látszik a szerbek egy tapodtat sem akarnak engedni a mostani határakból, sőt még az általuk megszállva volt, de Baranya kiürítésével együtt nekünk a trianoni békeszerződés alapján kötelességszerüteg átadott felsőbácskai területsávot is maguknak követetik vissza. Azt bizonyítja egyik szabadkai magyar lap alábbi cikke: A szabadkai' városi mérnöki hivatal mái* hetek óta dolgozik a határkiigazitássat kapcsolatos terveken. Petrovies városi főmérnök az újságíróknak kijelentette, hogy a mérnöki hivatal munkájával teljesen elkészült, szült. A határkiigazitás során szükséges terveket teljesen kidolgozta. Tegnap már át is adta ezeket a főispánnak, akinek utján ezek a térképek a határkiigazi tó bizottság ba kerülnek, amelynek munkájáhof^alapul fog szolgálni. Értesülésünk szerint e térképekhez a jugoszláv hatóságok olyan előterjesztést csatolnak, hogy legjobb és legalaposabb ez a terv, mely szerint az SSH állam és Magyarország között a határvonal Szabadka területének régi határa Hegyen. E terv szerint Szabadkának (tehát a szerbeknek) vissza kelt kapnia mindazon területeket, a melyeket a trianoni határmegállapitás szerint elveszített és amelyek most Magyarországhoz tartoznak. Mi a magunk részéről e készülő szerb tervhez annyit füzünk hozzá, hogy a szerbek hamis térklépekkel egyszer már becsapták rovásunkra az ántántot, jó lesz tehát a magyar kormánvy megbízottjainak a legéberebben figvelniök és a magyar álláspontot minél erőteljesebben érvényesiteni, mert tudomásunk szerint a szerbek megint a régi trükökkel dolgoznak, hogy célt érjenek. Igy pozitív értesüléseink vannak arra nézve, hogy a Szabadka fölött 18 km. magasságban folyó Kőröst (mely mindöszsze 2—3 m. széles erecske) hajózható folyónak akarják feltüntetni, hogy azL sikerüljön természetes határul kijelöltetniök s Ady Endre irodalmi matmó A Turáni Kör hódolva Ady. Endre nagy, szellemének, annak kimutatására, hogy költészetében az eddig főképen méltatott általános emberi értékeken kivül a magyar sorsot és fajiságot dokumentáló örök értékek is rejlenek március hó 5-én, vasárnap délelőftt 11 órakor a vármegyeháza nagytermében Ady Endre irodalmi matinét rendez. Előadóul Ady, Lajos dr. debreceni tankerületi főigazgatót sikerült megnyerni, szavalóul Dávid Gézadr-t aki az ország első Ady-vers szavalói közül való. Vita a népoktatás reformjáról A Falu Szövetség közművelődési Szakosztályának ülésén nagy vita folyt- Ruífy Pál államtitkár elnöki megnyitója után Máthé József, városunkban is jói ismert szövetségi elnök előterjesztette a népoktatás általános reformjára nézve a javaslatait. Földes Géza a tanítóképzés és a tanfelügyelet hiányairól beszélt. Hogy, jól beszólt, vagy félrebeszélt, hazabeszélt az mellékes. Fő és leszögezendő az, hogy beszélt és a tapasztalati oktatás hive. (Ez helyes.) Szabó Balázs volt nemzetgyűlési képviselő jói figyeli a Falut amennyiben ütőerére teszi a kezét s kijelenti, hogy, telki nevelésre, szivének érzővé formálására van szüksége a mai magyar fcyerme kefcneÁ. Yégli polg. isk. igj. kijelenti, hogy népoktatásunkat nem újjászervezni, hanem valósággal mt^Leremtenünk kell. — Quint tkpzöig. 15 esztendős korban s ezentúl egyelőre csupán társadalmi úton képezné U)vahb az ifjúságot. Teremtsük meg a magyar kulturhad*ereget, mely kevesebbe kerül, mint a régi katonaság "megjteremlése. (Ez már beszéd a javából II) — Szentiványi prépost anyagilag kivihetetlen nek tartja Máthé tervezetét. F tervezet a következő: az iskolakötelezettségnek 4 éves korban kellene kezdődnie és 17 éves korig tartania. A kisdedóvó (játékiskola) 3 évfolyamos lenne, melléje 10 osztályú népiskolát .szerveznének és pedig 1—VI. oszt.-ig mindennapi, VII—VIH. oszt.-ig munka (továbbképző), IX—X. osztály társadalmi (továbbképző) iskola. Ez iskolába kellene járnia minden felsőbb iskolából lemaraoó és népiskolára utaltaknak. 4—7 évig kisdedóvóba, 7—13 évig mindennapiba kell járatni a gyerekeL 13—15 évig munka iskolára kötelezendő az ifjú, ahol gazdasági, ipari kereskedelmi gyakorlatot szerezzen. 15—17 éves korig társadalmi iskolába menjen. Szentiványi Károly prépost nagyon he lyesen a népakadémiák megvalósítását tartotta helyesnek a felsőbb osztályok he lyett. Gerlóczy egyetemi tanár nem tartja helyesnek, hogy a 15—17. éves gyermek tanköteles legyen; a tudálékos emberek számát szaporítanák — Koincz csepeli főjegyző a felsőbb osztályokban való társadalmi oktatás híve. Kindlovits elemi isk. ig. a kisdedóvodát nem kívánja kötelezővé tenni. (Hát akkor minek a kisdedóvó és kinek?? Pipere cikk?) Ha az elemi iskolai oktatást tanitók szerint osztályokra bontanák — szerinte — ez rendkívüli előnyökkel jáma. (Sántikálna.) Várady tkpző tanár a kötelező oktatást 20 éves korig tolná kL (Ide nem kell felkiáltó jel, mert a jó pap holtig tanuk) Nagy László tkpző í|g. az osztatlan iskolák pártfogója, az együttes módon csak hasznára van a kisebb tanulóknak. (Igaz, mert repelitio est mater studiorum!!) Legközelebb ujabb tanácskozás tárgyává teszik a népnevelésügy országos reformját. 60 szebbnél szebb bécsi és párisi legújabb szalmakalap modell után átvarr és a legszebb divatszinekre fest női szalma és tagál kalapokat a Zrinyi Ilona-u. 4 az udvarban. Férfi kalapok szakszerű átformálása.