Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-29 / 24. szám
tfyiregyháziv 1922. január 29 " Tasránap XLHI. évfolyam. * 24. szám ugy hw *> ft, WWWW JW© HL, í A^ttM* E'UPJ. m n'ii 'i n Nn oii « «ii mini — i mii i»« miiin i imm mi>i ii , un) KawfcMMrióftAt U kiM4**«t*l: az£CHe*YM/T » szám, H». tCfaaliraftafc*! aetsWi* >tmw HM t llllll Képviselő vagy követ ? Anélkül, hogy a jelenlegi nemzetgyűlés bármelyik tagját is megsérteni akarnám, kénytelen vagyok leszögezni azt a sajnálatos tényt, ami különl>en a múlt országgyűléseket is betegesen jellemezte, hogy a képviselők nagy százaléka megbízatásuk ideje alatt nem maradt meg a váliasztóközönségnek telt programmja mellett. Egész hosszú sorát Lehetne ide iktatni azoknak a honatyáknak, akik félévenként csináltak pálfordulásokat, átmenvén «gyik politikai pártból a másikba, megtagadván ezzel 1 eddgii nézetüket, ami azt is jelentette egyúttal, hogy nem törődtek yáifiasztó közönségüknek véleményével'. Bár akadtak a képviselők között, akik utólag nvilt levélben igyekeztek magyarázatát adni irányváltozásuknak. mégis megállapítható, hogy a képviselők ilyen eljárása nem ritkán fájdalmas visszatetszést váltott ki. Megvallom, hogy valahányszor egyikmásik képviselő pártváltoztatásáröll olvastam, mindig hűtlenséget állapítottam meg a választóközönséggel szemben. Kézenfekvő, bog} 7 az ilyenfajta pártváítoztatás ellenkezik a népképviselet elvével, hiszen a népképviselet princípiuma éppen a választók akaratának a parlamentben való érvényre jutása. A népképviselet nem jelenti pusztán a választásban való részvételét a tömegeknek, tehát a nép politikai akciójának a választásban való kimerülését, hanem közvetve a parlamentben valló akaratnyi Ivánul ását. Azonban az eddigiek alapján önként felvetődik a kérdés, hogy érvényesül-e a vjasztó közönséág. akarata képviselőjének folytonos programmváltozása következtében. És itt ütközik ki a nálunk divatozó képviseleti rendszer hibája: az nevezetesen, hogy a képviselő önpolitikájt csinálhat. s ha csökönyös, 5 évig rá se néz választóira. S mindez csak azért lehetséges. mert a mi ujabb választási törvényeink sehol és soha nem szabályozták a képviselőnek a választóközönséggel szemben való viszonyát. Aminek a folyománya aztán, hogy a rvátasztóközönség a parlament tartamára, tehát 4—5 évre a vá|asztás tényével elvér jjezte politikai szereplését. Ezzel szemben szerény nézetem szerint az volína a helyes, ha a választótörvény biztosítékokat állítana fel) a választóközönség számára olyanformán, hogy a programmjához hűtlen képviselői visszar hívja annyiszor, ahányszor ott hagyja megbízatása szigorú programmját s hogy a választóközönség mindannyiszor más képviselőre bizhassa akaratának érvényesítését. Igy volt ez nálunk a XIX. század közepéig a kövelkükléssel, amely megbízatás alapján történt. Természetesen á megbízatási rendszer meLlett felmerül a választóközönség vá- j tasztókerületenkénti megszervezésének j problémája politikai pártok szerint. i Az esetben az egy politikai nézeten levők abszolút többsége, mint megbízó fórum szerepelne s egyúttal az irányítaná a választókerületből' a képviselő magatartását. Pl. ha Nyíregyháza választókerületben a kisgazda-párt programmját vallja a választók abszolút többsége. akkor Nyíregyháza kisgazda programmu képviselőt küld ki. Ha azt tapasztalná idő multán, hogy képviselője nem a parlament kisgazdaprogrammjához tartja magát, akkor viszszahivja. De visszahívhatja abban az esetben is, ha viszont fordítva a választók abszolút többségében idővel *az a felfogás alakul ki. hogy a kisgazdapárt politikája helytelen s hogy a kereszténypárt program ját tartja célszerűnek, vagy ha nem hívja vissza, utasíthatja a kereszténypárt programmja szeriinti viselkedésre. FelKetődött bennem ez a gondolat a most készülő uj választási törvény szőnyegre kerülésévél kapcsolatban. Hátha akad valaki a nemzetgyűlés tagjai között aki magáévá teszi az eszmét s a törvényjavaslat tárgyalásánál ebben a gondolatkörben való prepozícióval lép eiő. A kivitel formája többféle lehet; a cél, mer lyet elérni óhajtanék, azonban az, hogy a választó közönség valóban befolyási gyakoroljon a parlamentben, mert különben akár kiterjesztik, akár szűkítik a választójog számát, a választójog csak papiros jog marad. Orbán András. wwweocmicv | Az egészségügyi bizottság az influenza csökkenését állapította meg. Megnyíltak a mozik, a színház, a báltermek. az iskolák. Február 6-án megnyílnak Nyíregyháza, január 28. A Nyirvidék tudósítójától 1. Alig buszonnégy óráig volt érvényben az a szigorú rendelet, amelyet a hatóság az influenza járványra hivatkozással kiadott a mozik, a színház s a báli rendezőségek riadalmára. Tegnap estére már visszavonták a rendeletet, mozi, színház szabadon szórakoztatta publikumát. A rendelét visszavonása az egészségügyi bizottság tegnap délután tartott ülésén kialakult állaspont alapján történt. A bizottság Énekes János prépost ka" nonok elnökletévéli ült össze. Énekes János kanonok rámutatott a színészek tarthatatlan helyzetére. Mindössze három napjuk van még hátra az engedélyezett (időből s ezéken az utolsó napokon otthon, fűtetlen szobában fagyoskordnak. Megjeb lént nála a társulat egyik tagja és igen megszívlelendő érveket sorakoztatott fel a színház megnyitása mellett. Felszólaltak az egészségügyi szakerr^berek is, akik, mint dr. Mikecz Miklós tanácsos, Demjén József dr., Osgyáni József gyógyszerész adatokkal igazolták, hogy" az influenza csökkent, az esetek olyan kis számárOi van szó, hogy a járvány megszűntnek mondható A bizottság örömmel] vette tudomásul az influenzáról előterjesztett szakvéleményt és elhatározta, hogy a mozikat, színházakat, a báltermeket és előadásokat engedélyezendőknek javasolja. Kimondotta a bizottság, hogy február 6-án a középfokú iskolákban megkezdhető a lanitás. Az elérni iskolák megnyitása ügyében a bizottság szerdai ülésén fog határozni. ,— Voltak felszólalók, akik már hétfőn megnyitandönak vélték a középfokú iskolákat de a többség az óvatosság álláspontjára helyezkedett, ugy, hogy megmaradt a február 6-iki dátum mellett. Szabóibcsan is elrendelték a patkányok irtását. Egységes küzdelem a pestis terjesztői ellen. Nyíregyháza, január 27. A Nyirvidék tudósítójától. Bernolák Nándor népjóléti miniszter az egész országra kötelezően szigorú intézkedéssel elrendelte a patkányok irtását. Az irtó munkát községenként egyidőben kelll elkezdeni, hogy valóban eredményes légyen. A patkányok ellen indított könyörtelen hadjárat fegyvere valószínűleg méreganyag llesz. amelyet az Országos Egészségügyi Anyagraktár adagolva fogj forgalomba hozni és az egyes községek gyógykereskedőinek rendelkezésére bocsátani. A méreggel való pusfctitás hatósági ellenőrzés mellett fog történni, mert a mérgezett csalatékkal óvatosan kell bánni. Az Irtásra vonatkozó rendelét kötelező minden, kire kivételi nélkül és be nem tartása vagy akadályozása kihágás. A patkányok ellen való erélyes folvonulásnak az a veszedelem az alapja, a mellyel ezek a rokonszenvetlen állatok a háborúban elhanyagolt köztisztaság szomorú jelenségei következtében fenyegetnek A patkány veszedelmes állati és emberi betegségek, különösfen a pestis terjesztője. A népjóléti miniszter rendeletét az ililété kes hatóságok legközelebb foganatosítani fogják s máris felhívjuk a hatósági intézkedések komoly megszivlelésére a közönség figyelmét.
