Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-29 / 24. szám

JNSímxdék 1922. január 29. - ..

t. Az egész vármegye lakosságának síkra kell szállni a szabolcsi muzeum érdekében. Mit tehetünk, hogy megmentsük a muzeumot ?—Szívesen vállaljuk a két százalékos kulturadót. Nyíregyháza, január 27. A Nyirvidék tudósító j ától. S zabo Les vármegyének, tudományos értékellés alapján is megállapíthatóan, büszkesége, messze földön hires kincse a Jósa András zseniális teremtő kedvével elővarázsolt muzeum. Aki egyszer megtekintette ennek a muzeumnak gyönyörű bronz kori és honfogllaláskori kincseit, nemesi multunkról szivet melegítő regéket mondó relikviáit, elbűvölten állapítja meg, hogy páratlan históriai nevelőerőt rejt Sza bölcs muzeuma. Megállapítja, hogy nagy multunk nagyszerűen beszélő tanúihoz ifjúságunk; népünk a leggazdagabb tanúságokért zarándokolhat. Nem is csodáljuk, hogy a muzeumnak a legkiválóbb tudósok körében vain kiváltó hire. Fájó sziwei,, szinte ijedt csodálkozással kérdezzük azonban, hogv lehet, hogy ez a mérhetetlen históriai kincs két homályos hivatalszobában szinte elrejtve búvik meg. Más vármegyék, más városok diadalmenetben vinnék be a múltnak ennyi kincsét megfelelő pompás palotár ba. A népművelést szolgáló drága emlékek javarészt szekrényekben, ládákban kénytelenek meghúzódni. Levegőt, napfényt, nyilvánosságot kiérünk a híres-neves Jósaj-muzeumnak. Sietve, mig nem késő. Most szervezzük az uj Magyarországot feliépítő, népfelvilágosiló munkál!! Szabadioktatásokat rendezünk. Van-e oktatóbb, elmélyitőbb, mint a muzeutnok közvetlen erejű beszéde?? A Jósa-muzeum összezsúfolt. talán pókháló és portól fenyegetett j értékei számára megfelelő épületet kell ke- I resnünk. Ebbe az épületbe, kultúrpalotába j tehetne elhelyezni a néprajzi, természet- | rajzi, geológiai muzeumot, képtárt, olva- l sótermet, illetve könyvtárt is. Szabolcsi- i vármegye közönségének tovább kell épi- • teni azt a monumentális müvet, amelyet Jósa András alapozott meg. Ö felszínre hozta §zabolcs múltjának drága értékeit,, most azok rendezése, feldolgozása nyilvánosság elé állítása a mi feladatunk. Értesülésünk szeriint a legkiválóbb erőit mozdultak meg a kulturház érdekében. Miként más vármegyékben, Szabolcsban is el

1 van szánva a kulturjavak iránt fogékopy lakosság", hogy a két százalékos kulturadó vállalásával tegye lehetővé a múzeumnak életet adó kulturház felépítését. Ebben a kérdésben nem ,lehet tétovázás. ez kulturfölényünk kérdése, becsületünk, multunk iránt való kötelességérzetünk kérdése. Nem szabad semmibe vennie a halhatatlan Jósa András gyönyörű tervének, amelynek valóra válása ma éppen olyan létérdekünk, mint a mindennapi kenyér megszerzése. Mert igékkel is élünk. És van-e bővebb, zengőbb magyar ige, mini az amelyről őseink lelke szól? Az igéknek pedig templom a hajlékuk. Templomot, kulturházat a Jósa muzeumnak. Élelmiszer a piacon. A mult alkalommal a jelenleg érvényben levő ipartörvény egyik helyes és célszerű rendelkezését állítottuk szembe a követett hibás gyakorlattal, jelen soraink pedig vice versa egy ujabban városunkban követett helyes ipari közigazgatási gyakorlatról emlékeznek meg ellentétben a vonatkozó és több tekintélyes, tisztes iparágunkra nézve súlyosan sérelmes ipartörvényi rendelkezésekkel ós rendeletekkel. Az 1884 .évii XVII. t. c. 50. §. második bekezdése értelmében hetivásárokon élelmiszereket bárki áruba bocsáthat. A konkrét esetekben hozott harmad'^ fokú határozatokból megállapíthatjuk, hogy élelmiszer aliatt adott esetben a hus, szalonna, zsir (21016—1900. K. M.) kolbász, virsli, (56270—1899. K. M.) gabona, liszt, pék- és luxus sütemény, mézeskalács, tej és tej félék, paprika stb. értendő. Van azután egy rendelet 1914. évből (26200—1914. K. M.) amely még tovább megy és a fent felsorolt élelmicikkek árusi tását nemcsak a hetivásárokon, hanem az u. n. napi piacokon is szabadon, bárki által megengedi, még iparigazolványt sem kíván. Kétségtelén, hogy a törvény intenciója a megalkotáskor helyes volt, az élelmiszereknek elárusitását azért nem korlátozta. mert ezeknek az elsőrendű életszükségleti tárgyaknak minél több egyén részéről való forgálombahozása: a fogyaszil ásnak mindenek felett álló érdeke. | Az ipartörvény idézeti rendelkezése | azonban ma már. amikor képesített iparo* sok vágó és kimérő üzleteik tömegével ve•! szik körül a piacot és a fogyasztók érdekeit a képesített iparosok között kifejlődött egészséges verseny mindennél jobban megóvja, indokolatlanul és a nagy adókkal terhelt szakmabeli iparosok rendkívüli sérelmére dobja oda a piacot az alkalmi élelimiszerárusok szabad prédájául. Tarthatatlan helyzet például, hogy mig a husiparosok az elárusitásra kerülő husnemü tekintetében nagyon helyesen szigorú orvosi ellenőrzés alatt állanak, máshol, mint vágóhídon nem vághatnak, elárusító helyeiket csatornázni, könnyen mosható és tisztántartható anyaggal burkolni kötelesek, addig a husnemüeket is árusító piaci árusok a dolog természeténél fogva könnyebben kisiklatlak a hatósági ellenőrzés alól. , saját lakásukon, istállókban és más zug' helyeken vágnak és árusítanak olyan árut, aminőhöz a legolcsóbban hozzájutnak és a tiszta kezeléssel márcsak a szakérteleni hiánya miatt sem törődnek. Ez nemcsak az üzemköltség nélkül dolgozó piaci árusokkal a versenyt fel nem vehető szakiparosok sérelme, de elsősorban közegészségügyi tekintettel sért. Az érdekelt* sütő és husiparosok panasza folytán iparhatósági gyakorlatunk igyekszik itt a jogos sérelmeket orvosolni, megfelelő törvényes rendelkezés nélkül azonban nem sokat tehet. Az iparigazolványok kiadásának megszorításával meginídult a kontár árusoknak a napi piacról elriasztása, a végleges megoldás azonban itt is csak törvényen alapulhat. Most toldo zzák-foldozzák az ipartörvényt a nemzetgyűlésen: egy flastroinot ide is ütni kéne. Dr .Walter Gézía. A tokaji közúti hídon megvolt a teher próba. - , A hidat átadták a íorgalomnak. Tokaj,, január 28. A Nyirvidék tudósilójától. A nyár folyamán országos ünnepség keretében tartották me£ Tokajban a két felrobbantott, majd a magyar állami gépgyár munkásainak példás szorgalmával! újjáépített két Tisza-hidnak bokréta ünnepét. A vasúti hidal azóta már ál is adták a forgalomnak, ma azután a megfeszitett munka, a kiváló műszaki vezetés nagyszerű eredménye a maga egészében előttünk áll: megtörtént a gyönyörű közúti liidnak teherpróbája is s ezzel a híd átadatott a forgalomnak. A hidat 1919. julius 3-án robbantották lei. Az, újjáépítő munkálatokhoz csak 1920. szeptember 22-én fogtak hozzá. — Tegnap volt a :a műszaki teherpróba, a mely kiváló sikerűnek jelezte a hídépítő munkálatokat. A teherpróbán a keresker delmi minisztériumból Gállik István min. tanácsos. Barna Bertalan osztály tanácsos jelentek meg. A Máv. hidépitő osztálya részéről Farkas Ferenc főfelügyelő, a hídépítés vezelősége részéről Hajdú Sándor főmérnök, Dömötör Sándor mérnök, a Máv. gépgyár részérői Zsizsmann Béla főmérnök, Neumann Egon mérnök voltak jelen . A teherpróba zuzotl kaviccsal történt, amelyet fél méter magasságban helyeztek el a hídfelületen. Egy négyszögméter területre 400 q suly esett. A teherpróba minden tekintetben kifogástalannak igazolta a hidépitő munka eredményét, mely egyik büszkesége lesz a Máv. gépgyár kiváló mérnökkarának és» munkásainak. — Uj színpad épül Nyíregyházán — Megemlékeztünk a minap a népszerű Schmiedeg Marcell direktor nyíregyházi vállalatáról, a Friedmann-féle termekben megnyitó »Modern kabaré és bárról.« A termek ma már művészi köntöst öltöttek. Fehér zománc alapon fekete négyszögek modern szinhatással fogják meg a nézőt A burkolat felett biborszinek dominálnak. A terem sarokhelyén ma kezdték meg a kabarészinpad felépítését. Selvemfüggönyös kedves intimitásu szinpad llesz Schmiedeg direktor csillogó nevű művésznőinek színpada. A színpaddal szemben három kedh yes hangulatu páholy épül. Schmiedeg vál Talkozását egész Szabolcs élénk figyelemmel kíséri.SzékfillTFáF látványos szenzációs moziszkecs 5 eredeti szereplővel HALMAI IMRE 7 éves gyermekmüvész sze- JL mélyes felléptével hétfőn, kedden, szerdán aí A P O 1 1 O D a II,