Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-05 / 251. szám

Nyíregyháza, 1921. november 5. * Szombat XLII évfolyam. * 251. szám. JSÍYÍKHTDÉK. Előfizetési árak helyben és vidéken: egész évre 600 K, félévre 300 K, negyedévre 160 K, egy hóra 50 K. — Egyes szím ára 3 korona. A detronizálas a nem etyyolésea Bethlen és Appnnyi nagy beszédet mondottak Budapest, november 3. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését tiz órakor nyi­totta meg Gaál Gasztón elnök. Jelenti, hogy a hadügyminisztertől átirat érke­zett az oroszországi hadifoglyok hazaszál­lítása ügyében. A nemzetgyűlés ezután áttér IV. Ká­roly király uralkodói jogainak és a — Habsburg ház trónöröklési jogának meg­szűnéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lására. . Dr. Rubinek István, a közjogi bizott­ság előadója ismerteti a javaslatot. A nemzetgyűlésnek mindjárt össze­illése után első feladata volt kimondani, hogy a trónkövetelés kérdését a békekö­tés utáni időre tartja fenn és addig az ál­lamfői halalom ideiglenes gyakorlását a kormányzóra bizza. A legutóbbi események, mikor egyes tényezők a nemzetgyűlés megkérdezé­se nélkül ez irányban intézkedtek, szük­ségessé tették a trónbetöltés függő kér­désének rendezését. A közjogi bizottság a miniszter­elnök részéről a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatot válto­zatlanul elfogadta és eif( g d;«sra ajánlja a nemzetgyűlésnek Ezután Bethlen miniszterelnök emelke­dett szólásra: Mielőtt e javaslat tárgya­lására áttérnénk — mondotta — legyen szabad ebben a pillanatban néhány érvet felhozni arra, miért is vált szükségessé ez a javaslat?? E törvényjavasltat nem normális életnek szüleménye. (Felkiáltások: a forradalomé.) hanem elV kerülhe.eLlenné tették a két utolsó hét ese­ményei. Pécsi beszédemben kijelentet­téem, hogy a kormány ellen fog szegülni minden egyoldalú megoldásnak. Két kö­rülmény mégis rövid idő alatt megérlelte a helyzetet. Egyik egy könnyelmű kísérlet mely áldozatává tette « magyar ki­rályt és a dinasztiát, (Felkiáltások: Éljen a király! A kisgazída­pár lelői: Éljen a nem^Tigyülés!) vala­mint a nemzet békés nyugalmát; másfe.őJ fez a mohó törekvés, amely a kísérlet nyo­mán azonnal jelentkezett, szomszédaink beavatkozása belügyeinkbe. Még le sem zajlottak az utolsó hót eseményei, máris bírák gyanánt álltak oda, hogy ítéletet mondjanak, pedig ezek felett az esemé­nyek felett csak a történelem lesz hi­vatva Ítéletet mondani. Lelkiismereti klérdés, hogy amikor az erőszakos követelést telje^iijük, a ma. gyar kormány a magyar nemzet nevében ünnepélyes óvást emeljünk min­den kütiöldi beavatkozás elltn. övást emelek azért, mert a magyar kor­mány amit eddig tett, őszintén tette, mert Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 28656. Kéziratokat nem adunk vissza. a magyar kormány az egyoldalú restaurá­ciós kísérletekkel szemben mindig ellen­szegült és azokat leheletlenné tette. Felesleges ismertetni a hosszú jegy­zékváltásokat. Csak azt az egyet emelem ki, amelyik a lefegyverzésre vonatkozik. A fölött,'hogy a mozgósítás költségét ránk hárítják, csak mosolyoghatok, mert — ugyanakkor, amikor ők mozgósítottak, — mindent megettünk, hogy a helső nyu­galmat helyreállítsuk. Es amikor területi követelések végrehajtása is szóba kerülhe tett, ez legfeljebb a velencei megegyezés­re vonatkozhatik, amelyet a trianoni bé­keszerződés egyik pontjának végrehajtása érdekéhen kötöttünk meg az érdekelt féllel, Ausztriával a nagyhatalmak hoz­zájárulása mellett. Mit szóljak ahhoz a követelésekhez, amelynek folyománya ez a javaslat?? Éppen azoknak kell tiltakozniok, a kiknek meggyőződésük e javaslattal nem ellenkezik, mert az ő érdekük az idegen beavatkozás ellen való tiltakozás. Dacá­ra e beavatkozásnak, a magyar nemzet békés utat fog választani és én azt hi­szem, amikor a magyar nemzet ezt teszi, le fog esni Európa szeméről a hályog, mert eddig ugy álltunk elölte mint békeboillók, akik más állam belügyeibe avatkoznak. Most láthatja Európa, hogy Középeurópa békéjét mi mentettük meg. Láthatják a nagyhatalmak, hogy nem a mi részünkről lehet szó agresszivitásról, hanem mások agresszívi ása fenyegette Középeurópa bé­kéjét. Európa látja helyzetünket. Velünk szemben nem lehet az agresszív fellépés vádját felhozni, hanem azt, hogy annak ellenére, hogy csonkán, elgyengü.ve á«_ lünk mégis a szomszédos allamokban vé­szélyben a béke, mert Magyarország nem szűnt meg a Kárpálok medencéjére azt a vonzási gyakorolni, amelyet eddig gyakorolt népeire, mig Ma­gyarország teljes volt. Ha a Habsburg kér­dést ilyen formában felvetették vejünk szemben, ennek magyarázata egy: nemzet­közi szempontból világos, hogy Magyar­ország akkor virágozhtaott fel és vívha­tott ki első helyet Középeurópaban, ami­kor tradícióihoz hü maradt, mert ak­kor biztosítva volt Magyarország egysége. (Zajos taps a keresztény egyesülés és a dissidensek pártjában.) Ezu.án Apponyi emelkedik szólásra és a miniszterelnök ál­tal tett óvást éles vonásokkal egészíti ki. Minden baj forrásának a trianoni békét tartja. A népszövetség alapgondolatának flagráns megsértését látja a kisantant fegyveres fenyegetésében. A lefegyverzést illeiőteg, sehol sincs a békeszerződésben az, hogy ezt a kisantantnak van jogában ellenőrizni. Ott volt Párisban^ de ott so­ha sem volt szóban a dinasztia kiküszö­ibölése. Nem a magam igazát keresem — kiáltotta a kérdésnél a felindu.ás re­megő hangján — az ősz patriarka, hanem hazámét! Beszéde lapzártakor tart. j Az angolok nem akarnak tudni ' a leszerelésről. Páris, november 3. Szikratávirat. A! washingtoni lefegyverzéssel foglalkozó ér­tekezletről az angol sajtó a következőket irja: Ami a tengeri lefegyverzést illeti, a fegyveres korlátozásánál számot kelb vet­1 ni egyes nagyhatalmak különleges hely­zetével. Anglia például élelmezésének biz­tos-itása érdekében csak bizonyos hatá­rig csökkentheti tengeri hadserlegét. A A francia lapok is élénken foglalkoz­nak a leszerelés kérdésével. A Matin azt irja, hogy a japánok nem ragaszkodnak az angol-japán katonai szövetséghez, fel­téve, hogy ha helyébe egy angol-amerikai japáíi antant jöhetne létre. A jugoszláv koronatanács a magyar kérdést tárgyalja. Bécs, szeptember 3. M. T. I. A Neue Freie Presse jelenti Belgrádból: A ki­rály elnökle!é\el tartott koronatanács tu­domásul vette a kormánynak a magyar kérdésről előterjesztett jelentését és jó­váhagyta a kormány eljárását. A korona­tanács elhatározta, hogy jegyzékben szö­gezi le a jugoszláv álláspontot. A No­votny jelentése szerint a jegyzéket meg­fogják küldeni Párisba és Bukarestbe is. A királyt szállító monitor zá­tonyra futott Belgrád, november 3. A szerb sajtó­iroda jelenti: Károly és Zita átutazása ha­lasztást szenvedett, mert az angol mo­nitor alacsony vízállás miatt Zimony közelében homokzátonyra futott. A monitort kiszabadították. Minthogy a Duna alacsony vízállása miatt a moni­tornak lehetetlen átjutni a Vaskapun, megkísérlik, hogy a királyi párt molor­csolnakon, vagy autón viszik tovább a román határig. A Leanyegyleí nem nyitja meg a gyermetkooylM A várasnak ízük-ége van a gyermafckonyha heiyi'pgere A nyíregyházi Leányegylet ezen a té­len nem nyitja meg a gyermekkonyhát, mert a városnak szüksége van arra a he­lyiségre, amelyben a szegény gyermekek étkezőjét minden szezonban felállították. Ennek folytán az egyesület elnöksége a következő kommüniké közlésére kért ben­nünket. A Nyíregyházi Leányegyesület ez uton kéri azon nemeslelkü gazdálkodókat, kik a nehéz viszonyokat megértve segítsé­günkre akartak lenni, ne küldjék be az általuk felajánlott terményt, mert gyer­mekkonyhánkat — helyiség hiján — nem' nyithatjuk meg. > Ára 3 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents