Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-16 / 235. szám

t JVYÍRVIDÉK ma tfflMWrtwnniTMBum,!,, j x j u,.j, l Egy szabolcsi hadifogoly Turkesztánban Taskent — Az élet Turkesztánban A Nyirvid ékben dr. Lupkovlcs György szabolcsi származású hadifogoly rendkí­vül értékes jegyzeteiből eddig Taskentig, Turkesztán fővárosáig megtett útja jelent ixteg. Ez alkalommal a hivatott to lal meg­irt jegyzetekből az ázsiai élet sok érdekes részletét feltáró sorokat közöljük. Lupko­vics (dr. útjáról a következőket regéli a szabolcsiaknak: ' Ázsiában Ha az ember otthon békességben élve nyári uÜ terveket sző, ugyan kinek jutott volna eszébe Turkesztánban tölteni el sza­badságát?? Hirét is alig ismertük és »Ke­letc nálunk nagyon is piszkos és zavaros fogalom volt. »Ázsiai állapotok*! Szoktuk volt mondogatni, ha valamiről lekicsiny­lőleg akartunk nyilatkozni. Most, hogy gazdag ázsiai tapasztalatokkal tértem ha­ssa, sokszor mondogatom, hogy Ázsia iga­zán nem méltó arra, hogy annyira lebe­csüljük. Egyrészt, mert hiszen nemze ünk bölcsője is ott ringott valaha, másrészt mert a lebecsülés oka leginkább abban rejlik, hogy vagy egyáltalában nincsenek fogalmaink Ázsiáról, vagy ha vannak is, többnyire igen halványak. Taskent Taskent Turkesztán fővárosa melynek 840000 lakosa van, egészen modern euró­pai stilü városrészekkel rendelkezik. Ké­nyelmes széles utcáin mindenütt igen tisz­ta villamos közúti kocsik közlekednek és az igazság kedvéért nem hallgathatom el, hogy a kalauznők sokkal udvariasabbak és csinosabbak voltak, mint a budapesti vil­lamoskocsik immár letűnt női személy­yete. Az utcákat mindenütt 2—4 fasor sze­gélyezi, amelyek teljes árnyékot és védel­met nyújtanak a forró nap sugarai ellen. A fasorok mellett csatornákból állandóan öntözik az utcákat. A házak alacsonyan vannak épitve, legfeljebb emeletesen s szép tágas kert csaknem minden ház tar­tozéka. A város közepén egy nyolcszög­letű hatalmas park van, közepén Kauf­mann tábornok szobrával, aki Turkesztán­organizátora és első orosz főkormányzója, valamint Szamarkand meghódítója volt. A várost mindenfelé szép középületek dí­szítik. A hadapród-iskola, a leány- és fiu­gimnázium épülete, a főkormányzó palo­tája teljesen beleillenek egy európai nagy városba. Számos parkját gondosan ápol­ják. Az európai városrészt, a »kreposzt« — fellegvár, belső vár — választja el a benszülőttek városrészeitől. Ez a felleg­vér erősen tartotta magát I864--ben, ami­kor Szkobelev tábornok alig 22000 embe­rével és néhány ágyujával ostrom alá fog­ta. Három napig védték hősiesen a felleg­várat a benszülőttek, míg végre sikerült az aláaknázott bástyák egy részét felrob­bantani és megkezdődött az általános ro­ham. Negyvennyolc óráig tartott a vé­rengzés, még a mohamedán nők is részt vettek benne, de végre Is győztek a mo­dern fegyverek. Taskent meghódolt. Ázsiai városrés* Az ázsiai városrész teljesen elüt az európai résztől. Szük utcák, a vályogból és fából készült házak ablakai az udvar felé vannak és csak a vagyonosabbaknak nak van módjuk kőből és téglából készült házakban lakni. A házak tetején sokszor kis lugas van szőlővel befuttatva. Legér­dekesebb látvány a bazár, a nagy árucsar­ook. Ez több utcából áll, melyek be van­nak és oldalt foglalnak helyet az egyes kereskedők fabódéi. Minden iparágnak kü­lön utcája van. Ha az ember befordul a cipészek utcájába, ameddig a szem el­lát, mindenütt csak hosszú póznákra ag­gatott czizmasorokat látni. Mert itt min­denki csizmát hord. Még a ftők is. És pe­dig Isten csodája: sarok nélküli csizmát. A sarok helyén a csizma színes selyem hímzéssel van borítva. Erre a csizmára azután még rávesznek vagy egy egészen aurópai módi sárcipőt, vagy egy már sa rokkal is ellátott topánt, melyet a me­csetben mindenki levet és az előcsarnok­ban hagy. Ugy, hogy ha a keresztény em­ber be akar menni a mecsetbe, kénytelen cipőjét lehúzni és harisnyában menni be. Éppen jókor jöttünk egy mecsethez. A müezzin imára szólítja a hivőket hosszp éles hangon a mecset kis tornyából melyen persze nincsen óra se harang ezek ismeretlenek a moha­medánoknál. Mi is befordulunk a szépen | kifestett mecset előcsarnokába és mind- \ járt s zeniünkbe ötlik a fal mellett levő | sok száz topán és sárcipő. Sorban állanak, j Vájjon nem tévesztik el a hivők, ha kijön- ! nek, melyik kié?? Nem, ez nem fordul elő, annyira megszokta mindenki találni a magáét. A mecset belseje teljesen üres. A kelet felé eső falban van egy fülke és on­nan imádkozik a pap és a hivők mögötte térdelnek széles sorokban és mélyen és sokszor hajtják meg fejüket. Taskent iskolái A mecsetből kijövet éktelen lárma üti meg fülünket az egyik utcában. Kíván­csian lépünk be egy kapun, hogy a lárma okát megtudakoljuk. Egy iskolában: »mak­tab«—ban — elemi iskola — vagyunk, hol a hosszú czopfos kis fiuk és lányok ékte­len sivalkodással szavalják a »Rorántc, a mohamedánok bibliáját. Közlük hangtala­nul jár a tanitó, — mula, damula — és a melyik növendék nem elég hangosan ki­abál, nyomban oda suhint a fejére nád­pálcájával. Nemsokára vége a leckének és gyönyörködve szemléljük a kiözönlő mo­hamedán ifjúságot. Kékes—fekete a "sze­mük, holló-fekete a hajuk és hosszú cop­fokat hordanak, a lányok 5-6-ot is. A te­hetősebbek leányai ezüst karpereceket vi­selnek és hosszú lógó fülbevalóikat. Ke­cses piros—kék-zöld kis bugyogóikban iga­zán kedves lények. Villogó szemekkel pat­tannak fel a kin váró csacsikra, némelyik re 2—3—an is és nagyot ütve botjukkal a szamár fejére, vig kocogással tartanak hazafelé. Rövid ideig tart a boldogság! A lányok 10 éves korukban fehér fátyolt kapnak és bő, főidig érő köpenyben járnak, mely a fejtetőre van megerősítve s jaj annak, ki a fátyolt megemelné és a lánykának arcá­ba tekintene. Körülbelül 12 éves koruk­ban már férjhez adják a lányokat, — né­hány zsák rizs, szárított barack és mazso­láért — azután már fekete lószőrből ké­szült fátyolt hordanak. Útközben meglátogatjuk a magasabb fokú iskolát, melyet »madrasz«-nak hiv­nak. Itt minden növendéknek meg van a maga cellája, ahol tanuk Az udvar köze­pén kisebb vízmedence áll, hol a rituális mosakodást végzik és a háttérben virágos kert, tele rózsa-, barack- és mandulafák­kal és hűvös árnays szőlőlugasokkal 1. Úgy­szólván minden cella előtt egy kalitka lóg, amelyben vagy egy—két énekes ma­dár fütyülget, vagy néhány Vörös gerlico bólingat. Azt hiszem diákjaink ugyancsak megirigyelnék ezt a kis édeni iskolát, ha látnák és ha még hozzáteszem, hogy a cellácskában néhány pompás dinye lóg lie a menyezetről, melyeknek nedve édes mint a cukor, ugy nem is lehet kívánatosabb ki#. diák-fészket elképzelni. Egész elbájolva hagyjuk el a madraszt, hol nemcsak egy­szerűbb ismereteket, hanem magasabb mathematikát, csillagászatot és földrajzi is tanítanak. Kellemes csengés üti meg hirtelen fülünket. Egy hosszú teve kara­van vonul végig az utcán, méltóságtelje­sen bólingatnak a megrakott állatok és csodálattal szemléljük a szines szőnyege­ket, amelyekkel a teve oldala boritva vau és jól esik fülünknek az a sok kedves kis csengő—kolomp hangja, amelyek mintha a harangszót helyettesítenék a tá­vol keleten. De figyelmünket ujabb látvány köti le. Néhány délceg lovas jön szembe, az első hófehér lovon ül; szines selyem kaftán borítja erőteljes tagjait, koromfekete sza­kállát kergeti a tavaszi szellő, fején a fehér turbán messze világit, mint fejünk felett a Tien-San mérhetetlen hómezői. Méltóság teljes megjelenése szinte önkéntelen tisz­teletet parancsol. Leszállnak a lóról. Va­lami középület felé irányozzák lépteikel A kapu előtt állók mellükre tett kézzel mélyen meghajolnak és chorusban zengik Mohamed dallamos köszöntését: »Szaleia alejkum, rahmadulla.* Mohamedán vendéglő Amint ekként egyre elmerülünk Ke­let bájos tüneményeinek szemléletében, észre vesszük, hogy már jó későn van és bizony megéheztünk. Tanakodunk, váj­jon hova térjünk be. Megállapodtunk ab­ban, hogy egy mohamedán vendéglőben fogjuk éhségünket csillapítani. A moha­medán vendéglő tágas szobából áll', mely, egyúttal konyha is, A tűzhelyen persze ege Kölcsörvhönyvtárába az eimolt héten a követkazfi műnk soroltattak be: D ADDUDZÍO Dumas Eiaatein Flaubert Gobioeer G óh Istrán Hiilebrand é* Baüa Laroux Gaston Loti Pierre Strindber* S rindberg Shakespeare A sziklák szüzei Nspoleon életa A különleges és ae általános re lativitás elmélete Bouv&rd és Pécuchat A renaissance N b»i Ár^ád kalandjai Az őskor embere éx lultorája A BKP íelssöge Izlandi halászok Mámor, — Hattyavér Val ó mások Ssonettjei K MODERN őlcsookönyvtár AZ OJSÁ6BOLTBAR. Naptárt kalendáriumot legolcsóbban az Ujságbolt­han ráaárolbat. Taiiü!óÉfoi lén­iám lapisi ep­dájcli a JÖVÖBEUTÁS, hipno­tizmus, szellemidézés, csiS­Ugjóslas, kánynjóslás La­Zs-'iw.cy Alfonz szenzációs kfmjrve ujbcl kapható s« Ujságboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents