Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-20 / 188. szám

,* v x .tjnLsf kÁj-Wb-'m. tSMH. augusztus 20 Teremisünk szcnyeoínnó báziípart A turáni fajhoz tartozó terstvéreink egyik legfontosabb háziipari munkássága, a keleti szőnyegfonás, a kivitel, illetve az európai import szünetélése folytán, szinte teljesen pang. A győztes és a semleges országok pénztől felduzzadt tárcáival rendelkező polgárai pedig nagy mohósággal kapnak a keleti szőnyegeken, mert hiszen most, a leromlott valutájú országok ilynemű termékeit olcsó áron megszerezhetik de ha azok még drágák is, akkor is nagy keletnek örvendenek. A szőnyegfonásoknak különböző tech nikája van. Az egyszerű szövés a perzsa csomózás, a smyrna csomózás — íi torontáli szövés, — a görög summák, a kelim szövés és varrás, a francia és svéd gobelin. Ezek a fonások

1, ha sokaki szerint titok is, már t. I. azok előtt akik ezeket ismerik, nem maradhatnak lil- j kok azok előtt, akik ugy a saját maguk, 1 mint az ország 'sorsával is törődnek. Buda- i pesten ugyanis tanítják a szőnyegfonást, j Innen van, hogy azok, akik ezt a jól jövedelmező háziipari munkát megtanulhatták vmár eddig, közöttük legnagyobb _ részt tisztviselők, sőt nem egy miniszteri' tanácsos, egész házuk népével szorgalmasan végzik a szőnyegfonást. Ma már odáig fejlődött ez a munkájuk, hogy a megélhetést nem biztosító fizetésnek oly méretű kiegészítését jelentik,e munkák anyagi eredményei, hogy ebből élnek, annak ellenére, hogy Budapesten a gazdagok alaposan kihasználják és rosszul fizetik a kész szőnyeget. Van már export üzlet is, amely a kész anyagokat megvásárolja és külföldön értékesiti. Érdekes összehasonlításról tudunk számot adni. Egy menekült árva leányka készített ily szőnyeget. Szép kelim asztalteritőt. A kiállításon tizezer koronára volt értékelve. Ezt később átadták Pedlow kapitánynak, aki Csonkamagyarországon volt -s aki elküldte Philadelphiába, ahol 1000 dollárra van kiállítva. A kislány bátyja értesítést kapott, hogy ha elkél vagy ki sorsolják, akkor az értékét bank utján, dollárokban utalják át a kislánynak. Ezt annak illusztrálására hozom fel, hogy minő óriási külömbség van abban, ha az itthoni meggazdagodottak vásárolnak, szemben a külföldiekkel, különösen az amerikaiakkal. Épen ezekből folyólag, szervezni kell a szőnyegfonó tanfolyamot, hogy magyar lányainkat, de még a" magyar férfiakat is kioktassuk ezekre a különböző technikájú szőnyegfonásokra, hogy ezzel egyrészt jól jövedelmező keresetre tegyenek szeri:, másrészt, hogy meghonosítsunk magyarjaink közt olyan házi iparágat, amely a nők részéről a háztartás rendes elvégzése mellett is folytatható, de export cikkeket termelvén, a magyar •exportnak és a magyar névnek is előbbrevitelét jelenti, jövedelmezősége mellett. Így lehetne itthon kikészíteni itthon termett gyapjúnkat, amelynek egy tekintélyes része a hazai gyáriparban nyerne feldolgozást és nem menne ki nyersen a külföldre, hogy. kész áruként jöjjön vissza. Ha csonkahazánkban elterjeszthető lenne a háziipar iránt érezhető megbecsülés és szeretet és megtörhető volna az a téves felfogás, hogy a háziipari munka lealacsonyító, mert és kizárólag azért, mert ipar akkor talán jobb napok is virradnának hazánkra. I)e Budapesten megtört már a jég. Ott már a lateiner is értékesnek ismeri az ipart, már kezd a koponyákba beszüremkedni a munka megbecsülése és kezdik látni, hogy nem csupán a hivatalnoki é? egyéb szellemi munka az, amely megbecsülésre érdemes. Sajnos, hogy a nélkülözés hatalmas pörölycsapásai képesek csak a helyes felfogást az emberi koponyákba belekalapálni. Vigasztaló, hogy ilyen módon is megnyílnak a szemek. Amint értesülünk rövidesen megnyílik Nyíregyházán is egy szőnyegfonó tanfolyam, kiváló vezető utmutatásai szerint. A Honszeretet* egyesület agilis főtitkára Budaházy László fárad e tanfolyam létrehozásán és már a szakértővel felvette a a nyersanyag tárgyalásokat. Ha sikerűi í beszerzést, megfelelő számú tanítványi és ; kellő nagyságú munkatermet biztosítania, S akkor az egyesület felállítja a tanfolyamokat. . Budapesten költségesek a tanfolyamon való részvételek. Itt a Hónszeretet épen azon munkál, hogy a legkisebb anyagi eszközökkel juthassanak hozzá a tanítványok a szőnyegíoiiás elsajátításához Nagy a nyersanyag költsége és ezt a tanítványok megterhelése nélkül, az egyesület szerezné be. Ezzel nagy tehertől mentesülnének a tanítványok. A teljes programul még nem kész, de bizhalunk a Honszeretet« vezetőségében, amely annyi szép és hasznos tanfolyamol létesített, hogy ezt is a legteljesebb sikerrel és a haza javára fogja megvalósíthatni. Csak azután tanítvány is legyen elég! Majd elválik. í Pisszer János. * I

SBWIIMM

B BOT—K MftSTO ÜM! Látogatás a líállói ehiiösjyógyinifMen Boldogasszony napja van. Mindenült ünnepi hangulat. Az ulon amint megyek, ájtatos zsoltárok mélabús melódiái csendülnek fel; búcsúsok jönnek... Egv félórai kocsi ut és már Kálló alatt vagyok. Már messziről látszik ;a hatalmas barakk stílben épült szürkére meszelt »sárga ház az elmegyógyintézet. Vasrácsos ablakain csikós ruhában, élettelen szemekkel bámulnjak ki. az é el legszerencsétlenebbjei: az elmebajosok. — Közönyös mosollyal nézik az utca népéi — őket már nem érdeklik a nagyvilág eseményei, őket már hidegen hagyja a kint tomboló szomorú küzdelem... az élet. A hatalmas zárral ellátott nagykapu felett levő címer. hirdeti, hogy ez volt valaha Szabolcs ősi földjének megyeháza. Megremegek mikor bezáródik mögöttem a hatalmas nagy kapu s belépek az élő halottak szomorú birodalmába. A siri csöndet a portás kemény léptei verik fel. Megmondtam neki, hogy látogatóba jöttem s az irodába utasít. Az elmegyógyintézet vezetősége Az elmegyógyintézet igazgató-főorvosa dr.' Stróbl Vilibard, 14 év óta vezetője az intézetnek. Szelíd lelkű, jóságos idős ur, aki minden tudását, idejét a kórháznak és betegeinek szenteli. Amikor elmondom jövetelem célját, a legelőzékenyebben ő maga egy ápolóval végig kalauzol a hatalmas épületben. Mellette van segitő társa a nagy munkában dr. Langer Árpád főorvos és 16 fegyelmezett kötelesség tudó ápoló. Magyarországon három elmegyógyintézet van a budapesti, nagyszebeni és a íiagykállói. A három közül ez a legkisebb, 350 beteg befogadására van berendezve. Most csak 160 férfi ápoltjuk van, nő egy. A folyosón. A legelső ami meglep a nagy rend és tisztaság. A folyosó kőburkolata ugy fénylik, mintha márvány lenne. A falon sehol egy karcolás, sehol egy piszok. A hatalmas vaskályhák, mint valami ketrecbe zárt oroszlánok ugy néznek ki. Vasráccsal vannak körülvéve. A kályhaajtó hoz csak ugy lehet hozzájutni, ha a rácsozott vasajtó zárját kulccsal felnyitják. — Innen nvilnak a kórtermek. Az ajtók mindenütt kilincs nélkül vannak, ugy, hogy az ápoló tudta nélkül lélek az ajtón •se be, se ki nem mehet. A kór;eremben. Gyönyörű világos kórterembe lépünk be. Az egyforma fehér vaságyak, a legnagyobb rendben megágyazva sorakoznak egymás után. Mint valami kaszárnya olyan. A szoba betegei lent vannak az udvarban. Minden körteremben „van egy mosdó szoba, 4—5 márvány mosdóval. —

: Innen nyílik a mai kor hygieniáját minden tekintetben kielégítő fürdőszoba. A betegeket turnusokban, három—négy naponként megfürdetik, megborotválják. A súlyos betegek közt A szomszédos két nagy kórteremben fekszenek a súlyos betegek. Elszorul az ember szive, ha ide belép. Torzonborz liaju, ziláll külsejű emberek. A kórházi ruha tépett és rongyos némelyiken. Lelépik, lecibálják magukról. Az egyik ágyon egy 40 év körüli férfi hangosan kiabálja: »felfordítom a világot, meg fog állni még a Göncöl szekere is mire indulatosan rákiált a szomszédja: >majd én, majd én hisz én már temettem, az apámnak is én icfjis e Sbui tm?]sR Az egyik beleg karkötőm után nyul s mint egy gyerek kérni kezd, adjam neki A sarok ágyban egy szőke magas fiala! ember fekszik. Sápadt arca beesett szemei szinte elárulják, hogy fáradt. Üldözési mániája van. Mintha álmából riadna fel, akadozott hangon mondja »ne engedjétek ide, mert már ugy is ellopla a szivemet. Odamegy melléje az ápoló, gyengéden megsimogatja homlokát s azután egészen megcsendesíti' és szundikálni kezd. Egy 14 éves vörös kis fiu bambán a semmiségbe bámul. Piromanikus két beteg egymással beszél, de olyan lassan, hogy egy szavukat sem érteni. — Minket respektálnak — mondja Nagy Imre ápoló — egy-két szép szó s lecsillapodnak elhallgatnak. Az étkezőben Iiosszu nagy faasztalok körül padokkal. Ha megszólal a csengetyü, minden fenjáró beteg fogja a tányérját és kanalát — kést, villát nem kapnak — és csendben mu és létül