Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-20 / 188. szám

Nyíregyháza, 1921. augusztus 20. * Szombat XIII. évfolyam. * 188 szám. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helyben: egész évre 320 K, félévre »0 K, negyedévre 80 K, egy hónapra 30 K, vidéken : egész évre 320 K, félévre 160 K, negyedévre 80 K, •gty hónapra 30 K. — Egyes szám ára 2 korona. Alapította JÓBA ELEK Feleifis szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYl-UT 9. SZÁM. Telefon szám 138. Postacheque 286S8 Kéziratokat nean adunk vissza. Hol vagy István király ? Ezer éven edződött kűri szó zendül íiieg Szent István király ünnepén. Csonkamagyarország határa gyüszünyi, a nagy magyar kiáltájs megrázza azt az ezeréves tért, amelynek léghullámai viharssebesen viszik ezt a szózatot. Hajh, he sokszor repítették keletnek, nyugatnak a magyar Földre boruló hatalmas kék harang alatt. Zengett—zúgott a kiáltáfc. Figyelmezett rá Kárpálok havasi kürtös orma, Balaton rejtelmes ri anása, Adria mosolygó tűdére, erdők és rónák: Hol vagy István király, Téged ma gyár kíván ? A tatár pöröly repesztette az eggyé avatott szentistváni földet és dübörgött a jaj, harsant a kiáltájs az égi kárpit felé, ahol Csaba királyfi utja hamvasodik és a csodatevő kiáltásra ismosodott az alélt, cselekvésre riadt a tétovázó: a kiáltás Hiszekegy volt, a feltámadás meghajnalodott.... Török áfium áradl keletről, rabláncok sebesítették a magyar kart, Allah után kiáltott rajongó imaszót Esztergom' orma is, de sziklájában, Szent István születése helyén, a kis kápolna mécsese alalt komor, hallgatag rab magyarok zsolozsmázták: Hol vagy István király?? És Esztergom megvétetett, török félhold lebukott a magyar rónák felől. Aztán... beszéljünk e jajjal arról a fekete bölcsőről, amelyben a magyar tragédia született?? Bécsi burg termeiről, ahonnan Kossuth vészkiáltása szerint velőket fagyasztó szél áradt a magyar függetlenség rózsalugasára?? Mondjuk e a szörnyű bünvallomást, hogy labanci leikekké vértelenedtünk, hogy süketek maradtunk Zrínyi mementójára. Bákóczi tárogatójára, Kossuth sötét turini betűire, melyek vádakat égettek a hűlt magyar szivekbe az elárult szentistváni szellemért??... Mélybe zuhantak, vergődő bukottak vágj unk, de magas a tanúságok orma. Onnan visszatekintve láthatod a kiegyezés utáni Magyarország fényözönösnek hiti mezőén a fekete árnyakat! Szent István, Szent László ékesítette Hadúrt porba, aléltan, amint nyugati Ármány üli torát rajta. Es építést lá'tsz, alkotás Önhittségében uj ország emelést. Épül is a monumentális csoda, de tornyaiban kétfejű madár huhog, teremtés tudatával teremt országot a magyai-, de agyagból, amelybe halhatatlan lelket nem lehel. Ez a „lélek halódó, üldözött, a nemzetgyilkolás iszonyúbb, mint Karaffa vérebeinek nyilt gyilokja, mert titkostul áradó, pokoli búvó folyója az idegenségnek, alámosója, elmálasztója a szentistváni architektúra még itt maradt pilléreinek is. Akkor is szárnyra kelt, de csak mint félő, meg nem értett bujdosó sirám: Hol vagy István király?? Aztán a bécsi burgbafi vetett fekete magból nőtt láthatatlanul is a koporsófa, amelyből a trianoni temetésen Szent István Magyarországának koporsója ácsoló- ' dott.... . , A koporsó mélyén csak a halottnak csillagtalan az éjszaka: mi látunk benne. Dermedt tagokkal fekszünk, de szemünkben örök tüz ég és látjuk az égen a nagy Göncölszekeret, mely a világtörvények logikájával biztat. És rebegjük a szenvedések tüzében tisztultan az ősi nagy igét: Hol vagy István király, léged magyar kiván. Zeng a "zsolozsma, beragyogja régi országunkat a Budán útnak induló Szent Jobb és bizonyosság, hogy. izmosodik a szentistváni szellem, bizonyos, hogy Feltöri majd nagy sírboltját Egész halott Magyarország! T. Gosset ezredes Szent. István napjára követeli Baranya kiürítését Az antant parancsa a szerbekhez — A baranyai események a párisi sajtóba Zágráb, aug. 19. M. T. I. A Vecser irja belgrádi jelentés alapján: Az antant bizottság nevében Goiset angol ezredes felszólítást küldött Gyorgyevics szerb ezredeshez, a baranyai szerb csapatok parancsnokához, akitől követeli, hogy Baranya területét augusztus 20-ára okvetlen ürítse ki. Páris, aug. 19. Szikra távirat. A Journál de Debata hosszasan kommentálja a baranyai eseményeket. A francia lap a bolsevista agitációról elterjedt híreket túlzottaknak tartja, de sürgős intézkedéseket kér a magyar megszállás végrehajtására. Jugoszláviának — irja a lap — nemceak kötelessége, hanem érdeke is a kiürítés gyors végrehajtása. Spekker Gyulát felmentette a debreceni hadbíróság A mult évben egy őszi estén történt Nyíregyházán, hogy Spekker Gyula nyíregyházi huszár tiszthelyettes valami gyanús zajra ébredt föl. Felkelt és az udvar felé indult, ahol a zajt hallotta, Jövetelére egy gyanús alak rohant át az udvarán, aki ismeretlen szándékkal hatolt be. Ezután nyugodt lélekkel lefeküdt, bízva abban, hogy a betolakodott idegen nem háborgatja többé. Azonban kis idő múlva hasonló zaj ébresztette fel. A tiszthelyettes karabélyát a kezébe véve a konyháján keresztül az udvar felé indult. A konyhaajtóban ismét megpillantotta azt az alakot, akit, az előbb látott, a szomszéd ház falához húzódva. Katonához illően erős hangon kérdezte meg, hogy kicsoda, de választ nem kapott. Háromszor is felszólította, de válasz helyett azt látta, hogy az a zsebéhez kap revolvert keresve. Kezébe vette karabélyát és az illető irányában célzás nélkül lőtt. A golyó eltalálta az illetőt, akiben Gönczi Sándor orsósi lakost, volt budapesti rendőrt ismerték fel. Gönczi betörni akart a tiszthelyettes kamrájába, ahonnan szalonnát és élelmiszereket akart kilopni. Tegnap tárgyalták Spekker Gyula tisztkelyettes ügyét a debreceni katonai törvényszéken Ruzsinszky Gyula ezredes elnöklete alatt. Dr. Ugrik Kálmán hadbiró százados vezette a tárgyalást. A vádhatóságot Szűcs Sándor hadbiró százados, a védelmet dr. Porszász Károly képviselte. — A bizonyítás befejezte után ítéletet hozott a bíróság és a tiszthelyettest felfelmentette a vád alól, mint aki önvédelemből lőtt a betörőre. A mai nemzetgyűlés Az ezer holdon telüli birtok után tőidben tizetik a vagyonváltságot Budapest, aug. 19. M. T. I. A nemzetgyűlés mai (ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Az elnöki bejelentések után a Ház áttért az ingatlan vagyonváltságra vonatkozó törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatására. Az 53. § után a pénzügy miniszter u] 54 § t iktatott be. amelyet a Ház elfogadott Az 55, 56., 57. § okat változtatás nélkül fogadta el a nemzetgyűlés. Az 58. szakasznál Madarász módpsitó indítványt tett, amelynek értelmében a vagyonváltságot az 1000 holdon felüli földbirtokosok földben kötebsek leróni, Temesváry az uj 58. § hoz kiegészítésül azt javasolja, hogy a vagyonváltságba számittassók be az a földterület is, amelyet a birtokos a törvényjavaslat benyújtása előtti idöhen vitézi telek céljaira adományozott. Berky Gyula azt indítványozza: hogy az 1000 holdon felüli birtokosok csak abban az esetben szolgáltassák földben be a vagyonváltságot. ha a földmivelésügyi és pénzügyi miniszter öt arra kötelezi. Hencz Károly azt javasolja, hogy a vitézi telekből csak 50% számittassék be a váltságba. Erre az indítványra zajos kiáltások hangzottak. — Mozognak a karlisták! A Ház a szakaszt Szilágyi LBjos és Xuna P. András felszólalásával szemben Berky Gyula módosítása értelmében fogadta el. Az ülés lapzártakor folyik i i Ara 2 korona.