Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-18 / 186. szám

2 JtítMWÉm. 19J1. augusztus 18 iz iparostanoicislole beléietéből A legtöbb iskolánál szokásos, hogy évzárás után jelentését nyomtatottal!, a nagy nyilvánosságnak adja át. Ugyancsak szokásos, az iskolák működését nyilvánosan tárgyalni a megfelelő testületekben és például épen abban a lapszámban, amelyben Vargha Ferenc kedves barátom azt kifogásolja, hogy az iparostanonciskola beléletéről tudósítást adtam, vezető helyen van egy tudósítás a vármegyei tanügyekről, ahol még fegyelmi ügyek megindítása is nyilvánosan jut az olvasók tudomására. Az ipar-ostanonciskola évi jelentéséről és a felügyelő bizottsági ülésekről igen ritkán tud a nyilvánosság. Évi jelentést nyom tatásban az iskola sohasem adhatott ki, mert sziik anyagi viszonyai ezt nem engedik. Az utolsó előtti ülésen megbízlak, hogy az iskoláról és a felügyelő bizottsági ülésről adjak tudósítást, mert: »...tudvalevőleg Pisszer János szokott az újságba irni...« Adtam tudósítást. A tényeket hűen fedőt. Nem az én dolgom megítélni, hogy árt-e a publikumnak is tudomást szerezni az iskoláról es annak beléletéről

1, amikor én ugy érzem, hogy. minden iskoláról jó, ha a lakosság keltő tudomást vesz és különösen akkor, amikor a felügyelő bizottság, az adott megbízás alapján épen szükségét is látja annak, hogy tájékozást nyerjenek azok, akiket illet. Ezek után vajmi keveset kellene mondanom. De azt, hogy tudósításom vagy, a bizottság megállapitásai nem fednék a valóságot, talán szó nélkül hagyni mégsem lehet és ezért Vargha Ferenc kedves barátom sem fog rám neheztelni. Amiket mondottam — ismétlen — meg történt tények. Orsovszky. Gyula igazgatónak érdemeit méltatni, nem érzem magamat hivatottnak, annak ellenére, hogy 13-lk esztendeje látom rendkívül értékes munkásságát. De ennek nincs is most itt az ideje. A tantestület jegyzőkönyvére nem én mondottam, hogy ultimátumszerű ez benne van a jkv. szellemében. De ha Vargha Ferenc maga is elismieri, hogy a jkv. joggal keltett »megbotránkozást*, akkor miért az inkrimináció cikkem iránt?? A szerénytelenségre nézve annyit, hogy, ezt sokkal enyhébben jeleztem. Csak el kell olvasni. Maradna még a tiszteletdíj kérdése. A felügyelő bizottság azok és az összes pótlékok megkétszerezését javasolta a képviseletnek, mert többet most nem tehetett. Tehát a felügyelő bizottságról ma is azt lehet mondani, amit régen tudunk, hogy a város teljesítőképességének figyelembevétele mellett megteszi mindazt, amit tehet. E miatt soha szemrehányás a felügyelő bizottságot nem érte, de nem is érheti. Mégis .Vargha barátom' maga is elismeri, hogy a jegyzőkönyv »méltán ultimátumszerűnek tűnhetett fel..«. Egyébként elismerhetjük, hogy. a legmostohább viszonyok között ez az iskola van. 'Nem azért, mintha a fenntartó \ áros nem adná meg mindazt, amire'szükség! van. hanem már az iskolának szerencsétlen helyzetéből folyólag. Nincs saját épülete. Sok a tanítványa és igy. többfelé elosztva, gyerekeknek yaló padokban kell ülnie a tanítványoknak. A tanítás idejének megválasztása, azokból váltja ki aZ elfenszenvet, akiknek pedig elsősorban kellene hóna alá nyúlni az iskolának. Mintha az iskola a mesterek ellensége lenne, vagy fordítva ez a felfogás kiséri munkájában. 'Az iskola tanuló anyaga is sok kifogásra szolgáltat okot. Itt vannak a mostohaság ismérvééi. Pedig ennek az iskolának fontosságát, ha minden irányban el nem ismerjük, nagy hibát követünk el. A jövő ipari nemzedéknek egy igen tekintélyes részét neveli. Ha ezt a nevelést az iskolának joggal kijáró szükségesekkel nem támogatjuk, akkor nem felelhet meg annak a fokozott jelentőségnek, amelyet képvisel. Lecsonkitott országunkban minden erőt meg keli feszítenünk, hogy jól kiképzett iparos nemzedék fejlessze ki a magyar kézműipart, amelyet évtizedek visszafejlesztő munkája és az a hivatalos helyen is megnyilvánult tévhit rontott meg, hogy a gyáriparé a jövő. Pedig ez nem igaz. — Ipari művészetet és művészi ipart a gyártól sohase várjunk. A kézműipar van hivatva az iparművészet fejlesztésére. Ha ezzel kellő elméleti "képzés is jár, akkor jól kiképzett generációt nevelhet a mester, amelyre büszke is lehet. Ugy, mint azok a régiek, akik nem csak maguk tudtak, de szeretettel neveltek is és neveltjükben saját tudásukat is tovább adták, hasznára a társadalomnak. Régen volt.... Különben pedig, ...»Niehls für UngutU Pisszer János. Nágv aranyfolyó ömlik a Napból. A j homok iszik belőle'rettentő, örök-szomju! sággal és visszasugározza a meleget, mint a saját kincsét. A fák kissé gyötrött hervadtsággal, esdve nyújtják karjaikat az ég felé, drága harmatot kívánnak táplálékkül; de amellett mint kárhozatos robotot: üdülést nyújtanak másnak, az árnyékuk lebegő, napfoltokkal cifrázott sátorában. Es amerre nézek: ember. Szép tarkaság. Itt van összegyűlve a város mosolygása. Egy nagy szines, meleg és váró mosoly az egész, mely itt éh még a vasárnapiját s a templomból idehozott kis imádSág foszlányokat is elhesegeti; elhesegeti az otthoni könnyet, belenyújtózik a komor gondolatok szürkeségébe s mindennek arcára uj arcot éleszt. Itt, a mosolyban a nők, az ifjúság csoda—várása arcukon, szelid követelés a pillantásuk az Élet felé, kitől

1 tartozását ké rík. Karcsúságukon, szövevényes rekláma a szépségnek: lengő felár ruha, csupa lágy simulás; halványkék és rózsaszín, fodros cikk-cakkos öltözetek szeszélyes exotikus összeállításban, olyanok, mint a nők álmai. Ugy mennek előttem sorba, mint egy kis felborzolt áradás az éleiből. Ringó karcsú meghajlások és beszélő piros szájak virulása az egész. A férfiak állnak és cigarettájuk kékhomályos füstablakán át nézik a nőket. A nagy szabadon—választásuk kéje ott hangoskodik a méregető pillantásukban s szájuk szögletének elhullajtott biggyesztésében. Kis lakktopánokon taposókat néznek s karcsú bokák finom rajzát hosszan kisérik, mint egy kis csodát. Szőke hajak homlokba omló aranyát lesik s az alóla felsugárzó pillantások tüzét. Kis fáradt leányok kényszeredett jókedvét is nézik. kik évek robotolását folytatják e helyen s a korzón és mindenütt. Legszebb ruhájuk, kissé aláfestett szem — a rejtett szenvedély hazugsága. Tapadó selymekbe és csipkékbe ültetett hervadó virágok ők! Otthon fölvenni a szépet, tükörbe próbálni a mosolyt, lebegni és lengeni, ragyogni és tetszeni! És várni, várni, várni... Forogni örök körben, hurcolni az örök mosolyt s leszakítani egy kis bámulást egy férfi arcról. A gondtalan süldő lányok életbe ébredése kivirul közülök. mint a napon megpirosodott alma. A kis viháncolok nyugtalan fejmozdulatai magukra sodornak minden pillantást a fegyelmezett, szertartások szépsége elől. De... Ö! A zenéről is kellene irni valamit! Nőkről, álom—lányokról és cigarettázó férfiakról irtani

1 s a zene, amelyért mind itt vannak... azaz melynek ürügye alatt itt vannak, hol van ez írásból?? Arra is ráfigyelek: egy keringő szétolvadó ry.lmusai lihegnek, felkeltve a tánc érzéké! a nyugtalan idegekben. Olyan nagy előremenés most a tömeg, mintha a tánc rytmusát forogná gondolatban. U j dalba kezd a zene, a rézkürtökből valami bánat-féle szakad ki — magyar ábránd — nézem a műsort. Elröppenő hangok hullámzanak és mint tört angyal-szárnyak hullanak szenvedőn. Magyar ábránd... utána friss magyar dalok kirobbanásai. A vidámság roppant áradása benne, mely befonja a hallgatókat és sokan egy-egy kézmozdulatban, vagy a fej billentésében élik ki a gyöngyöző zene ütemeit. És következik még egy darab. Érdekes a eime: »Erő és hűség.« — mint a műsor mutatja. Hát az igaz — tréfálkozik valaki mellettem — a hűséghez erő is kell! Olyan kis kacagás forma ömlik elő' a kürtökből, majd félbeszakadt apró sikoltások táncolnak és harsognak, mint fáradt lelkek végsóhajtásai. Porbahulló kis fájások utánzói jönnek a zenéből, egy kii megdöbbenés, egy kis álmos melegség... hát ez biztosan a hűség. És az erő?? Nekivörösödnek a katonák, a rézkürtjök mele gek, a tüdők már biztosan fáradtak, de az erő... lám, szerte zug az is, mint egy idetévedt orkán és robog és táncol, mint y vihar. Összecsap a fejek fölött, felcsodáikozik néhány mosoly, aztán lassan, darabosan széthull, mint a távol menydprgés. Vége. Egy pár pillanat alatt kiürül a tét-, mintha mesebeli óriás suhintott rolna egyet bűvös ostorával. Vregoli. KOLLAR1T! BŐRLEEV5EZ sl jetenkor Jegjobb és legtar tósabb tetőlemeze. 12—15 éve használatban. Kapható : WIRTSCHAFTER ÁRMIN vaskereskedő Nyíregyháza Csak ez a valódi, amely a tta kivel van ellátva! 7036) Téli divatlapok az 1922 es szezonra fagy választékban érkeztek az „Ujságboltba u Stt ll Átköltözés miatt mélyen leszállított árak Van szerencsém értesíteni a tisztelt vevőközönséget, hogy aug. hó 20-tól uri- és női divatáru üzletemet teljesen megnagyobbítva — modernül berendezve — közvetlen Sándor Rezső ékszerüzlete mellé (Zrínyi Ilona-utoa 3. szám) helyezem át. Kiváló tisztelettel Irányi Sándor.