Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-18 / 186. szám

1921. augusztus 18. JSÍYÍRiriDÉK, 3 Mi jót, mi rosszat igér az uj ipartörvény javaslat A frontszolgálatot teljesítettek háttérbe szorulhatnak a katonai műhelyekben dolgosokkal stemben. — Kettéválasztják az órás és aranyműves ipart. — Túlságosan szabadelvű, a tanonckiképzés. — Aránytalan az elöljáróságok és főszolgabíróságok joga A háború végeztével egész eddigi közgazdasági életünk újjáépítésre szorul. A "megváltozóit ipari és kereskedelmi viszonyok, a már úgyis idejét múlt ipari törvény megváltoztatását követelik. A kereskedelemügyi minisztérium törvényjavaslat formájában el is készítette az uj bázist, amelyről itt adjuk egy képzett iparosunk józan kritikáját. Az ipartörvény tervezete?? Megold ugyan néhány kérdést, ami az iparosságra hátrányos volt, igy például a képesítés kérdését, de azért van bent hiányosság is. Igy például nagy igazságtalanság benne az iparossággal szemben az ipari képesítés, illetve az iparűzési jog megszerzése tekintetében az, hogy a tervezet is azoknak, akik katonai szolgálatuk közben valamilyen katonai műhelyben dolgoztak, megadja az ipari jogot, sőt elsőbbségben részesítené őket a szakképzelt iparos segédekkel szemben. Ez azt a lehetetlen helyzetet szülné, hogy az iparossegéd, akinek nem volt a háború alatt legalább is egy káplár vagy őrmester protektora s nem osztották be szakmájának megfelelő műhelybe, hanem kün a fronlon, tehát élete veszélyeztetésével szolgálta a hazát, az hátrányba kerülne akármelyik szerencsés alkalmi foglalkozású mögött. Ez ellen már több iparkamara kiküldöttei terjesztették fel memorandumukat, amit az iparkamarák hivatalos álláspontjukul el is fogadtak. Érdekes változásokat fog hozni az uj ipartörvény. El fogják választani az arany művest az órástól! Vagyis nem lesz tovább lehetséges, hogy akármelyik ékszerész beállít egy órássegédet és fényes boltjának nagy rezsiköltségéi a boldogtalan óratulajdonosokkal fizetteti meg, s ráadásul még az órájuk is rossz marad. A fazekas és a kályhásipart is szétválasztják. Mindegyikre külön kell jogot kérni. Ez bizonyára fel fogja ingerelni a fazekasokat, de nem lesz igazuk. Elválasztódik különben a bútor és épület aszlalosság is. A tanuló kérdésben nem igen hoz ujat az uj törvény. A szakképzettséget ellenőrizteti, de a tanuló iskolai végzettségének a mérvhez képest a tanulási idő megszabása tekintetében igen szabadelvű. Egy egy ipart a mai fejlettség mellett egy érettségit tett ifjú sem sajátíthat el fél év alatt, mint amennyi időt pedig a törvénytervezet elégnek ialál. Baj az is, hogy elsőfokú iparhatóságnak, a városok elöljáróságának, szolga bíróságoknak meghagyja korlátozatlanul a jogot, hogy az ipartestület véleménye ellenére is képesíthessen, felszabadíthasson. S igy az iparjogok megadásában is. Igaz, hogy esetleges helyt nem álló felfogással szemben, szükséges a felsőbb fórum is. Ez a törvéi^tervezet intenciója. De valami közbeeső megoldást kell találni mert viszont nem lehet a szakképzés hátránya nélkül az iparhatóságnak ilyen korlátlan jogot adni. Aminthogy szükség lenne az ipartestületek nagyobb autonómiájára is. De e tekintetben a tervezet mit sem igér. 'f Ofehéítéa mit két haáilokk&at hím 411 késiia Olcsóbbak a házhelyek, mint Nyiregykázán Mig egyes városokban sok huza-vonával jár a házhelyek kiutalása, Szabolcsvármegye egyik községében, Öfehértón, ahol egyébkénl is példás a rokkantügyek intézése, már örvendetesen előrehaladt a házhelyek kiosztásának ügye. Ez a község első volt a hadirokkantak házhelyeinek kiutalásában és már két hadirokkantnak készen áll a háza is. Érdemes feljegyezni a község dicséretére azt is, hogy mig máshol, igy többek között Nyíregyházán is, ahol 12 K 40 fill. a házhelyeknégyszögöle, a rokkantakat csak minimálisan részesítették előnyben a házhelyek árainak megállapításánál, addig Öfehértón négyszögölenként öt koronáért kapták meg a rokkantak a házhelyeket. A község egyébként is példái mutatott, miként kell jóakarattal siettetni a rokkantak lakásínségének enyhítését és ezzel az általános lakáshiány csökkentését. öfehértó a rokkantaknak a község erdejében irlásra adott engedélyt ugy, hogy minden negyedik fa a rokkanté. Igy jutottak a rokkantak a házépítéshez szükséges faanyaghoz. Négy munkára képtelen rokkant leljesen ingyen kapta a faanyagot. A rokkantaknak adott házhelyek egyébként a község területének legszebb részén fekszenek. Mindenesetre dicséretes a község buzgalma, amikor a rokkantügyet szivén viselve a közerkölcsökre is nemesitően ható eszközökkel siet a háború süjtottainak felkarolására. Kabaié a Iy4ffásfeai Nem nagy "reklámmal történt, de annál szebb, annál kedvesebb volt. Két munkás egyesület műkedvelői igyekeztek azon hogy ihletett játékukkal kellemes délután címeket építsek Tel a nylregynaziáfc lelkében. A debreceni Egyetértés Színjátszó Társaság kiváló tagjai — Szvitlik Ferenc, a drága Duci bácsi, aki lelkében nevettette meg az embereket páratlan humorával, majd a következő percben könnyekig hatotta őket, aztán a bájos, fürge lábu Tannay Vilii, aki csodás táncával édes gyönyörűséget lopott a szivünkbe és a többiek mind, mind a férfiak és a nő tagok egyaránt nagyon sikerültek voltak. Az a fegyelem, amely összetartotta őket s amely minden mozdulatukon uralkodott, bámulatos. S a rendezés, a számok pompás kiképzése kiváló rendezői erőre mutatnak. Régi egyesület a debreceni Egyetértés Színjátszó Társaság, de meg is felel hírnevének. Erős, tehetségekben gazdag. Aztán a fiatal nyíregyházi gyermek, a Gutenberg-kör műkedvelő gárdája. — "Munkások ők is, akik a fejlődést tűzték k\ célul, á lélek fejlődését. S ez, alig pár hónapos mult után már is sikerült. Nem vallottunk szégyent velük. Pompás darabokat hoztak szép alakítással. Fáradhatatlan próbák s lelkes törekvések szép eredményét adták. Kitűntek a nyíregyháziak közül: Gerbár Bözsi, Kazár Gizi, Széles Margitka, Imre Lajos, Kajati István, Gebei József, Friderikusz András és Antal Gyula, aki különben a rendezés fáradtságos munkáját is végezte a Gulenberg-kör részéről. Kedves és hatásos volt a vasárnapi kabaré a Nyárfás üde—zöld lombos kertjében, csak az"eső alkalmatlankodott néha. De lesz még szép idő is. Es reméljük, hogy a Nyárfás megértő tulajdonosai jóféle anyagiakon kívül gyakran fognak ilyen szellemi csemegével is kedveskedni a látogató közönségnek. Szeot Istvánnapi és vasárnapi munkaszünet Nyíregyháza, aug. 17. Saját tudósítónktól. Az idei szt. István-nap szombatra esiK igy két ünnepnap kerül egymás mellé, a melyen a termelés szünetel. Mivel a mai szomorú helyzetünkben elsőrendű érdek az, bogy minden nap munkaidejét a legnagyobb mértékben kihasználjuk, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a szt. István napi és vasárnapi munkaszünetre vonatkozólag a következő rendelet kiadását lálta szükségesnek: Szent István napja a folyó évben szombatra esik s így két munkaszüneti nap közvetlenül követi egymást, minek következtében a kőtelező munkaszünet™ vonatkozó rendelkezésem mellett a forgalmi élet nem csekély részében egyfolytában csaknem 48 órán át fennakadást szenvedne. Ennélfogva az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi KIII. t.~c. 3. szakasza alapján a belügyi és földmiveJésügyi miniszter urakkal egyetértőleg megengedem, hogy a folyó évi augusztus 21. — huszonegy — ére eső vasárnapon mindennemű kereskedelmi és ipari árusilás az ország egész területén, reggel 7 órától délelőtt 10 óráig akadálytalanul gyakoroltassék. A borbély, és fodrász iparban folyó évnek szt. István napján valamint aug. 21-ére eső vasárnapján az ipari munka déli 1 óráig végezhető. Ez a rendelkezés nem akadályozza a színházakban vagy más előadások alkalmából az üzleti helyiségen kivül végzett munkát. A vasárnapi és szt. István-napi munkaszünetre vonatkozó rendelkezések egyebekben törvényben maradnak. Beiratkozások a hódmezővásárhelyi jogakadémiára A Máramarosszigetről Hódmezővásárhelyre áthelyezett református jogakadémián a személyes beiratkozások az előzetes folyamodványok alapján az 1921—22. tanév első felére 1921. évi szeptember 1-én kezdődnek és bezárólag szeptember 12. napjáig tartanak. A fenálló törvények és rendelkezések értelmében csak oly' egyének iratkozhatnak be, kik nemzethüségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók; az előzetes jelentkezés ennek az elbírálását célozza. Beiratkozni tehát csak engedéllyel lehet, melyért a folyamodványok 1921. 'évi augusztus hű 31-ikéíg benyújtandók. Minden folyamodónak a következő ok mányokat kell a kérvényéhez csatolni: 1. Születési anyakönyvi kivonat. 2. Középiskolai érettségi bizonyítvány. 3. Erkölcsi bizonyítvány; folyamodónak eddigi magatartásáról, különösen nemzethüség szempontjából — városi, y. községi elöljáróságtól. — 4. Közhatósági bizonyítvány a szülők foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről s arról, mióta laknak jelenlegi lakhelyükön ezelőtt hol laktak és mivel foglalkoztak. 5. Annak a középiskolának, melyben a VIII. osztályt végezte, igazgatója által kiállított bizonyítvány eddigi magatartásáról és arról, alkalmas-e a főiskolára való fölvételre. Kivételt csak a nemzeti hadsereg tényleges állományú tisztjei képeznek, a kik a m. kir. honvédelmi miniszter írásbeli engedélyével érhetnek el beiratkozási engedélyt és akik csak az 1—2. pont alatt említett okmányokat tartoznak bemutatni. Az államszámviteltani tanfolyamra rendkívüli hallgatókul való felvételnél a igazoltatástól eltérően csak a régi szabályoktól eltérően csak a régi szabályok irányadók. Megfelelő intelligentiával bíró hivatali alkalmazottak főnökeik engedélyével kérhetik felyételöket.