Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-17 / 160. szám

2 BS ^ftttiarzD&L IS* Síi. julius 17 Interpelláció a városi magistrátushoz A tél folyamán ismételten szóvá tet­tem, hOjgy a város vezetőségének komo r iyan kellene foglalkozni az adott helyzet célszerű kihasználásának gondolatával, vagy hogy világosabban és magyarosab­ban fejezzem ki magamat: — a konjunktur rával. Rámutattam, hogy a város szédületes póladókkai küzd, aminek egyik oka. hogy adósságai vannak, amelynek kamatai amor tizáció terhelik évi buciigetünket. Rámutat­tam, hogy soha jobb alkalom nem volt arra, hogy az adós adósságaitól könnyű (szerrel szabaduljon s olyan rossz pénzzel fizesse ki tartozásait, mint most. Rámu­tattam, hogy ha adósságainktól megsza­badítunk és a város vagyonát gyümölcsé zőbben kezeljük a bérösszegeket arányo­san felemeljük, akkor 'abba az ideális hely­zetbe kerülhetünk, hogy pótadót fizetnünk se kell. Azután rámutattam, hogy jó lenne €jgy kis tőkét tenni félre hasznos és üd­vös beruházásokra, amelynek a megoldása küszöbön áll. Különösen kiemeltem idevo­natkozó lag a vízvezeték és csatornázás problémáját. Ezekkel kapcsolatban azL ajánlottam, hogy leghelyesebb lenne a Város külső bir­tokaiból pár száz holdat a fennforgó kon­junktúrák kihasználása ine'lelt előnyös áron eladni, abbói az adósságokat ren­dezni s a vételár egyrészét a szóban forgó s esetleg felmerülő későbbi benUiázásob fédezetére jobb időkre íélre tenni. A város ezzel a spekulációval feltétlenül jó! járna s városias jellegének fejlesztése felé, lépést tehetne. Mindezeket akkor irtam. amikor tud­valevőleg a szántóföldeknek szédületesen magas árai voltak. Akkoriban — f. évi február havában, márciusban — egy kis holdi földért 10—60000 K-t fizettek, sőt hal­lottam a város alatt egy eladásról, ahol egy holdiéri 120000 koronát fizetett egy amerikás magyar. — Persze az akkori vá­lnia 'mellett ez neki mindössze 200 dollár­jába került. *Ugy számítottam, hogy lia a város fontolóra venné gondolatomat, 400—500 fioUl földjét könnvedén tudta volna akkor értékesíteni 18—22 millióért. Erisük meg, tizennyolc-húsz millió koronát! Még kimondani is sok. Abból kitelt volna a városnak minden adóssága és még maradt is volna pár milliója a későbbi beruházásokra. Volna. Volna. Volna. Most rettenetes problémák előtt ál­ílunk. Csak a legfontosabbakat emelem ki. A lakásínség. Az emberek már az ut­cára hajigálják egymást. A vagonlakók pe­dig! a harmadik tél borzalmainak néznek eléje. Menekült tisztviselők nem képesek elhelyezkedni. A családi élet, az otthon tisztasága, nyugalma van feldúlva százak­nál és százaknál. Az állam már hozzáfogott, hogy egy 300 milliós beruházással állami szükségla­kásokat . épilseu. Mi az az eigjész ország szükségletéhez!? Nem volna-e jó most nekünk is egy-két mi Iliócska lökével rendelkezni erre a célra!!??? Itt van a munkanélküliség Ez mái­nem is jajgat, hanem ordít! Az iparosok, főként az' épitő iparosok ezrei kiáltanak segítségért. Nem jó lenne most az előbb említett pár m'Hiócskát, amit annak a 400—500 hold földnek az árából könnyen félre le­hetett volna tenni, az előbb emiitett épít­kezések által ennek a nyomorgó munkanéi küliségnek segítségére fordítani!!??? Egy csapással segilve lenne a lakásín­ségen és a munkanélküliségen! Itt vannak a szörnyű ajdók, a vaigyon­váltság stb. amelyek alatt máris görnye­deznek az adófizetők. Nem jó volna a várost tehermentesí­teni legalább az adósságoktól, hogy az­zal is kevesebb legyen a pótaídó!!?? A földnél kii Iiség kérdése se iitolsó. A birtokreform ugyan már végrehajtás alatt áll. De bizony nem sok köszönet van ben­ne. Es azt hiszem: nem is lesz. Az 1 egyéni szabadságinak annyi korlátozásával jár, a szabadforgalmat annyira illuzóriussá le­szi, hogy több kárt csinál, mint amennyi hasznot. És ki tudja, mikor lesz végjre hajtva. • Ha a város áruba bocsátott volna pár száz hold földet s ezzel jó példát mutatott volna a többi nagybirtokosoknak és föld­höz juttatta volna az arra éheseket, bizony az se lelt volna utolsó előnye ennek a transakciónak. És most kérdtem: volt e valaki a t. Magjistr.átusban, aki a felvetett kéiidiéssel csak egy kicsit is komolyan foglalkozott volna??? Lehetetlen, mert akkor bizonyo­san csináltak is volna valamit. És vájjon, lehet-e ezt az alakalmat még) egyszer visszahozni?? Ezt az elmu­lasztott konjunktúrát még egyszer meg­rendelni?? A történt mulasztást bármivel jóvátenni??? Ugy vélem, hogy soha löbbé. Leg­'alább olyan kedvező feltételek mellett, mint akkor. soha. Annál inkább érthetet­len ez a mulasztás,, amikor Nyíregyházá­nak oly kiváló gyakorlati érzékkel ^jegál­dott polgármestere van. De valamit talán még mindég lehelne tenni. Ha nem is olyan fényes megoldást, (de még mindig nagyon előnyösét. A fölidekért még' mindig adnak 15— 20000 koronát. Építkezni ínég minidig lehet. Még négy teljes hónapot lehetne kihasználni. És az iparosok, a munkások még niin" Idég várnak. A menekültek még mindég vaigpnokban szoronganak és a lakáshiva­talok még mindég tehetetlenek. Az ajdóról nem is beszélek. \e méltóztassanak sablonos választ ajdni. Legjobban szeretnék olyan választ, amely sürgős, határozott, széles látkörü és jővőhc tekintő elhatározás alakjában gyors cselekvést jelentene. Dr. Sasi Szabó L. Szabolcsvármegye junius hóban Az alipán jelentése a Közigazgatási Bizottságnak Nyíregyháza, julius 16. Saját tudósítónktól j a megszállás alatt elkövetett visszaéléselc­» ,„,/„.• , !»»,; ' rőt s okozott károkról. A közigazgatási bizottság tegnapelőtti ülésén számolt be a vármegye alispánja Szabolcsvármegye junius havi helyzeté­ről. Az alispáni jelentés szerint junius havi közigazgatásunk miniden zavaró esemény nélkül, nyugodtan folyt le. A közeledő aratási és cséplési mun­kálatok e'.őkészitése nemcsak a vármegye gjazlda közönségéi tartja lekötve, de azok zavartalan lefolyásának biztosítása a köziigazgatási hatóságokat is foglalkoz­tatta. A junius hó végjén bekövetkezett s már-már veszedelmessé váló esőzések né­mileg hátráltatták az aratás menetét, de az esőzések megszűntével teljes erővel megindult és folyik az a vármegye egész területén s eddig fennakadás, a hatóság beavatkozásának szüksége sehol sem me­rült fel. Csupán a cséplési munkálatok körül tartotta szükséglesnek az alispán a szer­zeit tapasztalatok alapján bizonyos kor­látozó intézkedések megtételét, főként a termelők és cséplőgép-tulajdonosok jogos érdekeinek kölcsönös megóvása érdeké­ben a cséplőrész legmagasabb mértékének százalékos megállapítását. Az érdekelt felek meghallgatása cél­jából tartott értekezlet alapján a szüksé­gesnek mutatkozó intézkedéseket a f. hó 4-én 19237—1921. K. szám alatt kiadott ren­deletében s kibocsátott hirdetményében körvonalazta. Közigazgatási jelentőséggel bír a me­zőgazdasági érdekképviselet kiépítésének kérdése is. Az ezt szolgáló járási bizott­ságok megalakítása már befejezést nyert, igy a vármegyei központi bizottság alakitá sa is rövidesen meg fog történni. A házhelyrendezési munkálatok fo­lyamaiban vannak. Szükségesnek tartja bejelenteni az alispán, hogy az entente jóvátételi bizott­ságnak két kirendeltsége Lyons angol őr­nagy és Copeland angol főhadnagy veze­tésével s a magyar kormány képviseletéi ben Hennyey államtitkár és Vorisek ezre­des részvételével a törvényhatóság, terü­letén Nyirábrány, Nyiracsád, Nyiradony, Nyirmihálydi, Nyírbátor, Demecser és Kemecse községekben megjelent s több más községre is kiterjedőleg a helyszínen gyűjtött adatokat a román csapatok által Julius 6-án egyik bizottság Nyír­egyháza város és területén, a két bizottság együttese pedig a törvényhalóságnak oko­zott károkról és sérelmekről tájékozódóit az alispán és a polgármester által szolgál­tatott részletes adatok alapján. A lisztellátás akadálytalanul ipegtör­lént. A szükséges lisztmennyiség már a folyó hóra is az I. fokú hatóságok rendel­kezésére bocsáttatott, auguszlus hó 1-től. pedig az ujabb kormány-intézkedés ér­telmében nj alapokon fog történni, ameny­nyiben a hatóság-gondoskodása csupán a teljesen vagyontalanok, elaggottak s mun­kaképtelenekre, ipari segédmunkásokra valamint közalkalmazottakra fog kiter­jedni. Az I. fokú hatóságok ügy és pénzke­zelésének ellenőrző vizsgálatát Nyíregy­háza városnál a közigazg. bizottságból ki­küldölt vizsgáló bizottság közreműködésé­vel lefolytatta. Megvizsgálta a nyírbátori és dadai felső járás ügy és pénzkezelését s a tapasztalt hiányok pótlása s a szabály­talanságok megszüntetése iránt az illető hivatal főnökét kimerítő utasítással látta el. Megtorló intézkedésre okul szolgáló visszaélést és mulasztást eddig nem talált. Jelentéséi junius hó Végéig a hivatalá­hoz érkezett ügydarabok s a kiadott útle­velek mennyiségének érzékitésével fejez­te be. iilfíii gyönyörű felvételei, valamint Zigotó páratlan kalandja teszik a szombat, vasárnap és hétfői napot Nyiregy­bázán kellemesé . 6826 TÁVIRA T Apolló mozgó Nyíregyháza. H u s z—h uszonegyedi kén szerdán, csütörtökön mü­vésztársulatommal fellé­pek. Műsor brilliáns. Nagy reclám nem szükséges. HOLLAY KAMILLA.

Next

/
Thumbnails
Contents