Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-17 / 160. szám
2 BS ^ftttiarzD&L IS* Síi. julius 17 Interpelláció a városi magistrátushoz A tél folyamán ismételten szóvá tettem, hOjgy a város vezetőségének komo r iyan kellene foglalkozni az adott helyzet célszerű kihasználásának gondolatával, vagy hogy világosabban és magyarosabban fejezzem ki magamat: — a konjunktur rával. Rámutattam, hogy a város szédületes póladókkai küzd, aminek egyik oka. hogy adósságai vannak, amelynek kamatai amor tizáció terhelik évi buciigetünket. Rámutattam, hogy soha jobb alkalom nem volt arra, hogy az adós adósságaitól könnyű (szerrel szabaduljon s olyan rossz pénzzel fizesse ki tartozásait, mint most. Rámutattam, hogy ha adósságainktól megszabadítunk és a város vagyonát gyümölcsé zőbben kezeljük a bérösszegeket arányosan felemeljük, akkor 'abba az ideális helyzetbe kerülhetünk, hogy pótadót fizetnünk se kell. Azután rámutattam, hogy jó lenne €jgy kis tőkét tenni félre hasznos és üdvös beruházásokra, amelynek a megoldása küszöbön áll. Különösen kiemeltem idevonatkozó lag a vízvezeték és csatornázás problémáját. Ezekkel kapcsolatban azL ajánlottam, hogy leghelyesebb lenne a Város külső birtokaiból pár száz holdat a fennforgó konjunktúrák kihasználása ine'lelt előnyös áron eladni, abbói az adósságokat rendezni s a vételár egyrészét a szóban forgó s esetleg felmerülő későbbi benUiázásob fédezetére jobb időkre íélre tenni. A város ezzel a spekulációval feltétlenül jó! járna s városias jellegének fejlesztése felé, lépést tehetne. Mindezeket akkor irtam. amikor tudvalevőleg a szántóföldeknek szédületesen magas árai voltak. Akkoriban — f. évi február havában, márciusban — egy kis holdi földért 10—60000 K-t fizettek, sőt hallottam a város alatt egy eladásról, ahol egy holdiéri 120000 koronát fizetett egy amerikás magyar. — Persze az akkori válnia 'mellett ez neki mindössze 200 dollárjába került. *Ugy számítottam, hogy lia a város fontolóra venné gondolatomat, 400—500 fioUl földjét könnvedén tudta volna akkor értékesíteni 18—22 millióért. Erisük meg, tizennyolc-húsz millió koronát! Még kimondani is sok. Abból kitelt volna a városnak minden adóssága és még maradt is volna pár milliója a későbbi beruházásokra. Volna. Volna. Volna. Most rettenetes problémák előtt álílunk. Csak a legfontosabbakat emelem ki. A lakásínség. Az emberek már az utcára hajigálják egymást. A vagonlakók pedig! a harmadik tél borzalmainak néznek eléje. Menekült tisztviselők nem képesek elhelyezkedni. A családi élet, az otthon tisztasága, nyugalma van feldúlva százaknál és százaknál. Az állam már hozzáfogott, hogy egy 300 milliós beruházással állami szükséglakásokat . épilseu. Mi az az eigjész ország szükségletéhez!? Nem volna-e jó most nekünk is egy-két mi Iliócska lökével rendelkezni erre a célra!!??? Itt van a munkanélküliség Ez máinem is jajgat, hanem ordít! Az iparosok, főként az' épitő iparosok ezrei kiáltanak segítségért. Nem jó lenne most az előbb említett pár m'Hiócskát, amit annak a 400—500 hold földnek az árából könnyen félre lehetett volna tenni, az előbb emiitett építkezések által ennek a nyomorgó munkanéi küliségnek segítségére fordítani!!??? Egy csapással segilve lenne a lakásínségen és a munkanélküliségen! Itt vannak a szörnyű ajdók, a vaigyonváltság stb. amelyek alatt máris görnyedeznek az adófizetők. Nem jó volna a várost tehermentesíteni legalább az adósságoktól, hogy azzal is kevesebb legyen a pótaídó!!?? A földnél kii Iiség kérdése se iitolsó. A birtokreform ugyan már végrehajtás alatt áll. De bizony nem sok köszönet van benne. Es azt hiszem: nem is lesz. Az 1 egyéni szabadságinak annyi korlátozásával jár, a szabadforgalmat annyira illuzóriussá leszi, hogy több kárt csinál, mint amennyi hasznot. És ki tudja, mikor lesz végjre hajtva. • Ha a város áruba bocsátott volna pár száz hold földet s ezzel jó példát mutatott volna a többi nagybirtokosoknak és földhöz juttatta volna az arra éheseket, bizony az se lelt volna utolsó előnye ennek a transakciónak. És most kérdtem: volt e valaki a t. Magjistr.átusban, aki a felvetett kéiidiéssel csak egy kicsit is komolyan foglalkozott volna??? Lehetetlen, mert akkor bizonyosan csináltak is volna valamit. És vájjon, lehet-e ezt az alakalmat még) egyszer visszahozni?? Ezt az elmulasztott konjunktúrát még egyszer megrendelni?? A történt mulasztást bármivel jóvátenni??? Ugy vélem, hogy soha löbbé. Leg'alább olyan kedvező feltételek mellett, mint akkor. soha. Annál inkább érthetetlen ez a mulasztás,, amikor Nyíregyházának oly kiváló gyakorlati érzékkel ^jegáldott polgármestere van. De valamit talán még mindég lehelne tenni. Ha nem is olyan fényes megoldást, (de még mindig nagyon előnyösét. A fölidekért még' mindig adnak 15— 20000 koronát. Építkezni ínég minidig lehet. Még négy teljes hónapot lehetne kihasználni. És az iparosok, a munkások még niin" Idég várnak. A menekültek még mindég vaigpnokban szoronganak és a lakáshivatalok még mindég tehetetlenek. Az ajdóról nem is beszélek. \e méltóztassanak sablonos választ ajdni. Legjobban szeretnék olyan választ, amely sürgős, határozott, széles látkörü és jővőhc tekintő elhatározás alakjában gyors cselekvést jelentene. Dr. Sasi Szabó L. Szabolcsvármegye junius hóban Az alipán jelentése a Közigazgatási Bizottságnak Nyíregyháza, julius 16. Saját tudósítónktól j a megszállás alatt elkövetett visszaéléselc» ,„,/„.• , !»»,; ' rőt s okozott károkról. A közigazgatási bizottság tegnapelőtti ülésén számolt be a vármegye alispánja Szabolcsvármegye junius havi helyzetéről. Az alispáni jelentés szerint junius havi közigazgatásunk miniden zavaró esemény nélkül, nyugodtan folyt le. A közeledő aratási és cséplési munkálatok e'.őkészitése nemcsak a vármegye gjazlda közönségéi tartja lekötve, de azok zavartalan lefolyásának biztosítása a köziigazgatási hatóságokat is foglalkoztatta. A junius hó végjén bekövetkezett s már-már veszedelmessé váló esőzések némileg hátráltatták az aratás menetét, de az esőzések megszűntével teljes erővel megindult és folyik az a vármegye egész területén s eddig fennakadás, a hatóság beavatkozásának szüksége sehol sem merült fel. Csupán a cséplési munkálatok körül tartotta szükséglesnek az alispán a szerzeit tapasztalatok alapján bizonyos korlátozó intézkedések megtételét, főként a termelők és cséplőgép-tulajdonosok jogos érdekeinek kölcsönös megóvása érdekében a cséplőrész legmagasabb mértékének százalékos megállapítását. Az érdekelt felek meghallgatása céljából tartott értekezlet alapján a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket a f. hó 4-én 19237—1921. K. szám alatt kiadott rendeletében s kibocsátott hirdetményében körvonalazta. Közigazgatási jelentőséggel bír a mezőgazdasági érdekképviselet kiépítésének kérdése is. Az ezt szolgáló járási bizottságok megalakítása már befejezést nyert, igy a vármegyei központi bizottság alakitá sa is rövidesen meg fog történni. A házhelyrendezési munkálatok folyamaiban vannak. Szükségesnek tartja bejelenteni az alispán, hogy az entente jóvátételi bizottságnak két kirendeltsége Lyons angol őrnagy és Copeland angol főhadnagy vezetésével s a magyar kormány képviseletéi ben Hennyey államtitkár és Vorisek ezredes részvételével a törvényhatóság, területén Nyirábrány, Nyiracsád, Nyiradony, Nyirmihálydi, Nyírbátor, Demecser és Kemecse községekben megjelent s több más községre is kiterjedőleg a helyszínen gyűjtött adatokat a román csapatok által Julius 6-án egyik bizottság Nyíregyháza város és területén, a két bizottság együttese pedig a törvényhalóságnak okozott károkról és sérelmekről tájékozódóit az alispán és a polgármester által szolgáltatott részletes adatok alapján. A lisztellátás akadálytalanul ipegtörlént. A szükséges lisztmennyiség már a folyó hóra is az I. fokú hatóságok rendelkezésére bocsáttatott, auguszlus hó 1-től. pedig az ujabb kormány-intézkedés értelmében nj alapokon fog történni, amenynyiben a hatóság-gondoskodása csupán a teljesen vagyontalanok, elaggottak s munkaképtelenekre, ipari segédmunkásokra valamint közalkalmazottakra fog kiterjedni. Az I. fokú hatóságok ügy és pénzkezelésének ellenőrző vizsgálatát Nyíregyháza városnál a közigazg. bizottságból kiküldölt vizsgáló bizottság közreműködésével lefolytatta. Megvizsgálta a nyírbátori és dadai felső járás ügy és pénzkezelését s a tapasztalt hiányok pótlása s a szabálytalanságok megszüntetése iránt az illető hivatal főnökét kimerítő utasítással látta el. Megtorló intézkedésre okul szolgáló visszaélést és mulasztást eddig nem talált. Jelentéséi junius hó Végéig a hivatalához érkezett ügydarabok s a kiadott útlevelek mennyiségének érzékitésével fejezte be. iilfíii gyönyörű felvételei, valamint Zigotó páratlan kalandja teszik a szombat, vasárnap és hétfői napot Nyiregybázán kellemesé . 6826 TÁVIRA T Apolló mozgó Nyíregyháza. H u s z—h uszonegyedi kén szerdán, csütörtökön müvésztársulatommal fellépek. Műsor brilliáns. Nagy reclám nem szükséges. HOLLAY KAMILLA.