Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-17 / 160. szám
mi. julius 17. JSÍYÍK2TBÉ& Az uccán (Pillanatfelvételek) Nyári meleg, nyári emberek. nyári ucca! Ez fér el a házsorok közé; a házak csendesen, pihegőn pislognak rá s büszkén viselik apró, hímzett függöny-szem pilláikat, az újonnan festett ruháikat s a kertükből kihajló zöldet. Ám vannak züllött házak is, melyekkel nem törődik az ucca s ők sem törődnek az u'ccávaí; lemart ábrázatukkal benyúlnak a gyalogjáróba s csendesen szunyókálnak. Olyan furcsa aztán, olyan riasztó, mikor az ilyen házakból is kil'oszlik egy hang, vagy álomban eltátott szájából "kibilleg egy vén néni. Az ilyen nénniek rendesen kis kosár van a fekete keztyüs kezében s lehajtott fejjel csöndesen motyog valamit. Apró lépésekkel siet. mig előlem elemészti az ucca. Es látom, hogy az ucca hogy játszik az emberekkel. Nagy iramban hajszolja az egyiket, mig a másiknak megengedi, hogy csendesen ballagjon bele valami végtelen nagy nyugalomba. Sakkozik az ucca, figurái feltűnnek, meg eltűnnek; kocsin rohannak s. megbotlanak; hangosan kacagnak és suttogón egymáshoz simulnák. Vannak, akik. versenyt futnak a gondolataikkal s nem érnek rá egy pillantásra és vannak akik nagy gyönyört élnek ki a más arcába, szemébe hulló mosolygó tekintetben. Van olyan ember, aki az uccán rejtőzködik, jó segitő társa az ucca, hogy valami kellemetlenségtől megszabaduljon; viszont másokat az ucca nagy hangosan mutogat s feltűnően mindenkivel észrevétet. Szóval: az ucca... Egy kis fin fut ál ferdén az úttesten s kacagva néz rá egy iramodó kocsira, mely majdnem elgázolta. Sárga-fátyolos nő hajlik ki belőle s még e sárga folt sokszorozódik a szemem előtt, mikor egy, lármás kofa mutogat az útra: — Látják, mit csinálnak a zsidók! Mindent elszállítanak! Azért nincs semmit Egy kocsi kosárba csomagolt, gondosan belevarrt gyümölcsöt visz az állomás felé. Lehet rajta vagy negyven kosár. Látszik az asszonyon, hogy örül, mikor egy kis epéi dohhat az emberek közé; forgalom?"? — Mii tud ő erről! A (gyümölcsös kocsival szemben egy sárga ruhás biciklista karikázik. Szép Ívben akar bravúr ózni a Károlyi-lér előtt s olyan hirtelen gyorsasággal lepuffan, mint ahogy csak egy mozi—vígjáték hőséhez illenék. Hirtelen feláll, a biciklihez hajlik. — Talán kérdi lőle, hogy nem ütötte-e meg magát?? — azután a ruháját porozza, mert a szerencsétlen »fordulat «-ban mégis csak a legtragikusabb: az látszik továbbra is. Mert a test kék foltját takarja a ruha, de a ruha bepiszkoltídást nem takarja a test. Egy kockás kendős asszony jön most; detektív regények házmesternéi közül való. A szemeit Csúnyán rámmereszti. Meg borzongok. De jó' az Isten. Nem hagy, sokáig borzongani, mert hozza az ucca az én drága három emberemel, akik hozzák jKlárikát. Az ucca olt mindilg mosolyog, ahol Klárika megjelenik az ő karcsú mamájával s az ő fiatal apukájával. Apukájának meg anyuskájának az ő szőke haja a legnagyobb gyönyörűség a világon s egy harmadik — fess, magyar hadnagy, — Örül. hogy ezt a nagy boldogságot látja. Klárikát néha ő is ölben hordja; együtt hallgatják a katonazenét is és odahaza Klárika az ő kardjával is játszik, nemcsak az apukáéval. Biztosan ő is mesét mond Klárikának. Most kis anyukája viszi az ölében Klárika alszik keresztbe a két karján, kicsit lecsüng a feje s mosolyog. Egész kouiotyajj mosolyog. 6s a mamnkája, a? Éapukája is mosolyognak. A fess, magas hadnagy a boldogságukat érzi és Klárikára néz. Soktit is írtam Klárikáról. De nékem ma Klárika volt a legkedvesebb s örömösen néztem bele az ucca szemébe, hogy nekem Klárikát megmutatta. En hálás tudok lenni. Azután a szép asszonyt láttam: a selymek és illatok a testébe tapadtak, karcsú lábai elészórt emberi sziveken táncoltak tova. Es megálltam a ^Székely lakodálom elölt, a Városháza alatt, mert, hogy más is megállóit. Es nem tudtam magamnak megmagyarázni, hogy egy kis"' fitos orrú lánv egy lennis cipős ur társaságában miért örül annyira ott az alakok viszontlát tásának, mikor a Székely lakodalmat is látta s a szereplőket ismeri; és rám olyan mérgesen néz, holott én sem a Székely lakodalmai nem láttam, sem a szereplőkel nem ismerem. Mivel hogy a szép asszonynyal találkoztam, a csúnya emberrel is kellett találkoznom. A csúnya emberen most is az volt a legjszebb. hogy nagyon csúnya. Es hogy ezt a nagy csúnyaságát éppen olyan örömmel hurcolja az uccán, mint más a szépségéi. Még egy pillanatra a szőke-fejü emberi látom, akit nem szeretek, mert nagyon barátságos akar lenni; aztán nézem az okos kis lányt, aki csupa nagy gyönyörűségeket sejttel ki magából s lenézi a hódolóit; látom még azokat, akik engem látnak s azokat js, akik rám sem .néznek. Es már üldöz a saját tekintetem, mellyel én másokat üldözök, hogy riportot irhas-^ sak a holnapi számba. De jön egy jótér kony villamos, mely fölsziv engem is. Es rohan velem. Elsurranó, gúnyos bábuk mosl már az emberek a járdán, akik örülve hálálkodnak a villamosnak, hogy elvitt engem, nem lesz továbbra is belőlük riport-anyag. Én meg örülve rohanok a villamos hátán. Tömve a riport anyaggal, A villamos nagyokat nyög a teher súlya alatt. Fregoü. í Halott testvérem . . . Fehér lábnyom. Fehér emlék ... Mire e drága földre értem, Belőled ennyi maradt még, Jaj ! Nem értem . . . Nem értem. S a temető kert: göröngy, virág, Szomorúan lehajló ágak, Roskatag térdek hajolnak rád S a levegőben tán halott vágyak. Az esti szellő kuncog itten. Feketék a piros virágok. Ó. hol az Isten ! . . . Hol az Isten ?! Halk, szelid árnyék itt az átok. Én nem tudok sírni. Nem is félek. A csöndre vigyázok ... jó lehet ott. A temetőnek bús szemébe nézek S hallgatom hogy a szívem dobog. Fehér lábnyom. Fehér emlék . . . Mire e drága földre értem, Belőled ennyi maradt még Jaj nem értem, nem értem . . . Én az emlékeddel beérjem ? ! Fregoli. A FÖLDES-féle 2 XKEargit-Cséme POUDER és SZAPPAN békebeli minőségben b 0888 mindenhol ujbíl kapható. Világhirü areszépitS 1 szer, zsírtalan, ártalmatlan. Rögtön szépit. { 2SSíSS?«» Or. Földei is My l Birtilao-otea 6. jlj Tenyészmarhacsere akció Vármegyénk szarvasmarha állománya a legutóbbi időben minőségileg annyira leromlott, hogy avval semmiféle tekintetben, sem tejelés, sem hizodalmasság, sem mint igás állat, — kielégítő eredményeket elérni nem lehet. A köztenyésztés hivatalos tenyésziránya tulajdonképen a magyar fajta lenne, azonban azt tiszta vérben, egy két uradalmat kivéve — megtalálni sehol sem lehet. A háború, a forradalom és megszállás okozta viszonyok következtében az apaállatok sem felelnek meg a kellő feltételeknek, azonban a „szükség törvényt bont" elvén kiindulva jobb hijján megtürjük a meglevőt is. A tehenek és növendékállatok pedig éppen egyveleget képeznek, egy-egy falusi csorda, ahány, annyiféle s minden, csak nem továbbtenyésztésre alkalmas anyag. Most jön azután a vagyonváltság, ahol a többek között minden egye3 darab szarvasmarha után 1000 K t kell leróni, s ha a koronánk őszre a beígért árfolyam magasságot eléri, a vagyonváltság lerovásával esetleg kénytelenek leszünk a szükséges saját marháinkat dupla áron megvásárolni. Mindezeket nyitott szemmel meglátva, elhatároztuk, hogy csekély erőnkhöz mérten meg fogjuk kísérelni vármegyénk állatállományát valamennyire megjavítani, s mostani, mondhatni majdnem teljesen inproduktiv szarvasmarha tenyésztést és tartást jövedelmezőbbé tenni. Az apaállatok minőségére befolyással nem birván, meg aztán kellő mennyiségű és minőségű anyag sem áll rendelkezésünkre, egyelőre fiatal tehenek és kétéves üszők vármegyénkbe leendő importálásával óhajtunk kísérletet tenni. Az első ilyen tenyészmarha szállítmány már körülbelül e hó 24 ére fog Nyíregyházára megérkezni, még pedig a dunántuli vasmegyei piros-tarka fajta kitűnő egyedei 8 drb 4—5 éves tehén és 22 drb 2 éves üsző s ezek akkor cserélés végett a gazdaközönség rendelkezésére fognak állani. Nemcsak olyképen akarjuk ezeket a gazdaközönség birtokába juttatni, hogy a már tenyésztésre, vagy használatra nem alkalmas vágóállatokért bizonyos suly arányban becseréljük, — hanem azok akiknek cserélni való marhájuk nincsen készpénzért történő vásárlás utján is hozzá juthatnak. Ezen első szállítmány mint mondám csak kísérlet, mert módot akarunk nyújtani a szarvasmarha tenyésztőknek arra, hogy marhaállományukat értékes anyaggal kicserélhessék és gazdáink megragadva az alkalmat esetleg három drb. rossz marha helyett két drb. jót tartva, a szarvasmarha utáni vagyonváltság lerovásánál is tekintélyes megtakarítást érhessenek el. Nem akarom tovább fejtegetni, hogy ez a csere aktio a meglevő szarvasmarha állomány értékét is miképen és mennyire emelné, csak arra kivánok még rámutatni, hogy amennyiben ezen első szállítmányok a kellő számú igénylés szerint mind sűrűbben fognak megismétlődni, célszerű lenne ha az idehozott állomány megszemlélése után, az igen tisztelt gazdaközönség számszerű igényét irodánkban (Dessewffy-tér 15. sz.) azonnal bejelentené, hogy azok a jelentkezés sorrendjében kielégíthetők legyenek. Nemcsak Nyíregyházára, hanem egyébb helyekre (pld. Kisvárda, Dombrád stb.) is kívánunk tenyészállatokat szállítani, s az aktio lebonyolításába a Gazdaszövetséget, illetve gazdaköröket feltétlenül be fogjuk vonni, Seabolcsvármegyei Gazd. Egyesület Kei eskedelmi irodája, A Gutenberg Kör több szá zkötetből álló könyv tára vasárnap délelólt 9—11 óráig, a tagok rendelkezésére áll. A könyvtár helyisége a polgári fiúiskola rajztermében van. ahol a tagsági igazolványok is átvehetők. Friderikusz könyvtáros. A Gutenberg Kör folyó hó 17-én vasárnap délután 2 órakor a Tisztviselő-étkező helyiségében Tálasstmányi ülést tart, melyre a. választmányi tajok pontos éi teljes számú megjelenését kéri az — elnökség.